Merkely Béla, a Semmelweis egyetem rektora, és Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának tisztviselője a vakcinabeszerzést övező csaknem háborús helyzetről is beszélgettek csütörtök este.
Az Európai Unió közös vakcinabeszerzési stratégiája bizonyos vélemények szerint megbukott, a visszafogottabbak szerint bukdácsol. Az biztos, hogy a tagállamok egy része tombol amiatt, hogy az Egyesült Királyság és az USA polgárait arányaiban nagyobb számban sikerül átoltani, mint az uniós lakosokat. Egy csütörtöki facebookos előadáson Mekely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, valamint Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának tisztviselője a koronavírus és a vakcina résztémái közül a beszerzési gondokat is érintette. Az eseményt az Európa Pont szervezte.
A bizottságban a gyógyszerkutatási, újabban pedig jórészt a koronavírus elleni vakcina ügyeivel foglalkozó Marofka Ferenc visszaemlékezett a 2020-as évre, amikor a védőeszközöket még minden tagállam egymás elől elkapkodva szerezte be.
Ekkor vált biztossá, hogy ez a vadnyugati módszer a vakcinák esetében nem fog működni
– tisztázta a helyzetet. Hozzátette, a gyártók sokkal hamarabb ki tudták fejleszteni az oltóanyagokat, mint azt az EU vezetése gondolta volna, de ezt csak azon az áron tudták megtenni, hogy rohamtempóban, a korábbi protokollt félretéve zajlott a fejlesztés. Csak a miheztartás végett: a Merck gyógyszergyártó mintegy 1 milliárd dollárból, 5 év alatt fejlesztette ki az ebola elleni vakcinát, míg a koronavírus elleni oltóanyagot néhány hónap leforgása alatt állították elő.
Marofka visszaemlékezett tavaly június 12-re, amikor az EU-tagok megállapodtak a közös beszerzési stratégiában. A vakcinagyártókkal zajló egyeztetések főtárgyalója Sandra Gallina lett, ő hozta tető alá a Dél-Amerika és az EU közti szabadkereskedelmi megállapodást, de nem volt egészségügyi tapasztalata.
A gyártókkal ezután úgy tudtak pillantok alatt megállapodni, hogy rendelkezésre állt a 2,7 milliárdos vészhelyzeti alap, amely felhasználásához nincs szükség a tagállamok egységes felhatalmazására. Ebből utalták a gyógyszercégeknek az előlegeket.
Marofka „kaszinózásról” beszélt ennek kapcsán, hiszen nem tudhatták, melyik gyártó tudja előbb előállítani a lehető leghatékonyabb oltóanyagot.
A vállalatokkal kötött szerződések feltétele volt, hogy minél többféle technológiájú vakcina érkezzen, európai gyártás legyen, és legyen szoros együttműködés az EMA-val, az európai gyógyszerügynökséggel. Az utóbbi kritérium volt az oka, hogy a megállapodások első köréből kimaradtak a kínai és az orosz vakcinák gyártói. Összesen 2,5 milliárd vakcinára kötöttek megállapodást.
A szakember külön kitért az AstraZeneca oltóanyagára. A céggel hatalmas csatákat vívott az unió vezetése, hogy tartsa be a beszerzési megállapodásban rögzített pontokat. A 400 millió eurós előleget arra adta az EU a brit–svéd vállalatnak, hogy 100 millió dózist szállítson az első negyedévben. Ehhez képest decemberben a gyártó már csak 80 milliót ígért, januárban pedig 31 milliót – a sejtkultúra a tájékoztatás szerint nem hozott elég termést. A megállapodásban ugyan az szerepelt, hogy más üzemből is érkezhet az EU-ba AstraZeneca-oltóanyag, ám a cég arra hivatkozott, hogy Angliából a velük kötött egyezség értelmében nem tudnak több dózist hozni.
Ebből is látszik, hogy szinte háborús helyzet alakult ki a vakcinák körül bizonyos országok között
– így Marofka.
Az AstraZeneca végül 9 millió adaggal toldotta meg a 31 milliós tételt.
Marofka jelezte: az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen végül nyilvánosan elnézést kért a tagállamoktól a vakcinaszállítási problémák kezelése miatt, és elismerte, hogy túl optimistán állt a helyzethez az unió. Az EU hasonló helyzetek elkerülése végett egy ideje figyeli az uniós vakcinaexportot, és életre hívta a HERA nevű hálózatot.
Az uniónak most az a célja, hogy nyárig be legyen oltva az EU felnőtt lakosságának 70 százaléka.
Merkely Béla ezen a ponton feltette a kérdést: miért nem védi az érdekeit ugyanúgy az EU, mint Nagy-Britannia.
Az unió miért enged ki vakcinákat a területéről, miközben ők ezt nem teszik meg? Fel kellene venni a kesztyűt, mint ők vagy az USA.
Marofka erre így felelt: ha az Európai Unió exportkorlátozásokat vezetne be, azon mindenki veszítene, aki részese a kereskedelmi láncolatnak. Ezért nem lehet lezárni a határokat.
Mellékgondolatként megemlítette, hogy számos szegényebb országba egyáltalán nem jut el vakcina, és az ezzel kapcsolatos morális felelősséget firtatva hozzáfűzte:
el kell gondolkodni, hogy helyes-e, hogy mi a sportolóinkat oltjuk, míg máshol a frontvonalban küzdő egészségügyi személyzet nem kapott még vakcinát.
A kínai és orosz vakcinákra kitérve Marofka Ferenc kifejtette, a kínaiak és az oroszok is a belpiacra és a globális piacra gyártanak oltóanyagot, de nem Európába, az USA-ba. Az uniónak és az Egyesült Államoknak a legszigorúbb a gyógyszerengedélyezési eljárása, az oroszok többek között ezért sem rohantak, hogy itt engedélyezzenek. Jelenleg viszont az EMA már a Szputnyik nevű vakcina törzskönyvi dokumentációját is vizsgálja. A klinikai vizsgálatok ugyan az ő saját szabályaik szerint zajlanak, ám a gyártás minőségét egy német cég garantálja, Németországban. A magyar hatóságok is ugyanilyen szigorú szabályok szerint vizsgálták a Szputnyik gyártását.
Több kommentelő is rákérdezett, Merkely Béla pedig erre reagálva kiemelte, ritka az oltási szövődmény, és egészen ritka az anafilaxiás sokk. Náluk egy ilyen személy sem volt a kórházban, míg Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa egyetlen ilyen esetről adott hírt, de az a páciens sem halt bele a sokkba.
Az SE rektora elmondta, ugyan az állapotos édesanyák számára nincs engedélyezett vakcina, ám szinte kizárt, hogy kárt okozzon a vakcina a gyermekben. Szoptatáskor már lehet adni, mert passzív védettséget okoz.
Marofka itt hozzátette, az influenza elleni vakcina kezdeti használatakor sem ajánlották eleinte a vakcina használatát az állapotos nőknél, de később, amikor a vizsgálatok náluk is igazolták a biztonságosságot, már természetesen igen.
Merkely általánosságban hangsúlyozta, szerinte minden vakcina biztonságos, amit engedélyeznek; az oltás hoz biztos védettséget. Ha megkapjuk, legfeljebb enyhe tünetekkel átmegy rajtunk a fertőzés. Ezért minél gyorsabban, minél több embert kell beoltani.
Közölt néhány belsős adatot: az SE orvosai 100 százalékban beoltatták magukat, míg a szakdolgozók 92 százalékban tettek ugyanígy. Ez azért fontos, mert ahogy aláhúzta: akik nem oltatják be magukat, előbb vagy utóbb meg fogják kapni a fertőzést. Meglátása szerint azoknak, akik kaptak oltást, vagy átestek a betegségen, meg kell adni a részleges szabadságot a korlátozások nélküli a mozgásra.
Pozitív vagyok: a fertőzés szezonalitása és az egyre növekvő vakcinálás miatt nyárra már sokkal jobb lesz a helyzet. Mondok egy komoly számot: 4 millió magyar már átesett a fertőzésen
– hökkentette meg a nézőket a rektor. A hivatalosan igazolt napi fertőzésszámnál ugyanis szerinte 6-7-szer többen betegszenek meg naponta.
A beszélgetőtársak a nyájimmunitást is érintették, amely az úgynevezett R-szám változásától függ. Ha emelkedik annak száma, hogy egy ember hány másikat fertőz meg (aktuálisan R = 3), akkor a nyájimmunitáshoz több embert kell beoltani.
A jövőt illetően Marofka Ferenc pozitívnak értékeli, hogy a vakcinatechnológiai fejlődést 5-10 évvel lehet felgyorsítani, az m-RNS-technológia pedig a jövőnek dolgozik. Az Európai Bizottság arra biztatja a gyártókat, hogy próbáljanak a mutánsokra összpontosítani, valamint arra, hogy minél hatékonyabban lehessen fellépni velük szemben. Úgy látja, hogy az év második felében már lehet utazást tervezni Európában.
Merkely Béla a begyűjtött tapasztalatokról szólt: 2017-ben egy influenzavírus-betegségben mintegy 5000 ember halt meg Magyarországon, míg idén nem volt influenzajárvány, mert távolságot tartottunk, és maszkot viseltünk.
A halálozással kapcsolatosan végül felhívta rá a figyelmet: mindig kérdés, hogy közvetlenül maga a Covid öli-e meg az embert, vagy a legyengült immunrendszer játszik nagyobb szerepet az elhunytnál. Szlovákiában például 7 napot várnak a halál beálltát követően, hogy meg tudják mondani, biztosan a Covid volt-e a halál oka.
Borítókép: MTI / Fotós: Vasvári Tamás