Különleges élmény volt, hogy »egy lapon« emlegetnek a világ egyik legnagyobb márkájának vezérigazgatójával, még ha bírósági tárgyalási idézés is volt, azt viszont már kevésbé élveztem, hogy közben úgy éreztem magam, mint a pehelysúlyú bokszoló, aki Muhammad Ali vagy Mike Tyson ellen készül kiállni.
Az összehasonlítás egyáltalán nem túlzó, sőt lehet, inkább visszafogott. Szinte képtelenség szembeállítani egymással a két vállalatot, hiába foglalkozik mindkettő telefonokkal. Csakhogy az egyik oldalon egy kis magyar cég, a MOHAnet Zrt. állt, amely néhány 100 millió forintos árbevételt produkál, és lassan 15 éves fennállása óta eddig több mint 50 ezer készüléket adott el.
A másikon pedig az 1976-ban alapított multinacionális vállalat, az Apple, amely 147 ezer alkalmazottat foglalkoztat, 2020-ban 274,5 milliárd dolláros (81 ezer milliárd forintos) bevételt produkált, és összesen 1,3 milliárd iPhone-t adott el 2007 óta, vagyis
26 ezerszer annyit, mint a MOHAnet
– és ebben még nincsenek benne az iPadek, iPodok, iMacek, Apple Watchok és a többi Apple-termék.
Ezek alapján nem meglepő, ha Havasi Zoltán, a MOHAnet vezérigazgatója képletesen úgy érezhette magát, mint aki a gongot meghallva arra eszmél, hogy a profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó balhorga vészesen közeleg az arca felé.
De hogyan került a fiatal mérnök és kis magyar cég a képzeletbeli ringbe a világ egyik legnagyobb vállalatával szemben?
A válaszhoz néhány évet vissza kell tekerni.
A MOHAnet monitoring, vagyis folyamatos élet- és vagyonvédelmi ellenőrzés, megfigyelés céljából fejleszt specifikus mobilkészülékeket adott célcsoportnak, így például a kétkezi munkásoknak, járőröknek, vagy éppen az idősebbeknek. Utóbbiaknak olykor nehézséget okoznak az okostelefonok, és azok érintőképernyői, amelyek ellepték a piacot, miközben hagyományos, nyomógombos készülék alig van. Ehhez képest a MOHAnet éppen ilyen készüléket kínál, amelyekkel telefonálni is lehet.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy nem kapcsolható ki rajta az internet kétoldalú monitorozást biztosító kapcsolatként, amelyen keresztül
a készülék adatokat küld egy szerverre akár a felhasználó tartózkodási helyéről, vagy akár a mozgásáról, de akkor is, ha a telefon például egy idős ember elesésénél a földre esik, és ütést érzékel.
Az információk a szerverről egy diszpécserközpontba kerülnek, ahol az ügyeletes diszpécserek fogadják a jelzéseket. Ha például egy idős embernél merülni kezd a készülék, de a tulajdonos nem veszi észre, akkor arról értesítést kap a diszpécserközpont, így fel tudják hívni a készüléket, és tudják jelezni a tulajdonosának, hogy tölteni kell, ezzel is biztosítva a monitorozást.
Magyarán, távolról felügyelhető, valós idejű adatokat szolgáltató hordozható készülékről van szó, amely gond esetén azonnali értesítést, vészjelzést küld a központba.
Az első generációs telefont nagyjából 10-11 éve fejlesztették ki, amely inkább segélyhívó készülékként funkcionált. A második generációs készülék már érintőképernyős volt, ám elvesztették a felhasználók egy részét, mivel az idősebbek nem igazán kedvelték, így a cégnél rájöttek, hogy nem a mindennapi trendet kell követni, hanem a felhasználók igényeihez és a speciális elvárásokhoz kell alkalmazkodni.
Üzletileg nem volt jó húzás, nagyjából 6000 darabot adtak el belőle, de 2012-ben elnyerték a Microsoft nemzetközi díját, ami nagy lökést adott a csapatnak, hogy tovább fejlesszenek, és hasznos gyógyászati segédeszközökkel is összekapcsolják a készüléket, amelyből megszületett a harmadik generációs telefon.
Olyan funkcionális képességekkel rendelkezik az eszközünk, amely nem ekvivalens az Apple által készített készülékkel, és nem is hasonlatos hozzá. Nem is értettük, hogyan gondolják, hogy a speciális körnek szánt telefonunk képes versenyezni a világ legdrágább márkájával, egy luxustelefonnal
– mondta az Indexnek Havasi Zoltán.
