A fröccsöt is elérte az a végzet, ami mindent népszerű dolgot elér: megpróbálják kompaktabbá, készre gyártottá tenni. Bár a fröccs elkészítése nem igényel sok időt vagy kifejezetten hozzáértést – ha csak az arányok ismeretét nem –, már sokakban felmerült, mi lenne, ha előre bekeverve, palackban lehetne kapni.
Kezdetben az gátolta a dobozos fröccsöt gyártani szándékozókat, hogy – eltérően a bortól – a palackozott fröccsre mint egyéb bor kategóriájú termékre 94 forint adót kellett fizetni literenként. 2015 januárjában azonban elgördült a palackozott fröccs útját gátló szikla, és lehetővé vált, hogy a borhoz hasonlóan jövedéki adó nélkül lehessen árulni.
Miután az adó már nem volt gond, többen is próbálkoztak előre bekevert fröccsel, de egyik készítmény sem tört be igazán a köztudatba. Egyedül a Vasuta Gábor-féle Vasuta Fröccs Spritzernek sikerül úgy megvetnie a lábát a piacon, hogy termékeikbe máig belefuthat az ember a boltok polcain.
A fröccs sokak számára a sör alternatívája, ráadásul az idetévedő turistáknak is érdekesség, mivel az angol nyelvterületű országokban nincs igazán hagyománya a szódával kevert szőlőbornak. Több kocsma is nyílt hát az elmúlt évtizedben, ami kifejezetten a fröccsre lett felépítve,
ÉS természetesen csak idő kérdése volt, hogy más szereplők is bejelentkeznek a palackozott fröccsért.
Az egyik ilyen volt a „vicces” Facebook-oldalból brandet építő Tibi atya is, aki két éve kezdett tárgyalni Vasutáékkal (eddig megegyezik mindkét fél beszámolója), hogy együttműködésben fognak palackozott fröccsöt árulni, azonban a feleknek nem sikerült megegyezniük. Most Tibi atyáék bejelentették, hogy piacra dobják a Tibi atya fröccse nevű dobozos fröccsöt a Bubee Hungary Kft.-vel szerződve, amely biztosítja számukra a palackozáshoz szükséges technológiát.
Ekkor azonban Vasuta előállt, mivel
állítása szerint Tibi atyáék hátba szúrták őt, és ellopták az ötletét, lemásolták a gyártási technológiáját.
Vasutáék három dologra alapozzák azt, hogy szabadalmuk van a palackozott fröccsre:
A három közül talán az első a legkönnyebben kilőhető. Korábban az Artisjusnál is lehetséges volt saját szellemi termékként bejegyezni dolgokat (önkéntes műnyilvántartásba venni). Ez a bejegyzés leegyszerűsítve annyit bizonyít, hogy az azt leadó vetette papírra először az adott szöveget. Tehát ha ön írt egy verset, és azt bejegyezte ilyen módon mint saját szellemi tulajdonát, de a szomszédja egy hét múlva ellopja a verset, és kiadta sajátjaként, ön ezzel tudta bizonyítani, hogy a vers a saját munkája.
Bár ha a gyártási dokumentáció így is lett bejegyezve, ez csak abban az esetben számítana, ha mondjuk Tibi atyáék előállnának ugyanazzal a dokumentációval, és kiadnák a sajátjukként, de ez elég életszerűtlen.
Érdekes adalék, hogy ez az Artijus-szolgáltatást azért szüntették meg, mivel többet próbáltak már visszaélni vele. Egy férfi, aki azt állította, gyógyítani tudja az autizmust, egy ilyen dokumentummal próbálta igazolni, hogy valós gyógykezelésről van szó.
„Ez csak annyit igazol, hogy valaki egy adott napon előttünk borítékba zárt egy írást, ami szerzőségi vitában bíróság előtt az elsőbbség igazolására használható. Élni tud vele például egy olyan kezdő író, aki egy regényével kiadóról kiadóra jár, de attól fél, hogy az egyik lenyúlja a sztorit" – mondta el korábbi cikkünk kapcsán dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója.
A második, a szabadalmi bejelentés az, amire Vasutáék a legtöbbet hivatkoznak. Ezen belül is egészen pontosan arra, hogy az elbírálás alatt lévő szabadalmak, amennyiben engedélyezik őket, visszamenőleg is érvényesíthetők. Tehát ha a következő szabadalom, amely először 2013 áprilisában lett leadva, végül elfogadásra kerül, és bebizonyosodik, hogy a Bubee valóban pontosan így gyártotta le a saját termékét, akkor visszamenőleg érvényesítheti Vasuta a szabadalmat. A kérelem szabadon hozzáférhető a hivatal oldalán, bár Vasuta Gábor szerint ez azóta módosításra került, és már egy másik szöveggel szerepel a kérelem. Állítása szerint az új változata szóbeli ígéretet kapott, hogy az elfogadásra kerül.
