Ideje, hogy sokkal komolyabban vegyük a különböző mentális betegségeket, főleg mert ezek döbbenetesen nagy arányban teszik munkaképtelenné a magyarok egy jelentős részét – derült ki az Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb Munkaerőpiaci Tükréből.
A magyarok átlagos egészségi állapota EU-s összehasonlításban azért sem mondható különösebben fényesnek, mert például a magyar férfiakénál alacsonyabb születéskor várható élettartama csak a lett, litván, bolgár és román férfiaknak, a magyar nőkénél pedig csak a román és bolgár nőknek van – derült ki a Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) frissen megjelent Munkaerőpiaci Tükör című kiadványából.
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) 2000 óta évente megjelenő kiadványa, amely idén az egészség és a munkaerőpiac összefüggéseit vizsgálja, azt is megállapítja, hogy a magyar férfiak csupán 60, a magyar nők 62 éves korukig számíthatnak jó egészségre.
Vagyis főként a magyar férfiak még a nyugdíjkorhatár előtt szert tesznek legalább egy krónikus betegségre.
Ezzel szemben például Írországban, Svédországban és Máltán is 70 éves korukig vagy még annál is tovább örvendenek jó egészségnek mind a nők, mind a férfiak. A jelentős különbséget elsősorban az okozza, hogy Magyarországon különösen az alacsony iskolai végzettségűek és a nem dolgozók körében marad el az egészségi állapot az Európai Unió átlagától – mondta el az Indexnek Bíró Anikó, a KRTK tudományos főmunkatársa.
A Munkaerőpiaci Tükör társszerzője hozzáteszi,
míg például a diplomás magyar férfiak csak négy-öt év hátrányban vannak a diplomás olasz és svéd férfiakhoz képest, addig az érettségivel sem rendelkező magyar férfiak lemaradása kétszer ekkora.
Bíró Anikó kiemeli, hogy új kutatási eredményeik fényében is ideje lenne jóval nagyobb figyelmet szentelni a mentális betegségeknek. Mindezt döbbenetesen támasztják alá különösen a 45–54 közötti, alacsonyan képzett magyar nők kiugró értékei. A depresszió tünetei náluk például háromszor olyan gyakorisággal jelentkeznek, mint a hasonló végzettségű európai nők körében.
A hazai gyógyszerfogyasztási adatokból kiindulva a KRTK kutatói arra is rámutatnak, hogy a fizikai és mentális betegségekben szenvedők itthon jóval alacsonyabb arányban dolgoznak.
A különbség pedig elsősorban a mentális betegségekre felírt gyógyszer szedésénél kiugró. Ezen belül is sokkal nagyobb a gyógyszerszedés szerinti eltérés a foglalkoztatottságban a keleti országrészben.
Míg az egészségesnek tekinthetők (adott gyógyszert nem szedők) körében 1–4 százalékpontos különbségeket látunk foglalkoztatottságban régiók között, addig a betegek (gyógyszert szedők) közt sokkal nagyobbak az eltérések, Budapestet és az Észak-Alföld régiót összehasonlítva 7–15 százalékpont között mozognak.
Ugyanakkor az említett tendencia nem pusztán a mentális betegségben szenvedőkre igaz. Amennyiben itthon valaki valamilyen krónikus betegséggel küszködik, annál alacsonyabb a valószínűsége, hogy dolgozik – derítették ki szintén a Munkaerőpiaci Tükör kimutatásai.
A régiós különbségek ezúttal is megmutatkoznak, mert egy keleti országrészben élő betegnek még kisebb valószínűséggel van munkája.
Ezzel összefüggésben a halálozási arányokban is kiugróak az eltérések.
Például a 75 feletti korosztályban a legszegényebb településeken élők halálozási rátája 35 százalékkal haladja meg a leggazdagabb településeken élők halálozási rátáját a férfiak és 18 százalékkal a nők esetében.
A 45–54 éveseknél a legszegényebb és leggazdagabb települések halálozási rátája közt közel két és félszeres az eltérés, míg az 55–64 éveseknél nagyjából kétszeres.
Mindez ismét európai kontextusba helyezve leginkább azt jelenti, hogy a legjobb egészségű és mentális állapotú 50–59 éves egyének foglalkoztatási esélye Magyarországon megegyezik az európai átlaggal, míg az egyre rosszabb állapotúak esélye egyre távolabb áll tőle.
Így összességében azt mondhatjuk, hogy a nem foglalkoztatottak jellemzően kevésbé egészségesek, mint a foglalkoztatottak. Persze itt most elsősorban első körös számokról beszélünk, a tendenciák és az összefüggések elemzése már várat magára
– figyelmeztet Bíró Anikó.
Ám a kutatások alapján már most valószínűsíthető, hogy a jelenségnek alapvetően kétféle magyarázata, kimenete lehet:
Borítókép: Beteg fekszik a szobájában a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában Kiskunhalason. MTI / Fotó: Ujvári Sándor