Orbán Gábort, a vállalat vezérigazgatóját a cég négy koronavírus elleni fejlesztéséről kérdeztük. A készülő oltóanyag előállítása halad a legnagyobb ütemben, a tocilizumab törzskönyvezésére 2025 előtt nem érdemes számítani.
Ahogy október elején megírtuk, a Richter négy, koronavírus elleni terápiás szert is fejleszt, ebből eddig a remdesivirt sikerült „bevetni”. A SOTE-n eddig 19 ember kapta meg a gyógyszert, az elsőként kezelt 75 éves nő már haza is térhetett a kórházból. A többi készítményről nem érkeztek hírek a közelmúltban, így egy pénteki online tájékoztatón megkérdeztük Orbán Gábort, a Richter vezérigazgatóját, mire érdemes számítani.
A tocilizumab nevű, eddig reumatológiai problémákra alkalmazott biologikumot és az ACE 2 fúziós fehérjét is biotechnológiás fejlesztés során sikerült előállítani, ám a vezérigazgató válasza alapján ezek a szerek nem az idei és jövő évi védekezés frontjában fognak helytállni, hosszú távú megoldásként tekintenek rájuk. A tocilizumabból fejlesztett szer törzskönyvezését a Richter a jelenlegi tervek szerint 2025-re várja.
Az Egyesült Államokban bejegyzett INOVIO céggel megkötött szerződés alapján oltóanyagot is szeretne gyártani a Richter, az idei év végére tervezik a klinikai vizsgálatok III. fázisát, s ha bebizonyosodik, hogy teljes biztonsággal alkalmazható, jövőre esély nyílhat arra, hogy kezeljenek vele betegeket.
A favipiravir hatóanyag kapcsán nagy reményeket táplált a vállalat, ám Orbán Gábor kifejtette, egyrészt a tervezettnél lassabban halad a projekt, másfelől egyelőre nem ez tűnik a legpreferáltabb terápiás eszköznek. Bogsch Erik, a Richter operatív igazgatója mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy
a Richter számára a koronavírus elleni szerek fejlesztése elsősorban erkölcsi kötelesség, az üzleti eredményeik javulása nem a fenti projektekttől várható.
Az online sajtótájékoztatón a csütörtökön közölt harmadik negyedéves gyorsjelentést is kibontotta Orbán Gábor. A Richter első kilenc hónapos, mintegy 80 milliárd forintos üzemi eredménye rekordnak számít,
a 2020-as árbevétel növekedésének legfőbb oka az amerikai piacon a Vraylar nevű készítménnyel szerzett hatalmas bevétel, melyről Orbán külön hangsúlyozta, ez egyszeri mérföldkőnek számít.
Viszont a vállalat idei árbevételét ez 17-ről 24 százalékra javította az amerikai piacon. A másik fontos indikátor az euró-forint árfolyam Richterre nézve kedvező hatása volt.
A K+F ráfordítások költsége emelkedett, marketingre és reklámra viszont feltűnően keveset tudott költeni a Richter. Utóbbi a járványnak köszönhető, viszont hosszú távon nem fenntartható.
A Maecenas Universitas Corvini Alapítvány 10 százalékos tulajdonszerzése kapcsán Orbán Gábor annyit mondott, ellenséges felvásárlási kísérletek esetére ez a fajta tulajdoni struktúra nagyobb veszéllyel jár, ám az alapítvány vezetőinek részéről biztosítékot kaptak, hogy nem kívánják eladni a tulajdonrészüket.
Orbán Gábor csütörtökön a Figyelő Top-200 gálaestjén átvehette Az év innovatív vállalata díjat a Richter nevében, a kitüntetés leginkább annak szólt, hogy a vállalat rekordidő, mintegy 5 hónap alatt szintetizálni tudta a koronavírus ellen kifejlesztett remdesivir hatóanyagát.
(Borítókép: A Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyár reklám névfelirata Budapest belvárosában egy épület homlokzatán. Fotó: Faludi Imre / MTI)