Orbán Viktor hétfőn bejelentette, hogy elindul a gazdasági mentőcsomagunk, de még nem igazán mondott el róla sokat, a részletek majd később derülnek ki, egyes elemei már a mai közlönyből.
Ez már a második gazdasági mentőcsomag, amivel Orbánék előállnak a járványhelyzet miatti válság hatásainak tompítására, de ennek kell lennie majd az igazinak, a két hete megjelent első csomag önmagában még szinte elhanyagolhatóan kicsi volt. A miniszterelnök szerint később számíthatunk egy harmadik csomagra is, viszont erről kizárólag ennyit tudtunk meg.
Arról, hogy mennyire fontos a sietség, korábban már írtunk, dögrováson van a gazdaság, folyamatosan rúgják ki az embereket, a kormány napi négyezer elbocsátásról tud, a fő lépéseinket őrültség lenne még tovább halogatni.
A legelső kérdés minden mentőcsomagnál, hogy összesen mennyi pénzt is szánnak rá.
Ha ugyanis nem ér el egy megfelelő méretet a gazdaság újraindítására szánt állami lökés, akkor tartósan leállhat a növekedésünk. Ráadásul mivel nem tudjuk előre, hogy mennyi lenne optimális, inkább érdemes fölélőni a gazdaságmentő terveket.
Csakhogy erre a kérdésre nincs pontos válasz egyelőre, a csomag méretével kapcsolatban visszatérően homályos kifejezések kerültek eddig elő. Szombaton Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a mentőcsomagunk teljes mérete GDP-nk 18-22 százalékát fogja „érinteni”, most Orbán annyit árult el, hogy a GDP 18-20 százalékát „csoportosítja” majd át. Ez ilyenkor nem csak pongyola megfogalmazás, egyáltalán nem mindegy, ebből mondjuk adni szeretnének vagy elvenni, tegnapelőtt például éppenséggel magukhoz csoportosítottak át vállalati pénzeket.
A legfontosabb bejelentés valószínűleg az volt, hogy nálunk is elindul majd valamiféle, alighanem a bevált német Kurzarbeit programhoz hasonló dolog. Ez azt jelenti, hogy ha a munkaadó adott feltételek mentén nem rúgja ki, hanem megtartja a dolgozóit rövidített munkavégzéssel, akkor az állam beszáll a bérük jó részébe.
Ennek sikeressége nagyban múlik a részleteken, de most nem derült ki semmi több. Azért is fontos ilyet csinálnunk, mert az EU is ilyesmit finanszírozna szívesen többek közt, nekünk pedig várhatóan nagy segítség lenne, ha kifizetnék egy részét.
Emellett az is fontos volt, hogy 1 helyett 2,7 százalékra tervezték át az idei költségvetési hiányt. Az eredeti költségvetésben nagyjából 370 milliárd forintos hiány volt, ennél 620 milliárddal lenne több a 2,7 százalék. Csakhogy az eredeti költségvetés elég optimista forgatókönyvre épült, biztosan alaposan újra kellett tervezni.
Még több a homály egyelőre a beruházásokat érintő intézkedések körül. Orbán azt mondta, hogy kiemelten támogatnak majd beruházásokat meg egyes iparágakat, de egyelőre nem mondott erről többet. Lesz majd nagy jegybanki kamattámogatás és hitelgarancia-program is, erről azt tudtuk meg, hogy 2000 milliárd forint értékben fogják vállalni.
A leghangsúlyosabbnak szánt bejelentés volt most a legkevésbé fontos, mivel igazából nem kapcsolódik a gyors gazdasági kármentéshez: Orbán szerint
„visszaépítik” a 13. havi nyugdíjat, de igazából egy heti nyugdíjat osztanak majd ki nagyjából egy év múlva,
jövő februárban. Utána meg majd három évig szintén kapnak egy heti plusz nyugdíjat az érintettek. Ezért talán pontosabb lenne 53. heti nyugdíjnak hívni, éves szinten nagyjából 70 milliárd forint pluszköltséget jelent, először jövőre. Alább a teljes bejelentő beszéd:
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tesz Budapesten 2020. április 6-án. A kormányfõ mögött Varga Mihály pénzügyminiszter és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelõs miniszter (b-j). - fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)