Zala megye településeinek 62 százaléka 500 fő alatti, itt található az ország legkisebb falva. Népessége az országos tendenciákkal párhuzamosan csökken, de az átlagnál jobban jellemzi az elöregedés. Az üzleti életet a nagyvállalatok helyett a közepes cégek uralják és a munkaerőhiány itt is hatalmas gondokat okoz. Viszont az ország harmadik legerdősebb megyéjéről beszélünk.
A zalai dombok, rengeteg erdő, vadászat, két város vetélkedése, millió aprófalu és Hévíz. Talán ezek Zala megye legismertebb hívószavai. (Bár sokszor még ennyit sem tudnak az emberek Zaláról.) Megnéztük a Mi Vidékünk projekt keretében, több fontos szempont alapján, a statisztikai mit mond Zala megyéről.
Bővülő gazdasági aktivitás és javuló munkanélküliségi arány jellemzi a megyét, ugyanakkor sajátos helyzetben van, mert a legfejlettebb nyugati régióhoz tartozik, de Győr-Moson-Sopron erősebb nála. Így gyakran nem látszik ki az árnyékából, és a külföldi befektetések is gyakran elkerülik.
A nagyvállalatok hiánya a gazdaság szerkezetében is megmutatkozik, inkább a kis- és közepes vállalkozások dominálnak. A megyében gondot okoz Ausztria elszívóereje, főleg a munkaerő tekintetében, azon belül is elsősorban a vendéglátás és az építőipar területén. Sok a fizikai munkát igénylő munka a megyében, a munkaerőhiány itt is gond, legégetőbben – az országos helyzethez hasonlóan – a szolgáltatóipar szenved attól, hogy nincs elég munkaerő.
A megyén belül nemrég külön hangsúlyt kapott a Nagykanizsa és a nyugati határszél közötti, 83 települést magában foglaló régió. Az egykor az olajipar miatt fellendült területnek – miután az olajforrások kiapadtak – új keretrendszerre volt szüksége, hogy ismét fejlődésnek induljon, erre született meg a Mura folyó nyomán a Murafölde elnevezés.
Így ez a régió jobban kommunikálható, elsősorban turisztikai szempontból számít, hogy külön térségként kezelik. Célzottan a turizmust, azon belül is a kerékpárost turizmust fejlesztik itt, valamint a mezőgazdaságot. Murafölde régről datálható olaszországi kapcsolatai miatt ezeken a településeken gyakran termesztenek – még magánházaknál is – kivit, datolyaszilvát vagy fügét, és a gyümölcsökre egyre komolyabb iparág is épül. Ahogy más, nehezen termeszthető gyümölcsök is jól érzik itt magukat, mint például a bogyós gyümölcsök. (Az egyik legnagyobb magyarországi áfonyatermesztőről már írtunk is.)
Megnéztük azt is, hogy áll Zala megye – néhány fontos szempont alapján – a megyék között. (Az egeret a pontokra húzva jönnek elő az információk.)
Zala megye az ország délnyugati részén terül el, északon Vas, északkeleten Veszprém, délkeleten Somogy megye a szomszédja. A Balaton a Keszthelyi-öböl révén nyúlik be a területére. Szlovéniával 54 kilométer, Horvátországgal 44 kilométer hosszan határos, utóbbitól a Mura folyó választja el. A megye székhelye Zalaegerszeg, Zala Magyarország hatodik legkisebb megyéje. Zala dombjairól is híres, nagyrészt észak–déli lefutású dombok tarkítják. A domboldalakon szőlőt, a fennsíkokon gyümölcsöt termesztenek, Zalában van Európa legnagyobb összefüggő körtése. Tagolt felszíne miatt a megye egyharmada erdő, az erdősültség mértéke Nógrád és Veszprém megye után itt a legmagasabb.
