Könnyen tűnhet úgy, hogy 2019 eddig a sztrájkok éve: alig múlik el úgy hét, hogy ne jelentené be egy szakszervezet valahol az országban, hogy sztrájkolni fog, hogy megalapította a sztrájkbizottságot vagy el ne kezdte volna a munkabeszüntetést, a szakszervezetek pedig folyamatosan szállítják a sztorikat a sztrájkoló munkások megpróbáltatásairól és arról, hogy a cégek az Auditól a S.E.G.A- vagy Suzuki-gyáron át a Hankookig milyen eszközökkel próbálják megkeseríteni a sztrájkoló munkások életét.

Az Audi sikeres januári sztrájkja után négy autóipari cégnél is volt munkabeszüntetés,  több másiknál pedig a sztrájk fenyegetésével sikerült megállapodást kicsikarni a munkaadóból. De az autóiparon kívül sztrájkoltak még a Paksi Atomerőműben, az Operaházban, sztrájkbizottság alakult a BKV-nál, sztrájkoltak a köztisztviselők és sztrájkoltak volna a tanárok is. 

De valóban több a sztrájk, mint volt, vagy csak jobban átütik a nyilvánosságot a túlóratörvény körüli tiltakozások és az Audi sztrájk óta? És ha tényleg több a sztrájk, akkor az milyen hatással lesz a magyar dolgozókra, szakszervezetekre és a gazdaságra úgy általában? Erről beszélgetünk a Hol a Pénz legújabb adásában Meszmann Tiborral, a pozsonyi Central European Labor Studies Institute kutatójával.     

Az adást március 21-én vettük föl.

(Borítókép: Krizsán Csaba/MTI)