A jövő gáz-projektjei közül a drága horvát LNG-terminál, a román politika által meglékelt Neptun mező, a még el sem döntött olasz-szlovén-magyar vezeték és a Török Áramlat leágazás is beléphet – véli a téma állami felelőse. Egyelőre azonban azt sem tudjuk, hogy jövőre jön-e gáz Ukrajnából a Testvériség vezetéken. Aggódni nem kell, a tárolók tele vannak, nem fogunk fázni a télen.
A magyar államnak, a magyar lakosságnak és a hazai energiakereskedőknek van egy nagy közös érdekük: minél több forrásból érkezzen a gáz Magyarországra. Ez javítja az árat, növeli az ellátásbiztonságot, függetlenebbé teszi a magyar embereket az orosz–ukrán veszekedésektől, vagy éppen egyetlen vezeték technológiai problémáitól.
Az elmúlt időszakban leginkább a román Neptun Deep gázmezőtől remélte Magyarország, hogy az majd segít diverzifikálni a gázellátásunkat, ám a projekt politikai okokból nagyon döcög, ma úgy néz ki, hogy 2023/2024 előtt onnan nem is kaphatunk molekulát.
Igaz, ha egyszer beindul a termelés, Románia lehet az Európai Unió legnagyobb földgáz-termelője. A nagy európai eladók közül Oroszország és Norvégia nem uniós, Nagy-Britannia pedig addig kiléphet"
– vélte Franck Neel, az OMV Petrom igazgatója a Portfolio Energy Investment Forum elnevezésű konferencián.
A késlekedés miatt mindenesetre a Neptunt „beelőzte” a horvát LNG-terminál, ahonnan 2021 elején már számíthatunk anyagra – vélte Moldován Félix, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) főosztályvezető-helyettese.
Csakhogy ez egyelőre egy nagyon drága beszerzési forrás, mert ma a horvát fél LNG-visszagázosítási és szállítási költsége olyan magas, hogy az LNG délről erősen versenyképtelen, amin esetleg a magyar és a horvát rendszer integrálása segíthetne.
Végül szinte mindenkinek tetszene egy olasz-szlovén-magyar vezeték ötlete is, kivéve egy embernek, a szlovén rendszerirányító cég vezetőjének, akit még meg kellene győzni a projekt életképességéről. De ha ez sikerülne, uniós forrást is lehetne szerezni a projektre.
Ám hiába van – némi képzavarral – a csőben nagyon sok ígéretes gázvezeték-projekt, rövid távon mégis gondot jelenthet, hogy miként szerzünk gázt, illetve miként fog eljutni az orosz Gazprom nyersanyaga Európába.
Tavaly az orosz cég 200,8 milliárd köbméter gázt szállított európai vevőinek, de az év végével kifut a nagy orosz-ukrán gáztranzit-szerződés, és három tárgyalási forduló után ma még csak tippelni lehet arra, hogy lesz-e végül új szerződés.
Moldován Félix – bevallottan szubjektív – várakozása szerint
mivel mindkét félnek a szállítás az érdeke, így 2019. december 31-én 23. 59-ig csak megállapodnak a felek valahogy."
Igaz, volt olyan szakember, aki szerint a furcsa játékot játszó felek akár szándékosan is kitolhatják januárra a megállapodást, hogy egy kicsit már fogyjon a tárolókból a gáz, legyen egy kis piaci riadalom, jobb ára alakuljon ki a terméknek. Az oroszok amúgy megkerülhetetlenek maradnak, bármilyen nemzetközi árszint alatt tudnak értékesíteni, sokkal ésszerűbb gázpolitikájuk van, mint a magukat lábon lövő románoknak.
Ráadásul az ukrán vezeték eleve nélkülözhetetlen ma még, mert hiába haladnak jól a különböző Ukrajnát elkerülő nagy vezetékek, így az Északi Áramlat 2, vagy a Török Áramlat második ága, a következő években még több tízmilliárd köbméter gáznak kellene eljutnia Nyugat-Európába a Testvériség elnevezésű hosszú vezetéken.
Novemberben mindenesetre megint lesz orosz–ukrán tárgyalási forduló. Ám, ha valamilyen megállapodást tudnak is kötni a felek, továbbra is problémás kérdés marad, hogy vajon a mintegy 20-25 milliárd dollárnyi felújítást igénylő, elavult vezeték fejlesztése megindul-e, illetve, ha csak kisebb szállítási mennyiség folyik át a Testvériségen, akkor az abból származó tranzitdíjból, az ukránok hajlandók lesznek-e legalább az állagmegóvást, a minimális használhatóság megőrzését finanszírozni
Az Északi Áramlat 2-ből mindenesetre már csak 320 kilométer hiányzik, és végre Dánia is beadta a derekát, nem gátolja a vezeték megépítését. Ám a vezetéket fektető legendás Solitaire hajó levonult, helyette most már csak egy kisebb kapacitású orosz hajó állt be, amelyik naponta 3 kilométert tud haladni. Ráadásul, ha el is készül a vezeték, még jó ideig tesztelni kell majd. (Akit a vezetékfektető hajók izgalmas és vadregényes története érdekel, az kattintson ide.)
Szintén javult a Török Áramlat második ágának a helyzete, mert az orosz molekulákat Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra juttató vezeték mentén a szerbek és a bolgárok is megkötötték a vonatkozó szerződéseket. Optimista becslés szerint akár 2021. október 1-től innen is jöhet az első molekula.
Mindezek azért fontos vezetékek, mert segítségükkel kevésbé lennénk kitéve az ukrán–orosz szappanoperának, ám Magyarországnak a függetlenedés után továbbra is az marad az érdeke, hogy legyen ukrán tranzit.
Ha azonban a makacs felek mégsem tudnának megállapodni, az idei télen még nem lesz baj. A csurig töltött magyar tárolókban 6,4 milliárd köbméter gáz van, ami nemcsak arra lesz elegendő, hogy mi, magyarok kihúzzuk a telet, de a szomszédainknak is tudunk adni gázt. Hiszen, bár beszéltünk itt Romániából, Szerbiából, Horvátországból érkező földgázról, de egyelőre éppen mi látjuk el ezek a piacokat földgázzal.
Magyarország ugyanis ma 20 milliárd köbméternél is több gázt importál, de csak 10 milliárd köbméter alatti mennyiséget fogyaszt el.
Az a centrális elhelyezkedés, vagyis az a geográfiai adottságunk, hogy rajtunk minden út átvezet, sokszor volt előnytelen a történelemben. Kereskedelmi haszna azonban van. Mégpedig az, hogy már ma is amolyan gázkereskedelmi csomópont vagyunk, de ha az említett kapacitások belépnek, igazi hub lehetünk.
Borítókép: Magyarország első, a hazai fuvarozóknak kialakított, cseppfolyósított földgázt (LNG) kínáló üzemanyagtöltő állomása Szigetszentmiklóson. MTI/Illyés Tibor