Egy, a kínai maszkpiacra rálátó magyar üzletember mesélt az Indexnek arról, hogyan lettek tízszer drágábbak a maszkok a járvány kitörése után. Jó hír, hogy naponta több százezer maszkot le lehet gyártani és egy héten belül Magyarországra szállítani, de sietni kell, mert a tényleg jó kínai gyártókat sokan keresik ezekben az időkben.
Évente 4-5 hónapot tölt el Kínában Mátrai Miklós magyar üzletember. Az elmúlt tíz évben alaposan kitanulta a kínai piacot, az általa vezetett cégnek Kínában is van egy csapata, és Magyarországon is vannak kínaiak, akik neki dolgoznak. Mátrai január közepén is Kínában volt. Akkor már hallani, olvasni lehetett az új koronavírus megjelenéséről, ezért ő maszkban ment el találkozni a kinti partnereivel.
Akkor még a kínaiak is nevettek rajta, amiért ennyire óvatos, de még kint volt, amikor egyik napról a másikra drasztikusan megváltozott a helyzet: a kínaiakat kötelezték a maszk hordására, és akit anélkül kaptak el az utcán, csúnyán megbüntették. A kínaiak nagy többsége sima orvosi maszkot visel, de akik ott még komolyabban gondolják a védekezést, azok az úgynevezett KN95 típusú maszkot hordják, ami a szabvány szerint az FFP2-es maszknak felel meg.
Amikor már láthatóvá vált, hogy Európát, azon belül pedig Magyarországot sem kerüli el a járvány, Mátrai csapata azon kezdett el dolgozni, hogy megfelelő maszkokat szerezzen be Kínából.
Kínában a gyárak jellemzően csak ügynökökön keresztül állnak kapcsolatban a külföldi forgalmazókkal, vevőkkel. Az olyan kínai internetes oldalakon, mint az Alibaba, Aliexpress sem közvetlenül a gyárak, hanem az ügynökök hirdetik a termékeket. Márpedig annak a forgalmazónak, akinek fontos a minőség, tudni, mi több, ellenőrizni akarja magát a gyártási folyamatot is, közvetlenül kapcsolatba kell állnia a gyártóval.
Ez nem csak a maszkokkal, hanem más termékekkel is így van. Mátraiék éppen ezért nem ügynökökön keresztül jutnak a termékekhez, hanem kínai kollégáik által közvetlenül az azokat előállító, vagy előállítani képes gyárakat keresik fel. Az elmúlt héten közel 200 kínai gyárral felvették a kapcsolatot azért, hogy megtudják, mely kínai gyárak készítenek most maszkokat: sebészeti maszkot, valamint a KN95-öst, ami Mátrai elmondása szerint napi 1-2 óra használattal 10-12 napig “bírja” a gyűrődést.
Időbe telt, mire Mátraiék rátaláltak arra a néhány cégre, amelyek képesek a maszkok gyártására, ráadásul a kínai államnak is beszállítanak, éppen ezért megfelelő igazolással rendelkeznek arról, hogy valóban minőségi terméket állítanak elő.
Voltak olyan gyárak, amelyek olcsóbban adták volna a maszkokat, de kiderült, hogy nincs igazolásuk, csak ígérgetik, hogy lesz. Őket elvetettük.
- mesélte Mátrai. A komoly gyártók képviselőivel, tulajdonosaival Mátrai kinti csapata személyesen találkozott. A helyszínen nézték meg, hogy milyen a gyár, megfelelőek-e a gépek, sőt, a végül kiválasztott néhány gyárhoz Mátraiék egy-egy embert is küldtek, aki személyesen tudja felügyelni a gyártást. Ezek a gyártók nem most kezdték a maszkgyártást, hanem régóta csinálják, ellentétben azokkal a gyártókkal, akik a járvány felfutásában álltak rá a maszkokra, noha előtte teljesen más termékeket állítottak elő.
Mátraitól megtudtuk azt is, hogy hogyan állnak a minőséghez a kínai gyárak vagy a velük kapcsolatba álló ügynökök. Három kategória létezik a kínai üzleti életben. Van a "bad quality" (rossz minőség), az ilyen kategóriába sorolt termék jellemzően pár óráig működik csak, aztán tönkremegy. Ennél egy fokkal jobb a “so-so quality”, ami akár napokig is működhet, mielőtt tönkremegy, végül pedig van a “best quality”, amire már a kínaiak is egy év garanciát adnak. Nyilvánvaló, hogy mindegyik kategóriára van vevő, ha más nem, akkor az egyébként ott is virágzó feketepiac, de aki minőségi terméket akar, az csakis “best qualityben” utazik.
Persze azok a gyárak, akik valóban minőségi terméket, minőségi maszkokat állítanak elő, nem kapkodnak az ügyfelek után ebben a helyzetben, most éppen fordítva történik a dolog. A jó gyártóknál folyamatosan jelentkeznek be külföldről a kliensek, ezért annak a forgalmazónak, aki tényleg gyártatni akar, nem szabad tétlenkednie - magyarázta Mátrai.
A maszkok beszerzési árai ugyanis szinte óráról órára változnak, a kínálat és a megszaporodott kereslet függvényében.
Erre jönnek még rá az árfolyamváltozások, a forint/euró/dollár mozgása. Mátrai szerint megfigyelhető, hogy a járvány kirobbanása előtt jellemzően 0,35 dollár beszerzési ár mára már a tízszeresére nőtt. “Nyilván a kínaiak is be akarják hozni azt a lemaradást, amit a járvány a gazdaságukban okozott. Szabályos üzérkedés folyik most” - kommentálta az extrém áremelkedést.
Ám nemcsak a maszkok ára változik, hanem a szállítás díja is. Utóbbi árképzését befolyásolhatja például az is, hogy a teherszállításra átállt Emirates légitársaság hamarosan befejezi a működését, így csak az olyan nagy, saját repülőflottával rendelkező cégek lesznek a piacon, mint a DHL vagy éppen a Fedex.
Mindenesetre jó hír, hogy ha ha szükség lenne rá, akár naponta több százezer maszkot is le tudnának gyártani a magyaroknak.
“Sebészi maszkból napi 500 ezer darabot tudnánk legyártatni és leszállíttatni Magyarországra, míg KN95-ből napi 250-300 ezer darabot” - mondta Mátrai, hozzátéve, hogy ha a vámosok sem ülnek a szállítmányon, akkor 3-7 nap alatt meg tud érkezni egy rendelés. Arra a kérdésünkre, hogy az Operatív Törzzsel felvették-e a kapcsolatot, Mátrai azt mondta: nem volt egyszerű, de most úgy tűnik, hogy az állami szféra nyitott feléjük.
Ő egyébként úgy tapasztalta, hogy Kína nagyon gyorsan és radikálisan lépett fel a járvány kitörésekor. Maga is Kínában tartózkodott, amikor a maszkokat hirtelen kötelezővé tették, egy csapásra megszűnt a tömegközlekedés, a boltokba pedig csak úgy lehetett bemenni, ha előtte kézfertőtlenítést végeztek a vásárlók, akiknek a lázukat is mérték. Ugyanakkor szerinte Kínában nagyon össze tudnak fogni az emberek, ráadásul ha a kínaiaknak utasításba adják, hogy mit kell csinálni, akkor azt is csinálják. Kérdés, hogy ez Európában is így lesz-e.
(Borítókép: Arcmaszkokat készítenek Kína Csiangszu tartományában lévő Nancsing egyik gyárában 2020. február 18-án. Fotó: AFP)