Egyet pislogunk, és máris megtörtént a fordulat, hogy a környezetvédelem jegyében inkább rovarburgert rendelünk marhaburger helyett? Egy fiatal, ám annál fantáziadúsabb magyar mezőgazdasági startup, a Grinsect egyelőre az állati takarmányozásban töri az utat az általa termelt, fekete katonalégy lárvájából előállított rovarliszttel. Hamarosan nagyüzemet építenek.
Nincs egy hete, hogy az EU élelmiszer-biztonsági hivatala a világon elsőként kimondta, hogy a lisztkukac emberi fogyasztásra alkalmas. (A múlt héten nyilvánosságra hozott EFSA szakvélemény a hivatalos uniós engedély kiadásának alapját jelenti, amelyre azonban még néhány hónapot várni kell.)
A trendet, sőt tényt!, hogy a rovarfogyasztás műfaja, részben a friss fejleményeknek hála, milyen elérhető közelben van, és alig várja, hogy kézzelfogható, hétköznapi valósággá váljon itthon is, egy úttörő magyar rovaripari startup, a Grinsect sikere is visszaigazolja.
Ám még mielőtt bárki a szívéhez, esetleg a gyomrához kapna, érdemes gyorsan tisztázni, hogy a kortárs, európai értelemben vett rovargasztronómia nem feltétlenül a tenyerünkből egyesével elszotyizott nyers lárva fogyasztását takarja. A mai rovaripari termékek mindenekelőtt szigorú higiénés és más termékelőírások mellett nevelt rovarokat és azok feldolgozott formáit jelentik.
Azaz főként a különböző rovarliszteket és rovarolajokat.
A 2019 végén alakult magyar vállalkozás, a Grinsect legfontosabb termékével, a rovatliszttel is a halak, valamint a házi kedvencek takarmányozását vette célba. Egyelőre.
Az intenzív rovartenyésztés és a rovarok alternatív felhasználásának létjogosultságát elsősorban az adja, hogy a kialakuló fehérjeválság korát éljük, véges mezőgazdasági erőforrásokkal gazdálkodunk. Látva a globális folyamatokat, mind egyértelműbb, hogy a bolygó védelme, a kiszolgáltatottság elkerülése érdekében ideje nyitnunk olyan megoldások felé, mint a rovartenyésztés, illetve a rovarok takarmányozási célú hasznosítása, vagy akár humán célú felhasználása
– mondta el az Indexnek Aszalai Sándor, a Grinsect ügyvezetője.
A cégalapító hozzáteszi, Európát különösen komolyan sújtja a fehérjefüggőség. Az EU jellemzően Dél-Amerikából szerzi be a szóját nagy tételben, ez pedig egy olyan kitettség, amit a nemzetállamok értelemszerűen minimalizálni szeretnének. Részben erre nyújt egyfajta megoldást újgenerációs takarmány-alapanyagként a szója és a halliszt részleges vagy teljes kiváltására alkalmas rovarliszt.
(Magyarország évente rengeteg, nagyjából 500 millió tonna GMO-s szóját importál, miközben az inflációtól függetlenül is folyamatosan drágul a szója és a halliszt ára.)
A Grinsect vezetője a témában készült kutatásokra hivatkozva állítja, bizonyított tény, hogy a rovariparnak lényegesen kisebb az ökológiai lábnyoma, mint bármilyen más állati eredetű fehérje, például a halakból készült halliszt előállításának.
Ha nem változtatunk sürgősen a jelenlegi halászati gyakorlaton, 2048-ra kiürülnek az óceánok. A hajókkal végzett halászat ráadásul rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár, akárcsak a gépi munka a szójaföldeken. Ehhez képest a rovartenyésztésben mi kizárólag szerves mellékterméket használunk fel az állományunk takarmányozása során, amivel hozzávetőleg 60 százalékkal kevesebb üveghatású gáz kerül a légkörbe, mint ha ugyanezt komposztálással hasznosítanánk újra
– sorolta Aszalai Sándor az érveket.
Amit a mi kultúrközegünkben még néhány évvel ezelőtt is pusztán izgalmas kísérleti terepnek nevezhettünk, Európában mára kiterjedt, exponenciálisan növekvő, innovatív, saját jogán létező iparággá nőtte ki magát. Ahhoz képest, hogy intenzív rovartartás tíz évvel ezelőttig egyáltalán nem létezett, az EU hatóságai első körben már 2017 nyarán zöld utat adtak hét rovarfaj takarmányozási célú felhasználásának. Ám ezen belül is a rovarliszt máig csupán a halak, illetve a háziállatok, kutyák, macskák, egyéb kisállatok etetésére szánt tápok, eledelek összetevője lehet.
Az iparág méretét azért is nehéz meghatározni, mert számtalan cég még az elején, a kutatás-fejlesztés, valamint az üzemépítés elején jár, vagyis egyelőre nem történik termelés. Ám az éves forgalmat jelenleg így is egymilliárd dollár alá becsülik, a dinamikus fejlődés eredményeként 2024-re azonban már négy és fél milliárdra. A rovarfogyasztási tradícióktól függetlenül a globális piac fele az EU-hoz köthető, a kontinensen belül Hollandia és Franciaország rovaripari vállalatai járnak az élen.
