A kormány eddig már több fontos lépést tett a koronavírus okozta gazdasági válság kezelésére, tompítására. Míg viszont más országok kis túlzással helikopterről szórják vagy ágyúval lövik a pénzt mindenkinek, hogy ne kerüljenek emberek az utcára, addig az Orbán-kormány lépései ehhez képest egyelőre szerényebbek voltak. A hiteltörlesztési moratóriummal egyelőre a bankokra – illetve végső soron az adósokra – tolta a válság kezelésének költségét, illetve néhány kiválasztott, kiemelten érintett szektoron segített, mint a vendéglátás, a turizmus és a személyszállítás.
A válságot viszont most már a gazdaság minden egyes szektora megérzi, így elkerülhetetlen lesz, hogy a német, osztrák, cseh vagy amerikai kormányokhoz hasonlóan a magyar is elkezdjen mélyebben a zsebébe nyúlni és vödörrel önteni a költségvetési forintokat.
Bár a kormány a héten inkább a rendeleti kormányzás parlamenti támogatásának megszervezésével, illetve olyan dolgokkal volt elfoglalva, mint állami ingatlanok baráti alapítványokhoz juttatása, kormánypárti üzletek titkosítása és a városligeti építkezések törvénybe betonozása, Orbán Viktor már bejelentette: a kormány április 7-én előáll a nagy költségvetési javaslatcsomagjával is.
Hogy ebben mi lesz, azt egyelőre nem tudni, azt viszont igen, hogy az érintettek egy része, konkrétan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába (MKIK) tömörülő vállalatok milyen ötletekkel segítenék a kormányt. Az MKIK ugyanis hat külön javaslatcsomagot dolgozott ki arra, hogy hat szektorban, név szerint
milyen intézkedések segítenék legjobban a gazdaság szereplőit.
Mindez azért is érdekes, mert az MKIK-ra tekinthetünk az ország legbefolyásosabb lobbiszervezeteként. A kamara elnöke, Parragh László tanácsaira Orbán Viktor számos területen sokat ad, ő állt például a szakképzés nagyívű átalakításának hátterében. Így szinte biztos, hogy ha a kormány valamilyen szervezetnek kikéri a véleményét, az az MKIK lesz.
A javaslatcsomagok elég részletekbe menően listázzák, hogy pontosan mit is tehetne az állam a közeli és távolabbi jövőben. Alább igyekeztünk összeszedni, hogy mik azok az elemek, amelyek összekötik ezeket az iparági javaslatokat. A kereskedelemre vonatkozó csomagról külön cikkben írtunk, így ezen nem szerepelnek cikkünkben.
Ahogy a pénzügyi szektor javaslatai sem, mert azok egészen más problémákra keresik a választ, mint a többi iparági javaslatcsomag. A többi szektor ugyanis, röviden és tömören összefoglalva, pénzt kér az államtól, nagyon sokat.
Pénzt a munkahelyek megőrzésére, a lehető legtöbb adó eltörlését és még állami támogatást a működés fenntartására. De azért nem csak ezt.
Az MKIK munkacsoportjai mind előálltak valamilyen javaslattal arra, hogy az államnak hogyan kellene támogatnia a cégek dolgozóit, megelőzve azt, hogy a vállalatoknak a válság miatt tömegeket kelljen fizetés nélküli szabadságra vagy még rosszabb esetben az utcára küldeniük. A különböző iparági javaslatcsomagokban több, egymáshoz viszonylag hasonló, akár helyettesítőként is felfogható ötlet is szerepel, úgyhogy a kormány még akár válogathat is.
Az ipari munkacsoport rövid távú, vagyis két hónapon belül bevezetendő javaslatai között szerepel például az ideiglenes részmunkaidő intézményének bevezetése és elrendelésének lehetősége. Ezt a javaslat szerint „piaci vészhelyzet” esetén lehetne elrendelni, vagyis akkor, amikor a cég megrendelésállománya valamilyen külső ok miatt drasztikusan visszaesik – azaz egy válság esetén.
A javaslat szerint ha a megrendelésállomány visszaesése legalább a dolgozók 10 százalékát érinti, akkor a cég bevezethetné az ideiglenes részmunkaidőt, így nem kellene jó dolgozóktól megválni.
