„Miután a 2020-as évek egyik időbeli rokonát az 1970-es években lelhetjük fel, ezért elhúzódó válsághelyzetre számíthatunk. Itt érdemes használni a megelőző két válság legfontosabb két tanulságát: önálló pénzpolitikával nyertesen lehet kikerülni még egy közel évtizedes nehéz szakaszból is, de el kell kerülni a külső eladósodást” – írta Matolcsy György jegybankelnök a növekedés.hu-n.
Az MNB elnöke szerint a kettő a lehető legerősebben összekapcsolódik. Hiába van egy országban önálló pénzpolitikára lehetőség,
ha a válság terheinek enyhítésére külső hiteleket vesznek fel, mert az korlátozza, majd megszünteti az önálló pénzpolitika mozgásterét.
Szerinte ezt mi magyarok tudjuk a legjobban, mert ez történt velünk 2002 és 2010 között: ebből törtünk ki az elmúlt évtizedben. „A hibákat nem szabad megismételni, csak így lehetünk a nyertesek nyertesei Európában. De így lehetünk.” Ahogy William Occam ajánlja nekünk: „Soha ne használj többet, mint amennyi szükséges”, írja.
Matolcsy megjegyzése azért érdekes, mert ahogyan arról részletesen is írtunk, Magyarország a válságra válaszul a korábban tervezettnél nagyobb mértékben bocsátott ki devizakötvényt, és ebben a helyzetben a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium és az MNB régi, vezetői konfliktussal is terhelt rossz viszonya újrarendeződött.
A jegybankelnök mostani bejegyzésében felidézi és részleteiben fejtegeti az európai integráció elmúlt 50 évének három legmélyebb válságát. Szerinte már látszik, hogy akik jól kezelték a járványt, azoknál jobbak az idei gazdasági kilátások, és ez megfordítva is igaz.
Azoknál még jobbak a várható gazdasági adatok, akik nem élték át az eurózóna hosszú, 2008/2009 és 2019 közötti először nyílt, majd lappangó válságát. Még ennél is jobb az idei várható gazdasági eredmény ott, ahol képesek az önálló nemzeti pénzpolitika eszközeit célzottan használni. „Európa 50 éven belüli harmadik válsága azonban éppen csak elkezdődött" – írja a jegybankelnök.