Ahogy arról elsőként korábban beszámolt az Index, február elején valóban megérkeztek az emelt orvosi bérek a kórházakban, rendelőintézetekben dolgozó orvosokhoz. A napokban megjelent rendelet szerint megkapják az ígért bértámogatást az alapellátásban dolgozó orvosok is, azaz:
– mondta el az Indexnek Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának elnöke.
Ennek persze feltétele, hogy megalakuljanak a kormányzati kommunikációban tavaly ősz óta emlegetett, az alapellátás megmentésére szánt formációk, a praxisközösségek.
Az már biztos biztos, hogy az alapellátásban dolgozóknak február 28-ig kell nyilatkozniuk arról a hazai egészségügy új csúcsintézményét jelentő Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) részére, hogy belépnek-e, és ha igen, milyen szintű praxisközösségbe lépnek be.
Gerle János hozzátette, az OKFŐ jelenleg dolgozik a szerződéstervezeteken, valamint a praxisközösségek kialakításának részletszabályain.
A rendeletalkotó elképzelése szerint a lazább praxisközösségi forma az úgynevezett kollegiális praxisközösség, ahol a bértámogatás nyolcvan százaléka lehívható, a háziorvosok a területi kollegiális vezető vezetésével alkotnak praxisközösséget, de európai uniós forrásokra ebben a formában nem pályázhatnak.
Az emelt szintű praxisközösségből összesen háromféle lehet, függően attól, hogy a belépő szakemberek a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosok mennyire szeretnének területi alapon szorosan együttműködni.
Ehhez az új szabályozás alapján legalább öt háziorvosi szolgálatnak kell összefognia területi alapon.
A praxisközösség a beteg szempontjából Gerle János szerint nem csak minőségi javulást, remélhetőleg magasabb színvonalú ellátást is fog jelenteni, amikor háziorvoshoz, gyermekorvoshoz vagy fogorvoshoz fordul.
Például azért, mert számos betegséget jellemzően a fogorvos vesz először észre, ilyen lehet egy fogágybetegség, amikor olyan bakteriális fertőzés lép fel a szájban, amely hatással van az egész testre. Illetve egy fog gyökere körül kialakuló gyulladás mint gócbetegség is okozhat szívpanaszokat és vesebajokat.
Az eddig atomizáltan, egymástól elkülönültem dolgozó orvosok egy közösségbe tömörülve tudják majd egymást szakmailag támogatni, tanulhatnak egymástól. Ahogy a kórházban összeül egymással egyeztetni például a belgyógyász, az aneszteziológus és a kardiológus, úgy tarthat konzíliumot egymással a fogorvos és a háziorvos, a szakemberek alapellátásban is közösen gondolkodhatnak a bonyolultabb egészségügyi problémák megoldásain
– magyarázza Gerle János.
A február 9-én napvilágot látott rendelet alapján mostantól évente 26 milliárd forint pluszforrást kapnak a vállalkozói formában közfinanszírozott ellátást biztosító fogorvosi praxisok. Ez egész pontosan az eddigi 42 milliárdos kasszájukhoz képest egy általános 60 százalékos emelést jelent.
Akik nem lépnek praxisközösségbe, azok is megkapják a harmincszázalékos bértámogatást. Az emelés összege a háziorvosok, gyermekorvosok és fogorvosok életében is személyenként attól is függ, hogy az adott szakembernek mekkora a tapasztalata, hány éve dolgozik a szakmában.
A hazai alapellátásnak nyújtott többletforrás esetében azért pongyola fogalmazás, amikor fizetésemelésről beszélünk, mert a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosok egy bizonyos hányada hivatalosan közfinanszírozást biztosító vállalkozó. Azaz a praxis vállalkozásként működik, a többlettámogatást a háziorvos nem fizetés, hanem bér formájában tudja felvenni.
Alapellátást végző fogorvosi praxisból jelenleg 2800 van az országban, illetve néhány száz vállalkozási formában közfinanszírozást biztosító szakellátó, például fogszabályozást végző fogorvos dolgozik. Ők mindannyian részt vehetnek a létrejövő praxisközösségekben, illetve részesülhetnek a bértámogatásban.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly október elején említette először egy Facebook-oldalára feltöltött videóban a praxisközösségek létrejöttét, amikor arról beszélt, hogy a kormány belevág az egészségügyi alapellátó rendszer átalakításba.
A mi célunk, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre. Üres praxis Magyarországon ne legyen, a helyi ellátás színvonala pedig emelkedjen. Ennek a pénzügyi feltételét meg fogjuk teremteni
– mondta el akkor a miniszterelnök.
Decemberben 571 háziorvosi és 273 fogorvosi praxisban nem rendelt orvos országszerte – mutatták a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai. A legrosszabb helyzetben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők voltak, ahol 67 háziorvosi és 15 fogorvosi praxis áll üresen.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 21-i kormányinfón már konkrét döntésként utalt a háziorvosok, köztük a fogorvosok béremelésére mint elkülönített 100 milliárd forintos költségvetési tétel.
Már akkor is szó volt arról, hogy az állami támogatás összege attól függ majd, hogy a szakemberek mely formáját választják a praxisközösségnek. Aki a legszorosabban együttműködik, az teljes béremelést kap, a kevésbé erős köteléket vállalók 80 százalékosat, aki pedig nem vállal praxisközösséget, annak 30 százalékos emelés jár.
A kormányzati kommunikáció azóta is kitart amellett, hogy a praxisközösséget egyetlen szakemberre sem szeretnék ráerőltetni, ahogy az alapellátó orvosok azt is maguk dönthetik el, hogy kivel szeretnének praxisközösséget alkotni.
A praxisközösségen belüli együttműködés szorossága és a hozzá rendelt, kilátásba helyezett állami támogatás mértéke közti egyenes arányosságból azonban nem nehéz megállapítani, hogy a döntéshozók mégis milyen irányba terelnék, mi felé ösztönöznék a háziorvosokat.
Hivatalosan március 1-jén lép hatályba az új egészségügyi szolgálati jogviszony, amely teljesen átszabja az ágazatban itthon dolgozók munkakörülményeit a másodállások vállalásától a fizetéseken át a szabadságokig.
A koronavírus, és általa a hazai egészségügyre nehezedő extra nyomás kényszerítette ki, hogy a kormány a szakma és a közvélemény hosszas követelése után méltóbb munkakörülményeket és átláthatóbb, méltóbb viszonyokat igyekezzen teremteni a hazai egészségügyben.
Így egyebek mellett emelje az orvosok bérét, és kezdjen valamit a hazai ellátási rendszert régóta torzító hálapénz intézményével, a másodállások kérdésével, és most a folyamat második lépcsőjében megtörténjen az alapellátás fejlesztése, részben a finanszírozás emelésével.
(Borítókép: MTI. Fotó: Rosta Tibor)