Múlt héten jelentették be, hogy Magyarországon bevezetésre kerül a kurzarbeit, azaz az állami bérkiegészítés a munkahelyek megmentésére. Az állami bérkiegészítés magyar megvalósulásával kapcsolatban mind a kapcsolódó nyilatkozatok, mind maga a rendelet szövege sok kérdést felvetett.
A gazdaságvédelmi akciótervet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy 18 oldalas szakmai anyagban véleményezte. Parragh László, az MKIK elnöke lapunknak elmondta, hogy jelenleg is zajlik a közös szakmai munka a gazdaságvédelmi akciótervért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal, és nem tartja elképzelhetetlennek, hogy már a jövő hét elején egy újragondolt állami stratégiát fog bejelenteni a kormány a cégek és munkahelyek megsegítésére. Parragh szerint a legfontosabb az, hogy egy kevesebb papírmunkával járó, gyorsan és könnyen igényelhető támogatással álljanak elő, amely általánosan elérhető minden cég számára, és nem csak egyes szektorokra van szabva.
A MKIK a gazdaságvédelmi akciótervről kiadott közleményében négy fő megállapítást tett, a Kamara szerint:
Az MKIK emellett számos egyéb javaslattal élt, többek között azt szeretnék, ha azokon a vállalkozásokon is segítene az állam, akiknél a bevételvisszaesés meghaladja az 50 százalékot. Palkovics László, az ITM minisztere korábban úgy nyilatkozott, hogy az állami bérkiegészítést azoknak szánják, akiknek a bevétele 15 és 50 százalék közötti visszaesést mutat.