Hasonlót javasol a logisztikai és szállítmányozási munkacsoport is, amely német mintása bevezetné a csökkentett munkaidő (Kurzarbeit) intézményét.
Az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkacsoport egy, az ideiglenes részmunkaidőhöz hasonló javaslattal állt elő: ez lenne a technikai munkanélküliség, amelynek keretében a munkaadó kifizetné a dolgozó nettó munkabérét akkor is, ha nem tud mit dolgozni, a munkavállalói és a munkáltatói közterhek fizetését viszont az állam felfüggesztené egy időre.
A MKIK ipari szekciójának javaslata szerint a munkaadó ezalatt kevesebb bért fizetne, és a terv szerint ezt az állam támogatásokkal kiegészítené.
Például osztrák, holland vagy német mintára bevezetett munkahelymegtartó bértámogatásokkal.
Németországban a cégek jelentkezhetnek az államnál, hogy a csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottak fizetésének egy részét az állam fizesse ki, csaknem félmillió vállalat pedig már jelezte is a szövetségi kormánynak, hogy nagyon örülne egy ilyen támogatásnak.
Az MKIK is hasonlót javasol:
Azon munkavállalók esetében, akik nem tudnak otthonról munkát végezni, alapbérük 50-70%-át szükséges biztosítani, mely összeg 40-50%-át állami forrásból kell előteremteni.
A kamara azt is javasolja, hogy ha egy cég árbevétele 20-50 százalékkal csökkent, akkor gyorsított eljárásban kapjon a vállalkozás fix , havi 120-150 ezer forintos támogatást a munkavállalók nettó bérére, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.
A turisztikai és vendéglátói szektor javaslatait összegyűjtő munkacsoport egy Válság Kiegészítő Bér Alap (VKBA) létrehozásával állt elő, amihez természetesen szeretnének egy szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részalapot. Ez a terv szerint úgy működne, hogy amennyiben a munkáltató a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékának kifizetését vállalja, az állam a VKBA-ból kiegészítené a munkavállaló bérét 60 százalékra, vagyis 126 ezer forintra.
Az MKIK munkacsoportjainak csomagjaiban szerepel még emellett, hogy
A turisztikai szakmai szervezetek egyébként benyújtották a kormánynak a saját javaslataikat is, de tegnap megjelent közleményükben azt írják:
Az elmúlt napokban több olyan anyag jelent meg a sajtóban, amely az általunk megküldött szakmai javaslatok kivonatait tévesen és hiányosan átfogalmazva tartalmazza. Sajnos a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ágazatunkat érintő javaslatai is ilyenek. Az MKIK tévesen tünteti fel, hogy a javaslatuk velünk egyeztetve készült el. Nem történt egyeztetés az öt szövetség és a kamara között. Az MKIK anyaga nem tükrözi a mi álláspontunkat.
Az MKIK összes munkacsoportjának ajánlásaiban szerepel a szektorspecifikus és általános adóterhek csökkentése. Ha a kormány a kamara minden ajánlását követné,
akkor gyakorlatilag minden szektorban minden érintett vállalkozóra kiterjesztenék a katás adózók egy részére már így bevezetett kedvezményeket, minden cég mentesülne valamilyen formában a munka utáni járulékok fizetése alól
és majdnem minden szektorra kiterjesztenék a kormány első gazdasági lépéseiként bevezetett 47/2020. (III. 18.) rendelet intézkedéseit. Konkrétabban megnézve a javaslatokat, az ipari munkacsoport például
a helyi iparűzési adók elengedését, fizetésének felfüggesztését kéri, azzal persze, hogy az állam kárpótolja a kieső bevételt az önkormányzatoknak.
A turisztikai munkacsoport csak az iparűzési adó és az építményadó csökkentését kéri, a közüzemi díjak fizetését viszont legszívesebben felfüggesztené, ahogy a turisztikai hozzájárulási adót is 2021 végéig, a szervízdíj adóvonzatát pedig lehetőleg csökkentenék a nyár elejétől.
