A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönt arról, hogy Budapest és a kazah főváros, Nur-Szultán testvérvárosi kapcsolatra lép-e. Az előterjesztés a keleti nyitás mellett a közös kulturális, történelmi és eredet-tudati gyökerekre hivatkozik.
Budapest testvérvárosi kapcsolatra léphet Nur-Szultánnal, Kazahsztán fővárosával. Egy ilyen kapcsolat, mint azt a tervezett szerződés is bemutatja, nem jár anyagi felelősségvállalással, legfeljebb egyfajta politikai orientációt mutat, hogy melyik város éppen merre nyit. Azért messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni a testvérvárosi kapcsolatokból, Budapestnek például a sok ilyen nexusa között egyaránt ott van Teherán és Tel-Aviv, amely városok most éppen szívesen megsoroznák egymást.
A Főpolgármesteri Iroda közgyűlési előterjesztése hosszasan részletezi a magyar-kazah, vagyis konkrétan a Budapest és Nur-Szultán (korábban Asztana) közötti jó kapcsolatokat. Három pontot kiemelünk az előterjesztésből:
De vajon tényleg így van-e, vagyis valóban van-e közös eredettudatunk, és ha van, az megalapozott-e?
A magyar kormány valóban régóta barátkozik Kazahsztánnal, erről itt és itt is írtunk. A kereskedelmi kapcsolatok valóban bővültek is az elmúlt években.
Kazahsztán legnagyobb városa, egyben 1997-ig a fővárosa a 1,5 milliós Almati (oroszul Alma-Ata) volt, de az országot vezető Nurszultan Nazarbajev nem kedvelte annyira, és a közigazgatást átköltöztette a feleakkora Asztanába.
Amikor a kazah elnök lemondott, a kazah parlament egyhangúan a főváros átnevezése mellett döntött, ekkor lett a város neve Nur-Szultán, ami meglepő módon még a ritkán lázadozó kazah közéletben is visszatetszést keltett.
A cikkünk címében feltett kérdés természetesen sántít, Borat nem kazah, és az ország nem is vette jó néven, nem találta szellemesnek, hogy Sacha Baron Kohen éppen kazahként taplóskodott Amerikában.
Ugyanakkor a magyar és a kazah nép közös története vagy egyfajta rokonsága nem először kerül szóba hazai politikusok részéről. Mint a Nyelv és Tudomány portálján megjelent érdekes és részletes tanulmány kifejti, ennek valójában nincs sok alapja.
Ahogy vélhetően az is csak egy véletlen, hogy Kazahsztánban él egy ma már csak 1-2 ezer fős kisebbség, a madjarok, akiknek a neve ugyan nagyon ismerősen cseng, de a népcsoport vélhetően török eredetű. A Torgaj tájegységen, a Sarikopa-tó körül letelepedett közösséget magyar kutatók is felkeresték, akik még közös szavakat is találtak, de ennek az volt az oka, hogy a magyar nyelvben is nagyon sok a török eredetű szó, viszont a kutatók szerint a genetikai azonosság rendkívül alacsony. A keleti nyitás jegyében lelkesen erőltetett magyar–kazah barátkozás lehet cél, de vélhetően a rokoni vonal, a közös eredet nem megalapozott.