Nagy István agrárminiszter külön közleményben ismételte meg a Magyar Broilerszövetség szavait, ami összefoglalva annyi, hogy nem a csirkések húzzák le az embereket most az irgalmatlanul drága csirkehússal, nem is a feldolgozók, hanem a hentesek.  A csirkések csak 5-8 százalékot emeltek az alapanyagok drágulása miatt, ezért nagyjából száz forinttal lehetne drágább egy kiló csirke. Nem 1500-zal. 

A miniszter ezért most azt szeretné, ha az illetékes szervek jobban ellenőriznék a kereskedőket. Közleményében leírta azt is, hogy „a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar 25 millió ember ellátására képes”, és az alapanyagok több mint nyolcvan százalékát itthon állítják elő, így biztonságos az itt élők élelmiszer-ellátása. Ez utóbbiról itt alaposabban is írtunk.

Így jó, ha tudja, hogy például sörből és kemény piából nem vagyunk önellátók. A FAO adatbázisa szerint a mennyiséget (és nem az árat) nézve kereskedelmi deficitünk van továbbá burgonyából, rizsből, cukorból, hagymából, paradicsomból, babból, szójababból, marhából, sertésből, tejből, illetve természetesen halakból, rákokból, valamint narancsból, citromból és egyéb meleg égövi gyümölcsökből is.