„Eljárás olyan palackozott italkeverék előállítására szolgál, ami szőlőborból, 10-90, előnyösen 60 térfogat %, ivóvízből és széndioxidból áll, azzal jellemezve, hogy az ivóvizet először maximum 8 C fokon legalább 10 g/l Co2 tartalomra szaturáljuk, a 2 g/l Co2 tartalmú szőlőbort 8-10 C fokon palackba tőltjük, majd a palack Co2 előfeszítése után rátöltjük a szaturált ivóvizet, nyomás alatt tartjuk a folyadék megnyugvásáig, végül pedig lezárjuk a palackot."
Ez azonban csak az eljárásra vonatkozik,
tehát ilyen módon másnak nem lehet palackozott fröccsöt gyártania, de például 4 gramm szén-dioxid-tartalommal vagy 6 fokon töltve gyárthatunk.
Megkérdeztük erről Vasuta Gábort is. Véleménye szerint az ettől eltérő eljárással készült palackozott fröccs nem lesz megfelelő minőségű, és hamisítványnak számít, bár azt nem fejtette ki, mit ért hamisítvány alatt. Tibi atyáék a közleményükben azt írják, hogy a Bubee eltérő technológiával palackozza a fröccsöt, például nitrogénnel szorítják ki a levegőt a dobozolás során. Vasutának van amúgy egy másik érvényes szabadalma is, Gyártósor elrendezés palackozott italkeverék előállítására néven. Ez annyit jelent, hogy az adott tervrajzon szereplő gyártósort nem lehet egy az egyben lemásolni. A Szellemi Tulajdon Hivatal munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy
ez sem a technológiára vonatkozik (például hogy szódavizet összekeverünk vízzel), hanem csak az adott elrendezésre.
Tehát például hogy a fal mellett hogyan állnak a CO²-palackok, de nem a működésükre. Természetesen bebizonyosodhat, hogy a Bubee üzemében lemásolták Vasuta gyártósorát, ez viszont elég nagy butaság lenne a részükről, hiszen egy viszonylag könnyen kiküszöbölhető dologgal sodornák magukat bajba.
Harmadszor: Vasutaék hivatkoznak egy, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) benyújtott szabadalomra is. Az EUIPO-hoz benyújtott szabadalmak is szabadon kereshetőek, a cikk megírásának idején egyetlen olyan, Vasuta nevével jegyzett bejegyzést találtunk, amely egy figuratív védjegyről, tehát egy márkajelzésről szól. A Vasuta egyébként a magyar Szellemi Tulajdon Hivatalban is bejegyzett védjegy. Tehát se a Bubee, se Tibi atya, se senki más nem hozhat forgalomba ezen a néven fröccsöt, vagy bármi mást. Azonban ez is elég durva baklövés lenne a részükről, ráadásul az új terméke neve már nyilvános, és az nem tartalmazza a Vasuta szót.
Vasuta Gábor kérdésünkre elmondta, hogy még lát esélyt a dolog békés rendezésére, azonban ha április 10-ig nem jutnak dűlőre Tibi atyáékkal, akkor olyan dokumentumokat fog nyilvánosságra hozni, amelyek egyértelműen az ő igazát bizonyítják. Azt mondta, hogy ő még az egyeztetések idején látogatást tett abban az üzemben, ahol most a palackozás zajlik, szóban feltárta a palackozott fröccs gyártása során felmerülő problémákat, és a megoldást is elmondta bízva a leendő együttműködésben.
Vasuta szerint csak pontosan az általa lefektetett technológiával lehet jó palackozott fröccsöt gyártani, így szerinte bizonyos, hogy a Tibi atya és partnere a tőle lopott eljárást alkalmazza. Külön érdekesség, hogy Vasuta azt állítja, ő volt az, aki kijárta a parlamentnél, hogy legyen jövedékiadó-mentes a palackozott fröccs.
Tibi atyáék kategorikusan tagadják, hogy ellopták volna Vasuta eljárását. A sajtónak eljuttatott közleményük azonban nem arra enged következtetni, hogy tárgyalni szeretnének Vasutáékkal. Persze lehet, hogy a kemény hangvételű közlemények mellett a háttérben folynak az egyeztetések.
(Borítókép: Humbák Művek)