Idén májusban megnyílt a Zalaegerszeg mellett épült ZalaZone tesztpálya, amitől a kormány nem kevesebbet vár, mint hogy a zalai megyeszékhelyet, és Magyarországot az önvezető autók fejlesztésének egyik központjává teszi. Hogy beváltja-e majd ezeket a reményeket, azt majd az idő eldönti, a G7.hu elemzése szerint viszont reménytelennek látszik, hogy a pálya nem fogja 8 év alatt visszahozni a bele fektetett rengeteg állami pénzt. Sőt, az sem biztos, hogy a projekt valaha megtérül.
A projektre egy 2017-es kormányhatározat még 21 milliárd forintot irányzott előre, viszont úgy néz ki, hogy a végső költsége nem fog megállni 45 milliárd forint alatt. És bár a pálya elvileg azért is lesz vonzó az autóiparnak, mert nagyon high tech, és tényleg van benne 5G hálózat, meg egyebek, amelyek az elektromos és önvezető autók teszteléséhez szükségesek,
az eddigi költséget 95 százalékát az útépítés vitte el.
A pályához az aszfaltot a Szijj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV rakta le 30,5 milliárd forintért. Vicces részlet, hogy a teszteléshez 22 féle utat építettek köztük egy "rossz utat bukkanókkal és rossz vasúti kereszteződéssel".
Emellett épül egy autópálya, ami Zalaegerszeget köti majd össze az M7-essel, amelyet hetente két napra lezárnak majd az önvezető autók tesztelésére. Ennek első, 8,5 kilométeres szakaszát a Strabag építi 38,8 milliárdért, vagyis kilométerenként 4,6 milliárdért. Ezzel az árral számolva a G7-nek az jött ki, hogy Zalaegerszegig elvinni a pályát úgy 110 milliárd forintba kerül majd.
Összehasonlítva más, külföldi tesztpályákkal, az látszik, hogy legalábbis nagyon sokáig tartana, hogy megtérüljön a ZalaZone, már ha tényleg beindul rajta a tesztelés úgy, ahogy a kormány tervezi. A német ATC tesztpálya például, amely szintén elektromos és önvezető autók tesztelésére jött létre, a 2015-ös beszámolója szerint mai árfolyamon 320 millió forintos bevételt és 46 milliós nyereséget hozott. Igaz, jóval kevesebből is épült, mint a magyar pálya, 45 milliárd forint helyett 3 milliárdnak megfelelő euróból. Egy másik, kicsit nagyobb és felkapottabb német tesztpálya, az ATP 4,2 milliárd forint árbevételt és 421 milliós profitot termelt 2017-ben.
Vagyis ha a ZalaZone legalább ilyen eredményt hoz, akkor is 106 év alatt térül meg a beruházás,
nem számolva a Zalaegerszegig épülő autópályával, a tőkeköltségekkel és a 10-20 évenként esedékes felújításokkal. Még az európai tesztpályák közül a legtöbbet kereső brit Millbrook 1,9 milliárdos profitját figyelembe véve is 23 évre lenne szükség, hogy a magyar pálya visszahozza a bele fektetett pénzt.
A pályát építő cég a portálnak úgy reagált a megtérüléssel kapcsolatban, hogy
Mint minden stratégiai kutatási célú infrastruktúra, így a tesztpálya projekt megtérülésénél is a teljes nemzetgazdasági hatást kell vizsgálni, e tekintetben a zalaegerszegi tesztpályának már most, az építés szakaszában is vannak mérhető eredményei.
A cég szerint a pálya "százas nagyságrendű munkahelyet teremt közvetlenül" és hogy a "közvetlen tesztpálya üzemeltetői létszámnál sokkal jelentősebb az a hatás, amelynek eredményeként a tesztpálya közvetlen közelében megjelennek, betelepülnek fejlesztő cégek (pl. az AVL mérnöki cég már létrehozta a zalaegerszegi telephelyét, további szereplőkkel folynak tárgyalások), illetve az országba települnek további nagy hozzáadott értékű tevékenységekre alapuló munkahelyek.
(Borítókép: Az épülő ZalaZone Járműipari Tesztpálya az Építők kövének elhelyezése napján Zalaegerszegen 2019. július 26-án. - fotó: Varga György / MTI)