Magyarország GDP-je 2022 harmadik negyedévében érheti el a 2019-es szintet, amivel közel egy évet verhet az Európai Unióra – derül ki Elliott Auckland, a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) vezető közgazdászának elemzéséből, amely szerint az EU csak 2023 második negyedévében éri majd el a 2019-es teljesítményét. A főközgazdász szerint
hihetetlen, hogy a jelenlegi válság mennyire nem nevezhető tipikusnak, és nem csak a Covid–19 világjárvány egyedi jellege okán, hanem általában a költségvetési és monetáris politikai döntéshozók azonnali és hatékony válaszintézkedései miatt is.
Elliott Auckland elemezése szerint annak ellenére, hogy Közép- és Kelet-Európában az elmúlt hónapokban fellángolt a koronavírus és újabb korlátozásokat vezettek be,
a régió túl fogja teljesíteni az EU-t 2020-ban és az azt követő fellendülési időszakban.
Közép- és Kelet-Európa kulcsfontosságú gazdasági témája továbbra is az európai gyártási ellátóláncba való szoros integráció – elsősorban, de nem kizárólagosan az autóipari ágazatban. A gyártás mint ágazat nem szenvedett annyit, mint a szolgáltató ágazat. Ezenkívül a régió számos gazdaságának szoros kapcsolata Németországgal (amely Európában szintén jobb teljesítményt nyújtott) pozitív támogató tényezőnek bizonyult. Valójában a második hullám ellenére kulcsfontosságú támogató tényező volt a Kelet-Közép-Európában tapasztalt, váratlanul erős teljesítmény a harmadik negyedévben, ami azt jelzi, hogy a második hullám utáni fellendülés ugyanolyan látványos lesz – írja az NBB főközgazdásza.
| GDP-növekedés | A GDP visszaállása a 2019-es szintre |
||||
| 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | ||
| Bulgária | 3,7% | –4,5% | 3,4% | 3,6% | 2022 Q2 |
| Csehország | 2,3% | –7,0% | 3,2% | 4,5% | 2022 Q4 |
| Magyarország | 4,6% | –6,5% | 4,3% | 4,7% | 2022 Q3 |
| Románia | 4,2% | –5,0% | 3,5% | 4,1% | 2022 Q2 |
| Szlovákia | 2,3% | –7,0% | 4,7% | 4,5% | 2022 Q3 |
| EU | 2,1% | –7,4% | 4,1% | 3,0% | 2023 Q2 |
Az NBB-tagállamok közül a régióban Csehországban vezették be a koronavírus-járvány hatására a legnagyobb költségvetési ösztönző intézkedéscsomagot, amely a GDP 14 százalékát tette ki, szemben a magyarországi 12 százalékkal, a szlovákiai 6 százalékkal, a bulgáriai 5 százalékkal és a romániai 4 százalékkal. Ezzel szemben Varga Mihály az Indexnek adott interjúban más számot közölt: a pénzügyminiszter azt mondta, hogy a GDP 8 százalékát költöttük a védekezésre.
Mindazonáltal Auckland szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi és romániai központi bank szintén indított kvantitatív enyhítő programokat – amely programok más likviditási intézkedésekkel összekapcsolva jelentősen enyhítették a pénzügyi válság kialakulásának kockázatát (a befagyasztott adósságpiacok potenciális veszélyének elhárításával és a banki hitelezés zárolásával).
Úgy véli, hogy
a közép- és kelet-európai országok kormányai továbbra is az egyik legjobb mérleggel rendelkeznek globálisan,
amely az uniós források felhasználásának lehetőségével együtt azt jelentette, hogy a költségvetési támogatás nagyon erős támogató tényezőnek számít most és a jövőben is a növekedés dinamikájának biztosításában. Átlagosan az államadósság a GDP-hez viszonyítva az NBB közép- és kelet-európai gazdaságaiban a 2019-es 42 százalékról 2020-ra 50 százalékra nő, ami lényegesen jobb, mint a 79 százalékról 94 százalékéra növekedés az Európai Unió egészét tekintve. Magyarországon a Portfolio becslése szerint a GDP 81,2 százalékára ugorhatott az államadósság, aminél magasabb adósságráta 1995 óta nem volt.
A közgazdász szerint
a második hullám összhatása körülbelül egy évvel késlelteti a gazdasági normalizálódás visszatérését.
A 2021-re vonatkozó kilátások azonban pozitívak, figyelembe véve, hogy az első negyedévre továbbra is hatással lesznek a koronavírus-korlátozások, valamint szigorúbb lesz az éves összehasonlítás is. 2021 második negyedévétől kezdve a régió már érezni fogja az új és folyamatos növekedési ciklus előnyeit, amelyet költségvetési és monetáris ösztönzők táplálnak, további uniós támogatási forrásokkal kiegészülve – olvasható az elemzésben.