Pozitív hangulatra számítanak 2021-ben a tőkepiacokon a CIB Alapkezelő szakemberei, akik szerint az idén az Egyesült Államokra és a feltörekvő piacokra érdemes nagyobb figyelmet fordítani.
Szilárdan tartotta negyedik helyét a hazai piacon a CIB Alapkezelő 2020-ban. A pénzügyi szolgáltató befektetési alapokban kezelt vagyona 9,2 százalékkal, 433 milliárdról 473 milliárd forintra bővült, miközben a teljes piac 6,7 százalékkal nőtt, 6896 milliárd forintra. Az átlagot meghaladó vagyonnövekedés nyomán tavaly a CIB Alapkezelő piaci részesedése 6,70-ről 6,87 százalékra emelkedett.
„Összességében jó évet zártunk, nőtt a kezelt vagyon is, pedig rendkívül nehéz év áll mögöttünk” – mondta Komm Tibor, a cég elnök-vezérigazgatója csütörtöki online sajtótájékoztatójukon. (A társaság főbb tavalyi számai a keretes írásban olvashatók.)
Komm Tibor beszélt arról is, hogy 2021-ben a koronavírus első hullámának idején a tengerentúli S&P500-as, valamint a hazai BUX is elveszítette értékének közel harmadát, majd emelkedésnek indultak, de a magyar részvénypiac nem tudott olyan szép eredményt felmutatni, mint az amerikai. Összességében, aki tartotta azt az ajánlásunkat, hogy diverzifikáljon különböző részvényalapokkal, akkor azok szép hozamot tudtak elérni – tette hozzá.
A főbb részvénypiacok közül az S&P500-as teljesített tavaly a legjobban, 17 százalékkal nőtt 2020-ban,
de jól teljesített a frankfurti DAX (14,6 százalékos emelkedés), vagy épp a japán Topix (10,2 százalékos plusz) is. A BUX tavaly értékének 9,9 százalékát veszítette el, de még ennél is nagyobbat csökkent a londoni FTSE értéke, amely 11,1 százalékot zuhant egy év alatt.
A forint jelentősen gyengült, így aki devizában, például euróban tartotta a megtakarításait, az jelentős hozamot érhetett el.
Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő befektetési igazgatója arról beszélt, hogy az IMF kimutatása szerint
amíg a Lehman Brothers 2008-as csődje után kirobbant gazdasági világválság idején „csak” 89 országban volt recesszió, addig a koronavírus miatt 165 országban történt meg ugyanez.
Alapforgatókönyvük 2021-re a normalizáció, bár azt hozzátették, hogy ilyen alacsony bázisról valóban nem nehéz felfelé jönni. Úgy vélik, hogy ami okozta a mélypontot, a járvány, az várakozásuk szerint nem fog eltűnni, de terjedését vakcinákkal meg tudják majd állítani.
A 2020-as évre a reálgazdaságot illetően a „nagyon rossz” jelző használata nem tekinthető túlzónak a CIB Alapkezelő szerint, figyelembe véve az egészségügyi vészhelyzet eredményezte szociális és gazdasági sokkokat.
A tőkepiac viszont már a normál kerékvágásba visszatérést, a növekedési ciklus visszaépülését árazza.
Ehhez a jövőképhez ugyanakkor alapfeltétel volt a vakcinák kifejlesztése is, ami jelenleg – az oltások megkezdésével – már több mint várakozás. A vakcinák hatásossága és a széles körű oltási kampányok alapvető feltételei az idei várakozásoknak, egyben a legjelentősebb kockázatai is.
A normális élethez való visszatérés esetében jelentős visszapattanás várható a gazdasági aktivitásban minden régióban. A GDP-k növekedése részvénypozitív tényező, így alapvárakozásuk másik eleme a részvénypiaci teljesítmények további emelkedése. Mindezek alapján szerintük
nem az a fő kérdés, hogy melyik eszközosztályt érdemes preferálni, hanem az, hogy a részvénypiacon belül milyen régiókban és szektorokban érdemes felülsúlyozni, melyiknek lesz az átlagnál is jobb az idei teljesítménye.
Hajdu Egon felhívta a figyelmet a Deutsche Bank januári felmérésére, amelyből kiderült, hogy a professzionális befektetők (több mint 600-at kérdeztek meg) szerint
jelenleg a legnagyobb buborék a bitcoinban van (egy 10-es skálán 8,7-re teszik ezt),
megelőzve az amerikai techcégek papírjait (ugyanezen a 10-es skálán 7,9 pont).