Index Vakbarát Hírportál

A magánegészségügy is nagyon megszenvedi a koronavírust

2020. március 19., csütörtök 08:02 | négy éve frissítve

Az már mindenkinek bevésődött a tudatába, hogy a koronavírus-járvány egyik legnagyobb veszélye, hogy túlterheli az egészségügyi rendszert, összeomlással fenyegetve azt – ezért javasolja minden egészségügyi szakember, hogy az önkéntes izolációval lassítsuk a járvány terjedését. Felmerülhet viszont a kérdés, hogy mi a helyzet a magánegészségügyi szolgáltatókkal, ők hogyan jönnek ki ebből az egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságból. A válasz az, hogy elég rosszul.

a magánegészségügyi ellátás ugyanis a járvány miatt már részben leállt. Az pedig egyelőre kérdéses, hogy a járvány után fel tud-e állni.

Ahogy arról korábban már írtunk, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter és Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár hétfőn levélben utasította az orvosokat, hogy március 16-tól, vagyis hétfőtől csak sürgősségi eseteket lássanak el, vagyis olyanokat, amelyek nélkül fennáll az életveszély vagy a tartós egészségkárosodás veszélye. Emellett pedig a miniszter azt is elrendelte, hogy a 65 évnél idősebb orvosok és egészségügyi dolgozók ne érintkezzenek betegekkel, vagyis gyakorlatilag ne dolgozzanak (hiszen a sürgősségi ellátásban az érintkezés viszonylag elkerülhetetlen).

Bár a levél nem tért erre ki specifikusan, az utasítás a magánegészségügyi szolgáltatókra éppúgy vonatkozik, mint az állami egészségügyre – bár beszéltünk olyan orvossal, aki szerint ez nem egyértelmű, és jobb lenne tisztázni, nehogy legyenek olyan magánzók, akik folytatják a praxist – vagyis a nem sürgősségi ellátás gyakorlatilag minden formájában leállt az országban.

A Medicover a nyitóoldalán közleményben tájékoztat mindenkit, hogy az Emmi rendeletének értelmében felfüggesztésre kerülnek a nem akut fekvőbeteg-ellátások, a járóbeteg-szakellátáson az akut eseteket ellátják a felső légúti és/vagy lázas esetek kivételével, a folyamatban lévő műtétek átszervezésével kapcsolatban tájékoztatják az ügyfeleket.

A Duna Medical Center vezérigazgatója, Bartók János az Indexnek elmondta, hogy hétfő óta nem végeznek műtéteket, a jelenlegi járványügyi helyzetben olyan új szolgáltatásokat is bevezettek, mint a távkonzultáció és a receptfelírás. Bartók szerint a páciensek részéről látszik, hogy van igény az ellátásra, az orvosi oldalról viszont szervezést igényel, hogy minden igényt el tudjanak látni.

Ennek részben az az oka, hogy vannak 65 évnél idősebb orvosok a cégnél, másrészt sok orvosnak vannak állami intézményekhez kapcsolódó feladatai, amelyek egy ilyen helyzetben prioritást élveznek. A Budai Egészségközpont tulajdonosai, a Csányi Sándor tulajdonában lévő Bonafarm és a Medikomp Kft. pedig felajánlották a cég Királyhágó úti kórházát az Emminek, hogy azt járványkórházként használják, vagyis ott gyakorlatilag már megszűnt a magánellátás.

Lantos Gabriella egészségügyi szakértő, a Róbert Károly Magánkórház korábbi vezetője az Indexnek azt mondta, úgy tudja, hogy a BEK mellett más magánszolgáltatók is teljesen fel fognak hagyni az ellátással a veszélyhelyzetben. Bár hogy hányan tudnak a Budai Egészségközponthoz hasonlóan „előremenekülni” és felajánlani az infrastruktúrájukat a közellátásnak, azt nem tudni.

Ahogy azt sem, hogy az állam a veszélyhelyzetre hivatkozva fogja-e használni a magánkórházakat az állami ellátásban, miként Olaszországban történt. Ha ez a tömeges vészhelyzet miatt emberéleteket mentene, akkor természetes lenne.

Lantos szerint a magánegészségügyi szolgáltatóknál nagyon leszűkül majd az ellátás a miatt a rendelet miatt, ami a 65 év feletti orvosokat és nővéreket kiveszi az ellátásból. Ezenkívül azonban azért is, mert vérkészítményeket csak sürgősségi műtétekhez lehet majd szerezni. Szerinte szüléseket még lefolytatnak majd a magánklinikákon, hisz az akut ellátás, ahogy kisebb, egynapos műtéteket is el lehet majd végezni, de protézisműtéteket vagy komolyabb beavatkozásokat nem.

Mindez azt jelenti, hogy aki ilyen ellátásra vár, annak most nincs menekülő útja, se állami, se magánkórházban nem tudják ellátni.

A magánszolgáltatókra pedig nagyon komoly gazdasági hatással lesz mindez. Lantos úgy látja, hogy azok a lakásrendelők, amelyek az állami ellátásban dolgozó orvosok mellékállásaként működnek, túl fogják élni a válságot, hisz nincs sem adó, sem járulékterhük. Ahogy az előremenekülő, magukat az állami járványügyi ellátásnak felajánló szolgáltatók is túlélhetnek, sőt, talán még jól is járhatnak az állami finanszírozással.

De a nagyobb, 30-50 főt foglalkoztató magánklinikák meg fogják szenvedni a járványt. A szférában sok cég hitelre bővítette a kapacitásait az elmúlt években, amin ugyan segíthet, ha tényleg bevezetnek a bankok valamilyen törlesztési moratóriumot, de így is kérdéses, hogy a cégek hogyan tudják majd állni a többi állandó költségeiket, amennyiben a bevételük elapad.

Bartók János is úgy látja, hogy már rövid távon is komoly anyagi terheket ró a járvány és az arra adott reakció a magánellátókra, de mindenben tiszteletben tartják az operatív törzs és a hatóságok rendelkezéseit. Mindenesetre fontosnak tartja, hogy kezdődjön egyeztetés az állammal magánegészségügyi szolgáltatókra háruló terhekről és arról, hogy hosszú távon hogyan tudnak ezek a szolgáltatók bekapcsolódni az egészségügy zavartalan fenntartásába. Bartók szerint még nem kezdeményeztek ilyen egyeztetést, a jelenlegi helyzetben vannak prioritást élvező ügyek, de nem lenne szabad elmenni a probléma mellett.

(Borítókép: Vizsgáló egy magyarországi magánkórház szülészeti osztályán - fotó:  Bruzák Noémi / MTI)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!

Rovatok