Vakcina.
Jelenleg talán ez az a szó, amelyre a legtöbben felkapják a fejüket. Érthető, a 2020-as évet ugyanis a koronavírus-járvány határozta meg, és mindenki azt várja világszerte 2021-től, hogy végre minden visszatérjen az eredeti kerékvágásba. Ehhez viszont elengedhetetlen a magas oltottsági szint.
Csakhogy az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint nem túl jók a kilátások rövid távon, a legnagyobb kockázatot ugyanis a vakcina rendelkezésre állása és logisztikája jelenti, márpedig
az Európai Unió a jelenlegi adatok alapján a nyájimmunitás szempontjából meghatározó 60-70 százalékos átoltottsági szintet legkorábban a harmadik negyedévben érheti el,
ami a gazdasági növekedés szempontjából is lényeges. Ezzel szemben az Egyesült Államokban és más országokban már a második negyedévben elérhetik ezt a szintet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a korlátozások egy része akár egész évben fennmaradhat, ami különösen a turizmust és a szolgáltatóipart érintheti érzékenyen.
Bár a visszarendeződés már idén elindul, a fejlett gazdaságok csak 2022-ben érhetik el a 2019 végén mért szinteket, igaz, a világ össztermelése már 2021-ben ledolgozhatja a tavalyi – várhatóan 4,2 százalékos – visszaesést.
Ami Magyarországot illeti, hiába volt tapasztalható erőteljes felpattanás 2020 harmadik negyedévében, a november óta tartó szigorítások hatására újabb visszaesés várható. Sok minden múlik azon, hogyan alakul a vírushelyzet hazánkban, mikor enyhítenek a korlátozásokon, ám amikor fokozatosan feloldják azokat, a lakossági fogyasztás növekedése várható. Az Equilor szerint az év második felében intenzív bővülés indul a hazai gazdaságban, így 2021-ben elérhető a 4 százalékos GDP-növekedés.
A GDP-arányos államadósság viszont mérséklődhet idén – 79,5 százalékon alakulhat –, miután 2020-ban jelentősen emelkedett, míg a forint árfolyama az euróval szemben rövid távon maradhat a 355-365-ös sávban, ám
az év vége felé fokozatosan gyengülhet a forint, és akár történelmi mélypontot is elérhet.
A munkaerőpiaci folyamatok a korábban vártnál kedvezőbben alakultak, a három hónapos gördülő munkanélküliségi ráta csak alulról közelítette az öt százalékot. A kockázatok továbbra is fennállnak, a korlátozások elhúzódása esetén a kis- és középvállalatok egy része forráshiányos állapotba kerülhet, így ismét emelkedhet a munkanélküliség
– közölte az Equilor.
Ugyanakkor most mindenki az Egyesült Államokra szegezi tekintetét, mivel Joe Biden szerdai elnöki beiktatása az egyik legfontosabb esemény. Pontosabban az, hogy mit hoz magával az elnöksége. Donald Trumpnál jóval kevésbé megosztó személyről, centrista politikusról van szó, akinek egyik legfőbb kihívása a Kína-politika kezelése, merthogy Kína immár nemcsak gazdasági partner, hanem kihívó is.
Bidentől adóemelések is várhatók, így a társasági és a legfelsőbb jövedelemadó-kulcsok is nőhetnek, valamint a minimum órabér 7,25 dollárról 15 dollárra, ami számos vállalatot megterhelhet. A Biden-kormány ezek mellett 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot is bejelentett már, melynek keretében a lakosság fejenként 2000 dolláros egyszeri támogatást kap, de legalább ennyire lényeges, hogy az új elnök nettó klímasemlegességet ígér 2050-re, miközben az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe.
(Borítókép: Letakart asztalok egy étteremben Németországban. Fotó: Boris Roessler / picture alliance / Getty Images)