Történt ugyanis, hogy MOHAnet 2017 januárjában benyújtotta a cég két tevékenységéből – monitoring és telefon – származó Moniphone nevet védjegyként a szabadalmi hivatalba. Ennek azonban átfutása van, és ha időközben valamelyik cég úgy véli, hogy ütközik a termékével, áruosztályával, felszólalhat ellene. Nos, az Apple, a világ legértékesebb márkaneve – a Forbes szerint 241,2 millió dollárt ér – meg is tette, mégpedig azzal az indokkal, hogy a Moniphone-ban szerepel az iPhone szó. A legértékesebb márkaneven túl az Apple a világ legértékesebb cége is egyben: 2020 augusztusában a világon elsőként a kaliforniai vállalat piaci kapitalizációja lépte át a 2000 milliárd dolláros lélektani határt.
„Ugyanakkor elkezdtük bejegyeztetni a Monifone nevet is, immár ph helyett f-betűvel, mondván, az aztán tényleg nem vitatható senki által – mondta Havasi Zoltán. – Nem lett igazunk, amit végképp nem értettünk. Végül felfogadtunk egy profi ügyvédcsapatot, amely már több évtizede dolgozik hasonló eseteken, és arra jutottunk, hogy nem hátrálunk meg, elvégre már több mint tíz éve foglalkozunk a monitoringgal, kétoldalú adatkommunikációval és a telefonokkal, vagyis nem most találtuk ki ezt az egészet. A történet 2017 januárjában kezdődött, a szabadalmi hivatal pedig 2020 júniusában utasította el végül az Apple beadványát, egyúttal helyt adott az érveinknek.”
Aki azt hinné, ez a történet vége, nagyon téved. Az Apple ugyanis nem nyugodott bele a döntésbe, így a törvényszék elé vitte az esetet.
Kevesen mondhatják el Magyarországon, hogy a tárgyalási idézésen, amelyet kapott, a másik név Timothy Cooké, az Apple vezérigazgatójáé
– mondta portálunknak Havasi Zoltán.
Azzal persze tisztában voltak a magyar cégnél, hogy adott esetben rá is fázhatnak, merthogy a perköltségeket, az ügyvédi díjakat a vesztes fél fizeti, márpedig az Apple ügyvédeinek óradíja minden bizonnyal jókora összegre rúg.
Vélhetően ez az a pont, amikor a többi cég bedobja a törülközőt az Apple-lel szemben, mert a többéves várakozás, bizonytalanság, majd a tárgyalás teljesen kizsigereli a kisebb cégeket, vagy éppen anyagilag emészti fel őket.
Három-négy, vagy akár ötmillió forintot megéreznénk, az Apple-nek viszont szemmel nem is látható az az összeg. Viszont nagyon hittünk abban, hogy igazunk van, és a kíváncsiság is vitt minket előre
– közölte a MOHAnet vezérigazgatója, hozzátéve, hogy korábban sosem voltak hasonló helyzetben, és már csak azért is végig akarták vinni, hogy tapasztalatot szerezzenek, valamint megismerjék, milyen a világ egyik legnagyobb cégének a védjegypolitikája. Ugyanakkor, ha az elején tudják, hogy több mint három évig tart a történet, lehet, bele sem mennek.
De ha már ott voltak, végigjárták a rögös utat, és 2020 novemberében elmentek a tárgyalásra, ahol előbb a ph-s írású Moniphone, két héttel később pedig az f-es írásmódú Monifone védjegyet vitatták meg. Az Apple elmondta a verzióját, majd a MOHAnet is a szóvédjegyekkel kapcsolatban, sőt – annak ellenére, hogy a per tárgya nem a készülék, hanem a szóvédjegy volt – Havasi Zoltán még egy készüléket is vitt magával, így mindenki meggyőződhetett róla, hogy valóban olyan, mint ahogy a leírásban szerepel, és egyáltalán nem hasonlít az iPhone-ra, ráadásul a fő szolgáltatása nem is a telefonálás, hanem a monitoring.
Aztán megszületett a döntés: a magyar cégnek lett igaza ismét.
A Monifone miatti szóvédjegye jogorvoslatától és így a további pertől ezek után már visszalépett az Apple, igaz, némi riadalmat keltett, hogy úgy tűnt, a Moniphone névért viszont még egyszer harcba száll, de ezzel a szóvédjeggyel kapcsolatban is lezárult az eljárás, és a MOHAnet Zrt. nyert.
Vagyis a kis magyar cég legyőzte az amerikai óriásvállalatot, és megtarthatta a Moniphone és a Monifone nevet is magyarországi védjegyoltalomban.
Januárban már meg is kaptuk a végzést. Nagyszerű, hogy talpon maradtunk egy ekkora céggel szemben, és nem hagytuk, hogy elbizonytalanítsanak bennünket. Persze, ha valakinek meggyőződése, hogy igaza van, az tartson ki a végsőkig
– mondta Havasi Zoltán.
(Borítókép: Moniphone monitoring mobilkészülék. Fotó: MOHAnet Zrt.)