Világszinten 210-nél is több rovartenyésztéssel foglalkozó vállalatot találunk, közülük majdnem 100 kapott eddig befektetést, összesen közel fél milliárd dollár értékben. Ennek körülbelül a felét az utóbbi két évben helyezték ki. Az európai befektetési hajlandóság különösen kiemelkedő, mert míg 2020 szeptemberéig Amerikában 31 körben összesen 27,6 millió dollárnyi befektetést tartanak számon, Európában már 49 körben 465 millió dollárnyi tőkét folyósítottak.
A Grinsect egész pontosan az egyenlítői éghajlaton honos, nem invazív fekete katonaléggyel foglalkozik, ennek lárváját használják fel takarmányozási célra. A faj különlegessége, hogy szinte bármilyen élelmiszert, takarmányt, szerves mellékterméket (amely emberi fogyasztásra már nem alkalmas) jó minőségű fehérjévé alakít át egy úgynevezett biokonverziós folyamat során.
Üzemükben a nevelési fázisban kiporciózzák a lárvákat, ládánként megközelítőleg 10-12 ezret. Maga a cég összesen tizenötmillió lárvát nevelget egyszerre, és napi egymillió lárvát szüretel le. Egy kiló lisztbe végül szüret után nagyjából 18-20 ezer lárva kerül.
Maguk a lárvák kicsivel kisebbek, mint egy mandula, és nagyjából tíz nap, míg felnevelik őket. A szüret után szeparálják, majd megtisztítják, végül feldolgozzák a lárvákat, amikor megtörténik a kiszárítás, valamint a zsírtalanítás, hogy megkapják a búzalisztszerű, annál kicsit szemcsésebb és sötétebb árnyalatú terméket, a rovarfehérjét, amelyet takarmány-alapanyagként hoznak forgalomba.
Ehhez persze kellett a kormányhivatal engedélye, ahol úgy ítélték, hogy a maréknyi hasonló profilú magyar rovaripari vállalkozás közül egyelőre kizárólag a Grinsect termelői működése felel meg teljesen az összes szükséges hazai és nemzetközi, EU-s higiéniai, takarmánybiztonsági, valamint jogi szabályozásnak.
A húszas éveik második felében járó csapatot a rovarok iránti közös érdeklődés hozta össze. Míg például a gazdasági végzettségű Sándor hobbiból gyerekként díszhalakat tenyésztett, és foglalkoztatta a rovarok horgászati célú felhasználása, a Grinsect takarmányozási és higiéniai mérnöke, egyben üzemvezetője korábban saját kísérlete alapján írta a szakdolgozatát, mely a rovarliszttel takarmányozott brojlercsirkék megfigyelésén alapul.
A saját márkás rovartenyésztő és -feldolgozó berendezéseiket megtervező gépészmérnökkel, illetve marketing- és kommunikációs szakemberrel kiegészülő hódmezővásárhelyi vállalat tulajdonosai mind ez ideig négyen, kizárólag a saját forrásaikból finanszírozták az üzletet.
Az alapítók eddig megközelítőleg 100 millió forintot fektettek be a Grinsect működtetésébe,
a fejlődéshez pedig most jelentős befektetői segítség érkezett. Ugyanis a napokban
az Impact Ventures Grinsectnek szóló, 570 millió forintos tőkefinanszírozásával megszületett Magyarország első rovaripari befektetése is.
A Grinsect csapata így a forráskúti kisüzeme mellé a befektetésből harminc alkalmazottat foglalkoztató üzemet épít fel 2022-re.
Ezzel harmincszor akkora kapacitásunk lesz, így ki tudjuk majd szolgálni a nagyobb partnereket is, ahogy várhatóan a szója és a halliszt áránál jóval versenyképesebb lesz a termékünk. Zömmel magyar, de külföldi partnereink, megrendelőink is vannak, többnyire azt tapasztaljuk, hogy érdeklődve, lelkesen fogadják a termékünket, és folyamatosan jönnek a megkeresések
– közölte a Grinsect vezetője.
Aszalai Sándor arról is beszélt, hogy ha minden a terv szerint halad, a startup már két éven belül rentábilis lesz. A céljuk egyelőre az, hogy a 2022-re felépülő lárvafeldolgozó nagyüzemükkel felzárkózzanak a nyugat-európai versenytársakhoz.
Az EU a napokban engedélyezte ugyan, de a Grinsect egyelőre nem tervezi emberi fogyasztásra szánt termékek piacra dobását és forgalmazását. Aszalai Sándor szerint mindezt komoly piaci edukációnak kell megelőznie. Vagyis türelmesen várni kell arra, hogy a lakosság megbarátkozzon a rovarfehérjék felhasználásával készült termékek habzsolásának gondolatával.
(Borítókép: Grinsect)