Milyen anyagi körülmények várnak egy nőre, ha egyedül vállal gyereket? Lehetséges, hogy évekig kell a létminimum környékén élnie. És akkor még szó sem esett arról, hogy a pénzügyi nehézségek mellett mi mindennel kell egyedül megküzdenie. Hétvégi matek.
A mostani Hétvégi matek témáját nem gazdasági tartalmú aktualitás szülte, hanem a Lengyelországban fellángolt abortusztörvények szigorítása elleni tüntetés, és ezzel összefüggésben a gyerekvállalás gazdasági része.
Mielőtt könnyelműen azt mondanánk, hogy aki szét tudta rakni a lábát, az vállalja is ennek következményeit, nézzük meg, milyen életpálya vár egy nőre, aki egyedül vállal gyereket.
Tegyük fel, hogy a nő egyedül él, van munkája, lakása. Nincs férjnél, nincs partnere (vagy van, de a férfi nem akart gyereket). A nő teherbe esik, és a vázolt okok valamelyike miatt nincs mellette férfi. A nő már elmúlt harmincöt, így megtartja a gyereket. Azzal a felkiáltással, hogy neveli majd egyedül, elvégre ha 1944-ben szülhettek a nők, akkor 2020-ban is szülhetnek.
A leendő anya szerencsére olyan lakásban él, ahol van külön háló és nappali, vagyis biztosított lesz a csendes és nyugodt környezet a kicsi számára. Már ez a tényező sok egyedülálló nő számára megugorhatatlan, de a példánkban szereplő nő szerencsés; a későbbiekben is ezzel számolunk, vagyis adott lesz a munkahelye, lakása. Így csak néhány bútort kell beszereznie.
Babaágy, babakocsi, bababútor, kezdő ruhaszett, ha nagyon spórol, és mindenből az alsóbb árkategóriát választja, akkor 300–400 ezer forintból mindez kijön, ha mást nem, jó minőségű használt eszköket, bútorokat vásárol.
Amíg dolgozik, ezt apránként össze tudja rakni a fizetéséből. Amíg lehet, dolgozik, és úgy tervezi, hogy amint lehet, ismét visszatér a munkába. Ez – köszönhetően a gyed extrának – azt jelenti, hogy csak fél évet, esetleg egy évet kell kihúznia munka nélkül. Hogy mit választ, az nagymértékben függ a baba személyiségétől, az anya döntésétől és lehetőségeitől.
Havi bruttó bére 300 ezer, azaz kerekítve nettó 200 ezer forint. Ebből fizetni kell reálisan vagy az albérletet, vagy a lakáshitelt, hiszen egy tipikus egyedülálló harmincasnak nincs még saját, tehermentes lakása. Legyen ez a költség 80 ezer forint havonta az egyszerűség kedvéért – nincs nagy jelentősége a továbbiakban. A rezsi, a közös költség, a távközlés, a havi bérlet együtt elvisz további 50 ezer forintot. A maradék, nagyjából 70 ezer elmegy étkezésre, ruházkodásra, szórakozásra és némi takarékoskodásra. Nem ad teret a nagy költekezésnek, de panaszra biztosan nincs ok. Ehhez képest a szülés után kicsit átalakulnak a dolgok.
A csecsemőgondozási díjat 168 napig kapja az anya, ami nagyjából fél év, összege a bér 70 százaléka, ez esetben 176 ezer forint, plusz családi adókedvezmény, ami egy gyerek után tízezer forint, összesen 186 ezer forint. A csednek nincs felső határa, vagyis itt akkor jár jól az anya, ha magas a bére. A csed lejárta után jön a gyed, ahol már van felső korlát, ezt azonban nem éri el az anya, esetében a neki járó gyed adókedvezménnyel együtt 167 ezer forint. Ezt kapja a gyerek kétéves koráig.
A korábbi 200 ezer forinthoz képest 186 ezer forint lesz a jövedelem, plusz a családi pótlék, ami egyedülálló szülőknek 13 200 forint, 2600 forinttal magasabb, mint a normál családi pótlék. Ha megnézzük a kiadásokat, biztosan nem kell egy sor dologra költeni, például munkahelyi étkezésre és mondjuk fodrászra sem, márciusig a sapka úgyis eltakar, utána meg elég hosszú lesz a lobonc, hogy össze lehessen kötni, kinek is mutogatná.
Kell viszont költeni a babára. Ha szopik, akkor jóval kevesebbet, de pelenkára, ruhára, babaápoló szerekre akkor is. A háztartási élelmiszerkosarat nagyjából úgy lehet kiszámolni, hogy egy gyerek kicsivel többe kerül, mint egy fél felnőtt, 65 százalékkal lehet számolni. Alkalmazzuk ezt a szorzót. Ha a létminimumadatokból indulunk ki, akkor egy egygyerekes szülő esetében a létminimum havi összege 167 ezer forint. Ezt a KSH 2015 óta nem számolja, helyette a Policy Agenda azonban megteszi.
