A fogyasztóiár-index az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön megjelent legfrissebb Inflációs jelentése. De még ezelőtt, 2020 januárjáig - főként az üzemanyagárak bázishatásai és az élelmiszerárak növekedése miatt - emelkedni fog, majd fokozatos mérséklődést követően áll csak be az infláció.
Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévéig a jelenlegi 3,6 százalékos szint közelében alakul, majd csökken, bár az MNB prognózisa szerint a jövő év átlagában 3,6 százalékos lesz, majd 2021-re csökken 3,1 százalékra. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. A jegybank szerint ugyanakkor az elmúlt negyedévben az eurozónában a recessziós félelmek enyhültek, így a magyarországi inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak.
A jelentés szerint a GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben emelkedik a következő években, az idei GDP-növekedési várakozását
4,5 százalékról 4,9 százalékra, a jövő évit 3,3 százalékról 3,7 százalékra emelte az MNB, 2021-ben és 2022-ben egyformán 3,5 százalékos növekedést vár.
A jegybank a fizetések növekedésével kapcsolatban is nagyon optimista, a jelentésben az áll, a versenyszférában folytatódik a dinamikus bérnövekedés, ami az idén várható 11,3 százalék után 2020-ban is kétszámjegyű maradhat. A fogyasztás bővülésének üteme viszont az előrejelzés szerint az idén várható 4,9 százalékról jövőre 4,2 százalékra, a következő években 3,0-3,1 százalékra mérséklődik. A lakossági megtakarítási ráta tartósan magasan alakul, amit az új lakossági állampapír-konstrukció (MÁP+) is támogat.
A vállalatok beruházási tevékenysége a kedvező finanszírozási környezettel összhangban élénk marad, vélekedik az MNB. Mindez rövid távon növeli az importot, de a jegybank arra számít, hogy hosszabb távon az új termelési kapacitások kiépülése a hazai exportot és a potenciális kibocsátás emelkedését is támogatja. A beérkező adatok, valamint a legutóbbi előrejelzések alapján a külkereskedelmi partnereknél csökkentek a recessziós kockázatok, de azért a tartósan visszafogott külső konjunktúra fennmaradása várható. Ennek ellenére szerintük az export a következő években 5 százalékot meghaladó mértékben bővülhet. Az exportban korábban bekövetkezett trendfordulóról itt írtunk bővebben.
A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentésben két forgatókönyvet emelt ki. Az elhúzódó globális bizonytalanságok hatásai az alappályához képest alacsonyabb inflációs és visszafogottabb növekedési pályát hozhatnak. A magasabb bérnövekedéssel és dinamikus fogyasztásbővüléssel számoló alternatív pálya erőteljesebb gazdasági növekedéssel és az alappálya előrejelzésnél magasabb inflációval járhat.