A közlekedési és logisztikai szektor azt javasolja, csökkentsék a gépjárművek állandó terheit, mint a teljesítményadó/súlyadó, kgfb adótartama, hatósági műszaki vizsgadíjak, illetékek, hasonlók. Emellett az is szerepel az anyagukban, hogy az adózó kérelmére a kiva, a társasági adó, illetve az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója és az osztalék utáni szociális hozzájárulási adója adónemekben automatikus pótlékmentes fizetési halasztást, illetve részletfizetést engedélyezzen a kormány, és hogy ideiglenesen töröljék el a pénzfogalmi áfa választhatóságának értékhatárát és a választás időkorlátját.
Érthető módon szerepel viszont a javaslatokban, hogy az állam pörgesse fel az elnyert uniós támogatások kifizetését több szektorban is, sőt, esetleg írjon is még ki programokat, például gondban lévő kisvállalkozások támogatására.
Az államtól megrendelőként is várnak forrásokat az MKIK tagjai. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkacsoport például javasolja „állami intervenciós” élelmiszerkészletek létrehozását, amelyen keresztül a karanténban vagy az egészségügyi ellátórendszerben lévőknek lehetne juttatni az amúgy felhalmozódott készletekből, miután az állam feltehetően felvásárolta azokat.
Bár a javaslatok nagy részében így vagy úgy, de az állam anyagi beavatkozását kérik a gazdasági szereplők, azért túlzás lenne azt mondani, hogy csak egy hosszú és részletes kuncsorgásról lenne szó. Az állam ugyanis még sok más módon tudna segíteni a cégeknek túlélni a járvány okozta válságot.
Leginkább például a járvány miatti intézkedések megkerülésével.
Magyarország, mint köztudott, nagyon importigényes gazdasággal rendelkezik, alapanyagokat, részelemeket, de egyes ágazatokban, például az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban munkaerőt is importál. Ezek behozatala viszont a határokon bevezetett szigorú intézkedések miatt sokkal nehezebb a korábbiaknál, így a gazdasági szereplők azt kérik az államtól, hogy valamilyen formában könnyítsen a helyzetükön.
A logisztikai munkacsoport azt kéri például, hogy az állam bizonyos termékeket szállító közúti gépjárműveket lásson el külön jelzéssel, ami lehetővé teszi a teherforgalomban a gyorsított határátlépést. A mezőgazdasági munkacsoport ugyanezt kéri, de kifejezetten az élelmiszerszállítmányok, a mezőgazdasági termeléshez és az élelmiszer előállításhoz szükséges alapanyagok, adalékanyagok, gyártóeszközök, alkatrészek, karbantartási eszközök, csomagolóanyagok, higiéniai és védőeszközök, tisztítószerek szállításánál.
A mezőgazdaságban emellett még azt is javasolják a kormánynak, hogy „a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások esetében az alkalmazott gépek javításához, karbantartásához szükséges külföldi szakemberek beutazását meghatározott keretrendszerben” engedélyezze, a folyamatban lévő mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokhoz elengedhetetlen külföldiekkel együtt.
De nem csak a külföldi specialisták beutazását és mozgását kellene valahogy lehetővé tenni,
az MKIK az ingázó és rendszeres határátlépő munkaerő esetén is könnyítést kér, különösen a kiemelt nemzeti létesítményekhez tartozó üzemek számára.
Minderre azért is van szükség, mert így lehet a szezonális termeléshez kapcsolódó feladatokat ellátni. De ha nem lehet külföldről beengedni munkaerőt a gyümölcsöt szüretelni, az MKIK tagjainak arra is van egy ötletük: hozzanak létre egy adatbázist a válságban érintett szektorokból elbocsátott munkavállalókról, és szükség esetén rendeljék ki őket az élelmiszeripari vállalatokhoz.
Emellett még számos specifikusabb adminisztratív segítség szerepel a javaslatcsomagokban, amelyek alapvetően mind azt szolgálják, hogy a cégek, amelyeknek még van valamennyi bizniszük, a válság alatt minél egyszerűbben tudjanak üzletelni. Ilyen például az élelmiszerek szavatossági idejének meghosszabbítása, a fizetésképtelenségi szabályok lazítása vagy a Szép-kártyán lévő összegek felhasználhatóságának meghosszabbítása.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján 2020. március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)