Az egyedülálló anya az első fél évben 200 ezer forint jövedelemből gazdálkodhat. Ez nem sokkal magasabb a létminimumnál, de legalább magasabb.
Ez ráadásul csak a jövedelem. A történethez hozzátartozik, hogy az anya a nap 24 órájában a baba mellett van, ami hónapokon át tartó alvásmegvonást jelent, és egy perc pihenést sem tesz lehetővé. Hiszen amikor a baba alszik, akkor lehet elvégezni minden olyan feladatot, amit ha ébren van, nem lehet. Ráadásul minden bevásárlást, postára, bankba járást, ügyintézést a babával együtt kell elintézni, hiszen nincs kire hagyni.
Az anyának nincs lehetősége pihenni, mert a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy bébiszittert vagy gyerekfelvigyázót alkalmazzon, nincs bölcsőde, óvoda sem. Persze szóba jöhet a nagymama hadrendbe állítása, de ez egyáltalán nem egyértelmű – lehet, hogy többórányi utazásra laknak egymástól, de elképzelhető, hogy már nem is él. (Egyébként pedig nem lehet egy szociális hálót arra építeni, hogy lesz majd rokon, aki elvégzi azt, amit az államnak kellene.)
Fél év elteltével végre munkába állhat az anya, a kicsit pedig befogadják a bölcsődébe – egyedülálló anyáknak, apáknak elsőbbségük van, a babát húszhetes korától lehet bölcsődébe vinni. Hogy ez mennyire vágyott, az más kérdés. Ha nem akarja bölcsődébe vinni a még ülni sem képes kicsit, a gyedet kell beosztania.
Ennek összege 167 ezer forint, ami épp a létminimum szintje – ennél csak a családi pótlék miatt lesz magasabb a család havi jövedelme.
Ha ezt nem tudja vállalni az anya, akkor dolgoznia kell. De nyilvánvalóan nem teljes munkaidőben, hiszen akkor a gyerek alig látná az anyját – a nyolcórás munkaidő mellett az utazást is számításba kell venni, vagyis így a baba akár kilenc-tíz órát lenne az anyja nélkül. Marad tehát a részmunkaidő – tételezzük fel, hogy a munkahelyén így is visszaveszik.
Ez igazi aranykor az anya számára, hiszen kap fizetést és gyed extrát is: 157 ezer forint gyed (a családi adókedvezményt a bérből számítjuk), hatórás részmunkaidővel számolva 160 ezer forint bér, plusz családi pótlék, összesen 330 ezer forint. Ekkor van lehetősége kicserélni mindazt, ami az ezt megelőző időszakban tönkrement, elkopott, eltört.
Egészen a baba kétéves koráig tart ez az időszak, amikor is a gyedet felváltja a gyes. Ez 157 ezer forint helyett már csak 26 ezer forint.
Továbbra is csak részmunkaidőben dolgozhat, vagyis a jövedelmi viszonyok kicsit átalakulnak: 160 ezer forint bér, 26 ezer forint gyes és 13 ezer forint családi pótlék, összesen 199 ezer forint. Majdnem annyi, mint hajdanán a fizetése. Igaz, most már ketten vannak. De legalább 30 ezer forinttal több a jövedelme, mint a létminimum.
A gyed a gyerek hároméves koráig jár. Utána az anya döntés elé kerül. Vagy marad továbbra is részmunkaidőben, ami sokkal jobb a gyereknek, vagy visszamegy teljes munkaidőre, ez esetben azonban a gyerek hét óra után már az óvodában lesz, délután ötkor pedig csak remélheti, hogy megérkezik az anyja. A részmunkaidős fizetés még mindig csak 160 ezer forint, ehhez jön még az emelt összegű családi pótlék, ami együtt 173 ezer forint.
Amíg a gyerek kisiskolás, és nem tud egyedül iskolába menni és hazajönni, nagyjából ez a dilemma fennáll. Később a gyerek nagyfokú önállóságát feltételezve az anya már visszatérhet teljes munkaidőben dolgozni, és kereshet 200 ezer forint helyett 210 ezret, mivel jár neki a családi adókedvezmény. A családi otthonteremtési kedvezményekkel semmire sem megy, hiszen nem tud lakást venni, sem építkezni. Ehhez nincs meg az elegendő forrás, ráadásul egy gyerekre nem is kapna jószerével semmit.
Mindez azt jelenti, hogy a gyerek első kilenc-tíz évét úgy kell eltöltenie az anyának, hogy folyamatos anyagi nehézségek között kell élnie. Utána már jobb lesz, hiszen csak szűkös anyagi körülmények várnak rá.
Abban a reményben, hogy nem bocsátják el, sem a gyerek, sem ő nem betegszik meg, hiszen a túl sok betegszabadságot és táppénzt nem tolerálja egy munkaadó sem.
(Borítókép: Nikki Kahn/via Getty Images)