Az eredeti tervekhez képest a kormány kitolta a határidőt, így 2021. március 1-jén lép hatályba az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, amely teljesen átszabja az ágazatban itthon dolgozók munkakörülményeit a másodállások vállalásától a fizetéseken át a szabadságokig.

Bár az emelt orvosbérek február elején megérkeztek a kórházakban, rendelőintézetekben dolgozó orvosokhoz, továbbra is nagy a szakmában a felháborodás, az Index legalábbis nem egy kétségbeesett levelet kapott a hét folyamán az érintettektől.

A probléma, hogy a vészesen közelgő határidő ellenére az orvosok máig nem látták a leendő munkaszerződésüket, amely belépteti őket ebbe a bizonyos új egészségügyi szolgálati jogviszonyba.

Az értesülést a napokban Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke is megerősítette az Indexnek, hogy a Pécsi Tudományegyetem kivételével valóban általános, országosan jellemző problémáról van szó. Sőt, amíg januárról március elejére ki nem tolták a hazai egészségügyben cezúrát hozó új szabályok bevezetését, a szakembereknek már novemberben meg kellett volna kapniuk a szerződéseket.

Az egy dolog, hogy máig nem ismerjük a tervezett szerződéseket, ettől függetlenül még számos kérdése van az orvostársadalomnak az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban

– állítja a szakember.

A továbbra is vitás, problémás kérdések, amelyekben a szakmai szervezetek várják a hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFŐ) állásfoglalását:

• Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény nem tisztázza pontosan, hogy hogyan kell számítani a szolgálati éveket, ami alapján kategóriákba sorolják az orvosokat, és megállapítják az új bérüket.
• Miközben a háziorvosok és asszisztenseik szolgálati idejét nem években, hanem hónapokban vizsgálja az új rendszer a fizetésemelés kiszámításánál, addig a kórházakban a közalkalmazotti törvény számítási módjából indulnak ki, és ott sem egységesen, így az orvostársadalom bizonytalan, hogy pontosan melyik számítási mód a helyes, az irányadó.
• A törvényben elcsúszott egy sorszámozás, így a szakvizsga nélküli idősebb orvosokat több helyen egy alacsonyabb fizetési kategóriába sorolták, ami az érintett orvosok szemszögéből nyilvánvalóan hátrányos.
• Olyan orvos esetében, aki épp második szakvizsgájára készül, és az új szakterületén dolgozik – például belgyógyászból lett labororvos –, van olyan kórház, ahol az első szakvizsgáját nem veszik figyelembe, és szakvizsga nélküli orvosként, a bértábla hibás értelmezése alapján akár két fizetési kategóriával alacsonyabban sorolnák be.

Január 21-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már konkrét döntésként beszélt a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosok béremeléséről, ami mára kormányrendelet formájában is megjelent.

– emeli ki Szabad Zoltán, hogy miért különösen fontos, hogy egy háziorvos és kórházban dolgozó kolléga se érezze magát a szakmában másodrendű állampolgárnak. Ehhez minden szereplő egységes gyakorlatiidő-számítási módszert és azonos feltételeket szeretne. Sok orvos továbbra is bizonytalanságban van azzal kapcsolatban, hogy melyik fizetési kategóriába fogják sorolni.

A leendő legnépszerűbb praxisközösség

A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke szerint a visszajelzések alapján a praxisközösségek közül a lazább, kollegiális és a szoros, ún. konzorciális forma lesz a legnépszerűbb a háziorvosi szolgálatok körében. (Ahogy korábban szintén foglalkozott vele az Index, a háziorvosok béremelése leginkább attól függ, hogy február 28-ig mit nyilatkoznak, belépnek-e, és ha igen, melyik típusú praxisközösségbe.)

Ahol az orvosok az úgynevezett emelt szintű vagy szoros praxisközösségi formák közül a konzorciálist választják, ott a belépő tagoknak nem kell újabb, külön céget létrehozniuk, hanem a háziorvosok már meglévő vállalkozásai írnak alá egy konzorciális szerződést.

Amennyiben rendelkezésre állnak EU-s, valamint hazai állami pályázatok, a megnyert pályázati pénzek ebbe a konzorciumba fognak befolyni, aminek módja egyelőre nem ismert; valószínűleg a praxisközösséget vezető orvos cégén keresztül történik majd a kifizetés.

Egy másik szoros praxisközösségi forma az integrált, mikor ugyanezeknek a háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak, fogorvosoknak ugyanúgy megmarad a saját cégük, egyéni vállalkozásuk, vagyis a szereplők önállóságukat valamelyest megtartva közösen alapított egészségügyi szolgáltatót hoznak létre, hogy együttműködjenek, és a többletforrásokat ezen a közös cégen keresztül tudják majd lehívni.

Ehhez képest az egyesült praxisközösség szereplői mindent beleadnak a közösbe, és együtt hoznak létre egy közös céget. Ugyanitt fontos megemlíteni, hogy a praxisközösségek mind csupán járáson belül jöhetnek létre, minimum öt szereplő részvételével. Akik az emelt szintű praxisközösség bármely típusát választják, ők mind jogosultak a 100 százalékos bértámogatásra.

A 80 százalékos bértámogatás abban az esetben jár, ha egy negyedik választható verzióba, az eddigieknél lazább kohéziót jelentő kollegiális praxisközösségbe tömörülnek a szakemberek. Ekkor a háziorvosok a területi kollegiális vezető vezetésével alkotnak praxisközösséget, ám európai uniós forrásokra ebben a formában nem pályázhatnak.

Akik teljesen elutasítják az új kormányzati koncepciót, azok nincsenek kötelezve arra, hogy kollégáikkal praxisközösségre lépjenek, ugyanakkor ők csupán 30 százalékos bértámogatással számolhatnak. Az emelés összege a háziorvosok, gyermekorvosok és fogorvosok esetében azonban attól is függ, hogy az adott háziorvos hány éve dolgozik a szakmában.

(Borítókép:  Ápolók és orvosok vizitelnek az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet tüdőbelgyógyászati osztályán 2021. február 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)