A megyében 27 ezer hektár élvez országos védettséget, ebben benne van az Őrségi és Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy része, a Mura-menti Tájvédelmi körzet, a keszthelyi kastélypark, a Hévízi-tó és a zalakomári madárrezervátum. A zalai turizmus vázát Hévíz adja, a megye négy településén van gyógyfürdő, további négyen pedig termálfürdő. A megye településhálózatát 10 város és 248 község alkotja, két megyei jogú városa is van: a megyeközpont Zalaegerszeg és Nagykanizsa.
Grafika: Szémann Tamás / index
A települések 62 százaléka 500 fő alatti, mindössze öt városban élnek ötezernél többen. Az erősen szabdalt felszín miatt alakultak ki a dombhátakon a laza beépítésű, úgynevezett szeges települések, elsősorban Göcsej környékén. A helységek átlagos népessége harmada az országosnak, nagyjából ezer fő.
Zalában van Magyarország legkisebb falva, Iborfián mindössze nyolcan élnek.
Az elnéptelenedés különösen a 200 fő alatti településeket veszélyezteti, ebben Zala abszolút élen jár, településeinek 28 százaléka tartozik ebben a kategóriába.
Zala megyében 270 ezer fő él, ezzel a negyedik legkisebb lélekszámú megye az országban. És a hatodik legritkábban lakott terület, egy négyzetkilométeren átlagosan 74-en élnek. Az országos tendencia itt is érvényesül, a népesség csökken, és emellett rohamosan öregszik. Országos viszonylatban Zalában az egyik legmagasabb a 65 vagy annál idősebbek aránya.
A természetes fogyás az egyik legrosszabb az országban,
és emellett 2005 óta több az elvándorló, mint az odavándorló. Az elvándorlás leginkább a 30-40 éves korosztályt érinti.
Miközben a megyében a foglalkoztatottság jobb a hazai átlagnál, egyrészt kicsit elmarad a saját régiójától, másrészt a bérek és számos más gazdasági mutató kevésbé impozáns, mint az országos adatok.
A tipikus lakóingatlan Zalában alig különbözik az országos átlagtól: jellemzően 3 szobás, két fő lakja, 100 négyzetméter feletti, és saját tulajdonban van.
A 2017-es árbevételi adatok szerinti 100 legnagyobb zalai cég közül 45 a zalaegerszegi, 26 a nagykanizsai kistérség valamelyik településén érdekelt. A további kistérségek csak néhány top 100-as céget adtak a megyének. A kft., utána pedig a részvénytársaság a leggyakoribb cégforma. Nemzetgazdasági ágak szerint a top 100 cég közül a legtöbb a feldolgozóiparban működik, 43 ilyen vállalkozás termelte meg a top 100 cég összárbevételének a 40 százalékát.
Amiben mindenképp fejlődnie kell a megyének, az a k+f-tevékenység, ebben az országos és a nyugat-dunántúli átlagtól is jócskán elmarad. Ebben nagy előrelépés lehet az az önvezető tesztpálya lesz, amelyet a tervek szerint idén adnak át Zalaegerszegen, emiatt vezette be a Telekom elsőként itt az 5G-szolgáltatását.
A vállalkozások mérete szerint a top 100-as cégek fele középvállalkozás, egyharmad a nagyvállalat és 14,5 százalék a kisvállalkozás, mikrovállalkozásból 6 került be a legjobb 100-ba. A 2016-os rangsorhoz képest 8 új tag van a listán, a bekerüléshez nettó 1,5 milliárd forint árbevétel kellett. A tavalyi listából maradó 92 vállalatból 6 tartotta a helyét, 41 viszont előrelépett: a legtöbb helyezést, 53-at előrelépő cég (Szabau Invest) ingatlanügyletekkel foglalkozik.
A top 100 zalai cég együttes árbevétele 2017-ben nettó 483 milliárd forint volt, 10 százalékkal több, mint 2016-ban. Összesen 20 ezer főt foglalkoztatnak. Az árbevétel szerinti legnagyobb cég a fuvarozással foglalkozó Gartner Kft., de a legtöbb embert a megyében a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó WHC Kft. foglalkoztatja.