A három eset különböző. Van, ahol az a legvalószínűbb, hogy a sietség miatt nem az került a szövegbe, ami a jogalkotói szándék volt. Olyan eset is akad, amelynél egy testre szabott intézkedésnél úgy tűnik, hogy a járvány ürügye alatt valamilyen egyéb szándék vezette a jogalkotót. Harmadik esetünkben a szóhasználat okoz zavart, de ez alighanem egy tisztázható kérdés.
Már percek óta babrált a lakása zárjával, de hiába. Lábainál két nagy bevásárlótáska, az egyik egy részén már kiszakadt, 99 forintos saját márkás zalafelvágott fityegett ki belőle. A zár nem akart neki engedni. A szakállas férfi homloka már verejtékezett, bőrdzsekije, amit még a rendszerváltás idején egy IBUSZ-társasutazáson vett Trevisóban vagy Tarvisióban vagy hol, rámelegedett, mint azon a hazaúton, a vámellenőrzés felé közeledve.
A zár csak nem engedett, a férfi verejtéke már a szemébe folyt, érezte, rátört a vizelési inger, úgy érezte, a hólyagja mint egy hatalmasra fújt héliumos lufi a magasban, mindjárt szétdurran. Tycho de Brahe, a neves dán csillagász jutott eszébe, aki a legenda szerint Prágában egy rettenetes berúgás után húgyhólyagrepedésbe halt bele. "De még akkor is inkább cseh söröktől egy kocsma budijában, mint a lakásajtómban, sparos szatyrokkal a lábamnál, nem igaz, Lajoskám?" - gyakran beszélgetett így magával.
Ekkor egy férfi kocogtatta meg a vállát. Borostás alak, napszemüvegben, bézbólsapkában.
- Segíthetek?
A szája büdös volt, ápolatlanul és savanykásan füstszagú. Remélte, nem jelent meg az arcán is az undor, amit érzett ettől a szagtól. Bizonytalanul bólintott.
- Az ajtóm... Nem tudom, mi lehet a zárral, de...
A borostás fickó bólintott. Leguggolt a zárhoz, ciccentett egyet, mintha a hangjával tudna legyinteni, és felállt. A zsebébe nyúlt, matatott valamit az ajtónál, pár másodperc volt az egész.
- Meg is vagyunk - az ajtó kinyílt, hűvös levegő áramlott ki rajta.
- Mennyivel tarto...
- Ugyan, ne csacsiskodjunk. Az ember, ahol tud, segít - és már tovább is állt, mocskos vászontáskáját a vállára vetve, furcsán csörömpölt benne valami.
Lajos később látta, hogy a házuk előtt kék fény villog. Biztos megint a gondnok verte össze a feleségét, gondolta, és kinyitotta a harmadik kis üveg diólikőrt.
Kedves olvasó, ez a mininovella az Index első novelláskötetének megjelenése alkalmából született. Az Istennek nehéz a kortárs magyar prózairodalom tizenhét meghatározó szerzőjének 26 novelláját tartalmazza. A kötet itt megvásárolható.
1. Ki mondhatja fel a bérleti szerződéseket?
Az első esetben alighanem rendeletalkotói pontatlanságról van szó. Az állam segíteni szeretne, de nem definiálja, hogy kin.
A 47/2020. kormányrendelet 3. paragrafusáról van szó, idézzük:
A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.
Mi a probléma?
A rendelet nem mondja ki, hogy a bérbeadó vagy a bérlő nem mondhatja fel a szerződést, tehát a helyes jogértelmezés az, hogy egyikük sem, hiszen a felmondás a bármely fél által egyoldalúan gyakorolható szerződés megszüntető ok.
Ha a nehéz helyzetbe került bérlő a bérleményből való szabadulással mentené a vállalkozását, ezt most nem teheti meg,
még akkor sem, ha a bérleti szerződés lehetővé tenné, mert a rendelet ezt megtiltja.
2. A Kartonpack állami felügyelete
A Magyar Közlöny 2020. 78. számában önmagában jelent meg a 128/2020-as kormányrendelet arról, hogy az állam a felügyelete alá vonja a Kartonpack Nyrt. nevű debreceni dobozgyártó céget.
Tőzsdén jegyzett cégről van szó, vagyis egy nyilvános társaságról, magyar és külföldi befektetőkkel. A rendelet a 2011. évi CXXVIII. törvény (katasztrófavédelmi törvény) 48. paragrafusára hivatkozik.
Nem idézzük be, mert ez egy hosszabb szöveg, de arról szól, hogy a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából, gazdálkodó szervezet működése egy rendeletben a Magyar Állam felügyelete alá vonható.
Mi a probléma?
A mondat végét értjük, a magyar állam a felügyelete alá von egy céget. De hogyan előzheti meg a Kartonpack (egy csomagolóipari, részben gyógyszeres kartondobozokat is gyártó cég) állami felügyelete a járványt? Ha ez a lépés szükséges, miért ennél a cégnél, és miért csak ennél a cégnél segítheti a koronavírus terjedését az állami felügyelet?
Ez teljességgel érthetetlen, de ami igazán furcsa a rendeletben, hogy miközben a katasztrófatörvény 48-as paragrafusa csak bizonyos, kifejezetten a vészhelyzettel összefüggő intézkedést enged az államnak, a mostani 128. (Kartonpack-rendelet) pedig ezen túl is felhatalmazza az államot, hogy mindenféle egyéb fontos ügyben is, a társaság legfőbb szerve (közgyűlése) helyett döntsön.
A kinevezett biztos egy tőzsdei cégben leválthatja a vezető tisztségviselőket, kötelezettségvállalásokat tartalmazható korábbi szerződéseket mondhat fel azonnal.
Van ennek bármi köze a vírushoz, vagy máris beigazolódtak azok a hazai és külföldi félelmek, hogy a járvány akár ürügy is lehet? A Kartonpack és tulajdonosai nem könnyű eset, a cégnek, a tulajdonosonak komoly nézetkülönbségei vannak egymással, az állammal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel.
Reméljük nem arról van szó, hogy az állam a járvány alatt, teljesen más jellegű folyó ügyekbe avatkozik így be. Az ugyan vészjósló lenne, de reméljük, hogy a Kartonpack einstandja tényleg segít a vírus terjedésének meggátolásában.
Frissítés: Cikkünk megírása után a Kartonpack bejelentette, hogy a kormánybiztos a Kartonpack valamennyi vezetőjét visszahívta. A társaság élére pedig dr. Uszkay-Boskó Sándort nevezte ki. Mindez azért beszédes, mert ő korábban az MFB-nél dolgozott és a Kartonpack és az állam elhúzódó marakodásába a csornai napelemgyárért éppen a botrányprojektet további forrásokkal megsegítő MFB szállt be.
3. Mi van a zacival?
A már idézett 47/2020. kormányrendelet 1. paragrafusa, a híres oratóriumpont is kérdéses.
Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
Mi a probléma?
A fizetési haladékról (vagy moratóriumról) szóló szabály esetén a szóhasználat okoz zavart. A hitelintézeti törvényben nem „hitel- és kölcsönszerződés” , hanem „hitel” és „pénzkölcsön” szerepel.
Emellett a hazai szabályozás ismeri még a befektetési hitel fogalmát, de ami a rendelet után például dilemma lehet, hogy a záloghitel (zaci) benne volt-e a jogalkotói szándékban, egyszerűbben, akkor most vonatkozik-e a moratórium a jegygyűrűkre, vagy sem?
(Borítókép: Orbán Viktor gazdasági csomag bejelentése 2020. április 6-án. A kormányfő mögött Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI)