Egy bennfentes révén virtuálisan bepillanthattunk egy hazai szülészeti osztály karanténkórtermébe és műtőjébe, ahol koronavírussal fertőzött édesanyák szülik meg a babájukat. A nekünk nyilatkozó orvos elmesélte azt az esetet is, melyre addig náluk még nem volt példa: egy covidos anyuka igazoltan covidos csecsemőt hozott világra.
A magyar kórházak Covid-érintettsége kapcsán méltatlanul kevés szó hangzik el a szülészeti és a koraszülött-intenzívosztályon ápolt anyákról és babáikról. A SARS-CoV-2-es koronavírus ugyanis sem az állapotos nőket, sem a kismamákat, sem az újszülötteket nem kerüli el. Az egészségügyi dolgozóknak ugyanolyan áldozatokat kell hozniuk a kezelésük, időnként a megmentésük érdekében, mint a Covid-osztályon fekvő páciensek esetében, az anyukáknak pedig az elkülönítés jelenthet roppant mértékű lelki megterhelést.
Egyikükkel, aki egy magyarországi szülészeti intézményben egészséges és beteg újszülöttekkel, valamint koraszülöttekkel is foglalkozik (a koraszülött-intenzíven – PIC – is), sikerült egy kiadósat beszélgetnünk arról, hogyan zajlik egy covidos édesanya szülésének a levezetése, miképp látják el a babáját, és mi történik abban a ritka esetben, ha az újszülött Covid-fertőzött állapotban születik. Az illető kérte tőlünk, hogy ne fedjük fel a kilétét, se a kórház nevét, ahol dolgozik, ezt tiszteletben tartva született a cikkünk.
Ha az állapotos páciens csak a szokásos CTG-vizsgálatra érkezik tünetmentesen, akkor nem vesznek tőle PCR-tesztet. Ám ha veszélyeztetett terhesség esetén a kórház felveszi, letesztelik, különösen akkor, ha várhatóan műtéti úton szül, vagyis császármetszés vár rá, ez ugyanis fokozott Covid-fertőződéssel járhat.
Ha normál szülés várható, akkor nincs feltétlenül koronavírusteszt a kórházi felvételkor, csak a szokásos kérdések: produkált-e valamilyen vírusfertőzésre utaló tünetet, esetleg volt-e valaki koronavírusos a környezetében az elmúlt napokban? Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, akkor jöhet a tesztelés.
Abban az esetben, ha egy érett, egészséges babával a hasában érkezik a kismama, és pozitív mintát ad, vagy erős a gyanú a tünetei alapján, akkor egy elkülönített kórterembe kerül – karanténba. Ebben a teremben csak egyedül tartózkodhat.
Ha vizitel nála a szülésznő és a szülészorvos, az előtérben nekik is tetőtől talpig be kell öltözniük a védőfelszerelésbe, plexi szemüvegbe, mint egy Covid-osztályon. Ha végeztek, akkor le kell vetniük a védőruhát, és a szennyesledobóba kell hajítani, vagyis nem léphetnek a tiszta folyosóra abban a ruhában, amiben a kismamánál jártak.
A covidos anyukák elkülönített szülőszobában hozhatják világra a gyermeküket, a császármetszést is egy külön erre a célra kialakított Covid-műtőben végzik el. A szülőszobába és a műtőbe is kizárólag a szülésznő és a szülészorvos, illetve az ellátó személyzet (műtősnő, műtősfiú) léphet be ilyenkor. Az újszülött fogadására egy neonatológus szakorvos és egy csecsemőápoló készül fel a Covid-szülőszoba vagy Covid-műtő előterében, mely egyben „zsilip” a Coviddal érintett és tiszta helyiségek között. Nekik a „bentiekhez” képest FFP2-es vagy FFP3-as maszk helyett elég sebészi maszkot viselniük, a védőruhájuk többi darabja ugyanaz, mint a többieké (lábzsák, fejháló, kesztyű, teljes overall vagy zöld köpeny).
Ha a baba természetes úton születik, vagy császármetszéssel, anélkül, hogy találkozna az anyukájával, kitolják egy kis kocsin az előtérbe a neonatológushoz. Ott megvizsgálják, ellenőrzik, hogy jól adaptálódik-e, majd visszaviszik az édesanyjához.
Itt merülhet fel bennünk az első kérdés: miért? Az édesanya ugyanis igazoltan koronavírusos, tehát fertőz. Az orvos rögvest válaszol:
annak érdekében, hogy rögtön kialakuljon az ideális anya-gyermek kapcsolat, és hogy ne legyen fennakadás a szoptatásban, a protokoll szerint amilyen hamar csak lehetséges, a babának az anyukája hasára kell kerülnie.
Ennek fontossága felülírja azt, hogy a csecsemő az anyukájánál azonnal kontaktszeméllyé válik, vagyis potenciálisan fertőzés fenyegeti. A babákra, sőt általánosságban véve a gyerekekre az eddigi vizsgálatok szerint elenyésző veszélyt jelent a SARS-CoV-2-es típusú koronavírus. Forrásunk megerősíti mindezt: többnyire tünetmentesen, vagy enyhe náthás, esetleg bélrendszeri tünetekkel átvészelik a megbetegedést. (A MISC vagy PIMS néven ismert sokszervi gyulladásos megbetegedés nem közvetlenül a koronavírus-fertőzés után alakul ki, hanem hetekkel később. Többségében kamaszoknál jelentkezik a probléma, míg 5 év alattiaknál olyan tünetekkel jár, mint a Kawasaki-szindróma.)
