Az Európai Unió egy évvel meghosszabbította a Venezuelával szembeni szankciókat, írja az MTI. Az EU külügyi tanácsa szerint a dél-amerikai országot politikai, gazdasági, társadalmi és humanitárius válság jellemzi, amely aláássa a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogok helyzetét. Ezért a 2017 őszén bevezetett büntetőintézkedések hatályát 2020. november 14-ig meghosszabbítják.
A tájékoztatás szerint az intézkedések között szerepel a fegyverekre és a belső elnyomásra szolgáló felszerelésekre vonatkozó embargó, valamint utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása 25 olyan hivatalos tisztséget betöltő emberrel szemben, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért, illetve a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.
Az unió külügyi tanácsa szerint a célzott intézkedések rugalmasak és visszafordíthatók, továbbá úgy alakították ki őket, hogy ne fejtsenek ki kedvezőtlen hatást a venezuelai lakosságra.
Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela szinte csak kőolaj-származékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése miatt a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. A belpolitikai válság pedig azután mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a legutóbbi választásokon, ezután azonban a hatalomhoz hű legfelső bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben párhuzamos parlamentnek számító alkotmányozó gyűlést hozott létre.
Elemzések szerint 2020-ra a latin-amerikai országot a válság miatt többen kényszerülnek majd elhagyni, mint amennyien Szíriából elmenekültek. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa korábban úgy döntött, nemzetközi vizsgálatot indít a venezuelai jogsértések ügyében, amelyek között gyilkosságok, rejtélyes eltűnések, önkényes fogvatartások, kínzások és embertelenségek lehetnek. Az EU mellett az Egyesült Államok is szankcionálja Venezuelát, Donald Trump amerikai elnök teljes gazdasági embargót hirdetett a caracasi kormánnyal szemben.