Ha műtéti úton lezajlott a covidos kismama szülése, akkor a császármetszés után a karanténszobában már együtt lehet az utódjával, amennyiben a babával minden rendben. Bejár hozzá a „szkafanderbe” öltözött csecsemőgondozó, a laktációs tanácsadó, a gyermekorvos, felkészítik a baba ellátására. Ha letelik a szülés vagy a császármetszés utáni megfigyelési időszak, akkor „korai, 48 órás hazaadás” keretében hazamehet, persze csak akkor, ha a gyermekorvosi vizsgálat eredménye ezt lehetővé teszi.
Előfordulhat viszont, hogy a babának a születése utáni órában szapora vagy nyöszörgő lesz a légzése, ez esetben megvizsgálják, és ha szükségesnek látják, egy zárt inkubátorban elviszik az újszülött-intenzívosztály (PIC-osztály) egyik elkülönített szobájába. Ebbe az elkülönített helyiségbe szintén csak teljes védőfelszerelésbe beöltözött nővér vagy újszülöttgyógyász léphet be.
Azt azért tudni kell, hogy amíg egy felnőtt átlagosan fél liter levegőt lélegzik ki egy lélegzetvétel előtt, egy újszülött nagyjából „egy felespohárnyit”. Vagyis ha fertőzött is, elenyésző mennyiségű fertőzött levegőt, aeroszolt juttat a helyiség levegőjébe.
Ha olyan koraszülött baba születik, akinek Covid-pozitív az anyukája, ugyanúgy elkülönítik a PIC-osztályon belül, ám ha negatív tesztet ad, akkor felszabadul a karantén alól.
Attól, hogy a babák fertőzöttként jönnek világra, azért nem kellett tartani, mert a közelmúltig az volt a tudományos feltevés, hogy szülésnél nincs transzplacentáris transzmisszió. Vagyis az anyák nem tudják átadni a fertőzést a babának. Az utóbbi hónapok megcáfolták a tézist. A világ számos pontján, így Magyarországon is született már több koraszülött csecsemő, aki ugyan nem találkozott az anyukájával a szülés utáni pillanatokban, mégis pozitív mintát vettek tőle a PCR-teszt során, tehát igazolódott a Covid-fertőzöttsége. A nekünk megszólaló orvos is mesélt erről.
Az egyik édesanya igazoltan koronavírus-fertőzött volt a szüléskor. Ugyan mérsékelt mennyiségben oxigént kellett adni neki, de nem mutatott súlyos tüneteket. A kicsi viszont a 32. héten, két hónappal a terminus előtt megérkezett.
A kismamát betolták az elkülönített műtőbe, lezajlott a császármetszés, majd a babát kivitték a neonatológushoz az előtérbe. A nehézlégzése miatt légzéstámogatásra szorult, az első vizsgálatot követően a protokoll szerint azonnal elvitték a koraszülött-intenzívosztály elkülönített helyiségébe. Bár az édesanyjával a szülést követően egyetlen percet sem töltött együtt, a 24 órás korában levett PCR-teszt eredménye pozitív lett. Két napra rá megismételték a tesztet, ami újfent pozitív lett.
Az intézményben ő volt az első olyan baba, aki az édesanyjától még a pocakban elkapta a koronavírus-fertőzést.
Számunkra ott derült ki, hogy valóban létezik a vertikális transzmisszió. De azért ez nem fordul elő túl sűrűn
– magyarázta az Indexnek nyilatkozó orvos. A szóban forgó koraszülött élettani funkciói, légzése, bélműködése, viselkedése megegyező volt egy átlagos 32. terhességi hétre született koraszülöttével, azonban ezek a tünetek átfedésben vannak a Covid-fertőzés tüneteivel, így a differenciálás rendkívül nehéz. A további garat- és széklet-PCR-tesztek is pozitív eredményt adtak.
Az édesanyja másfél-két héten keresztül nem láthatta őt élőben, nem foghatta meg, és nem szoptathatta, mert még az édesanyánál is tartott a karanténidőszak. Akinek született már gyermeke, el tudja képzelni, milyen lelki gyötrelmet kellett átélnie a kismamának ez idő alatt. A mentális megterhelés mellett a korai összeszokás, a „kenguruzás” időszaka is kimaradt, ami kihatással lehet az otthoni szoptatás zökkenőmentességére. Jelenleg is zajlanak kutatások, melyek során azt vizsgálják, hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek a mama és a baba elkülönítésének ilyen hosszú időre. A kutatók attól tartanak, viselkedési zavart is eredményezhet a későbbiekben a kezdeti szeparáció.
A szeparáció részleges áthidalására végül kiépítettek egy kamerarendszert a PIC-osztályon, s így az édesanya legalább telefonon keresztül követhette a babája napjait. Az anyatejet sikerült 2-3 óránként lefejnie, és egy dupla védőzacskós csomagolásban eljuttatnia a PIC-osztályra, hogy a baba legalább az ő saját tejét kaphassa.
A kicsi még akkor is ürítette a vírust, amikor az édesanyja letöltötte a karantént, s elindulhattak haza. Ekkorra azonban nagy valószínűséggel már nem tudott fertőzni.
A szoptató édesanyákat a korábbi protokolltól eltérően ma már nem tiltják el a koronavírus elleni vakcina beadásától, amit szakmai szervezetek állásfoglalásai is alátámasztanak. Ezzel a témával, és a Covid-pozitív édesanyák neutralizáló „képességű” anyatejével egy következő cikkünkben fogunk foglalkozni.
(Borítókép: Védőruhába öltözött ápoló 2020. december 15-én a fővárosi Szent János Kórházban. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)