A Szent Imre Kórház intenzív osztályáról már hétfőn kiderült, hogy 28 orvosuk közül négy orvos és két rezidens távozik, az 54 ápolóból pedig 17 döntött a távozás mellett. A tegnap éjféllel lejáró határidő után várhatóan pár órán belül kiderül, hogy a jelenség mennyire általános, azaz hány orvos és egészségügyi dolgozó lépett át az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba, és látja el a harmadik hullám alatt is az állami egészségügyben a betegeket.
Egyesek szerint nem túlzás azt állítani, hogy mától új időszámítás kezdődik a magyar egészségügyben, míg mások egyenesen rendszerváltásnak nevezik, ami most az ágazatban történik.
Hogy a nagy ívű kijelentések mennyiben állják meg a helyüket, nagyban függ a ma napvilágot látó adatoktól is, hogy a szektor dolgozói közül tegnap éjfélig hányan írták alá a szerződést, amely belépteti őket az új rendszert jelentő egészségügyi szolgálati jogviszonyba.
Vagyis jelenleg a legfontosabb kérdések egyike, hogy marad-e elegendő orvos, valamint egészségügyi dolgozó a harmadik hullám kezdetén, hogy működtesse az újragondolt közfinanszírozott hazai egészségügyet.
Aki most egészségügyi dolgozóként nem írja alá a szerződését, annak mától automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek.
Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerőfelszívó-kapacitása.
Míg az Index vár a délelőtt folyamán befutó adatokra, hogy azokat közzétegye, ha visszatekerünk az időben, még október elején derült ki, hogy több hónapos előkészítő munkát követően a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) régóta szorgalmazott javaslatait, többek között
Orbán Viktor miniszterelnök akkor elmondta, a koronavírus volt a hazai egészségügy sokak által jó ideje sürgetett átalakításának fő katalizátora. A kormányfő kihangsúlyozta, egyetértenek abban a MOK-kal, hogy a járványhelyzettel járó emberfeletti munkát a mostani bérszínvonal mellett aligha tudják teljesíteni az orvosok és összességében az egészségügyi dolgozók.
A járvány – amely egyelőre felfutóban van – szakította át a gátakat, mert az eleve túlterhelt egészségügy nagy eséllyel csak még túlterheltebb lesz. Az előttünk álló hónapokat, fél évet, egy évet lehetetlen olyan kollégákkal végigcsinálni, akik előtt nincs perspektíva
– emelte ki Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke az Indexnek adott interjújában, amelyben a parlament elé benyújtott törvényjavaslatot értékelte.
2020. október 6-án, pár nappal a hétvégi bejelentést követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal el is fogadta a parlament. A C. törvény elsősorban abban jelentett forradalmi változást, hogy létrehozta magát az egészségügyi szolgálati jogviszony műfaját, amely azt jelenti, hogy március elejétől
az állami és az önkormányzati egészségügyi szolgáltatóknál kizárólag ilyen jogviszony keretében lehet dolgozni. Az állami szektorban eddig bevett közalkalmazotti státuszt ez fogja felváltani.
A törvény szövege az eddig megszokott állami ellátás szinte összes elemére kitért az új bértábla prezentálása mellett, és szabályozta újra többek között:
A törvény akkor számtalan tisztázatlan elemét folyamatában azóta nem egy rendeletben módosította, pontosította a kormány. Például az egyik november végi kormányrendelet az eredetileg kitűzött 2021. január 1-jei határidőt március 1-re módosította, amikortól Magyarországon ténylegesen életbe lép az új egészségügyi szolgálati jogviszony.
Ugyanakkor a rendelet azt is előírta, hogy az orvosok már január 1-jétől az új bértábla szerint kapják a fizetésüket. (Az Index nemrég kiderítette, hogy az emelt orvosbérek február elején valóban megérkeztek az érintettekhez.)
Az említett rendelet azzal azonban nagy port kavart, hogy megtiltotta az egészségügyi dolgozóknak a felmondást a veszélyhelyzet ideje alatt.
Időközben újabb mérföldkőhöz érkezett a történet, mikor az év végével létrejött a hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság, akik állításuk szerint végig egyeztettek az átalakítás mikéntjéről, és annak megosztó, vitás pontjairól a Magyar Orvosi Kamarával, akárcsak a szakma főbb szakmai szervezeteivel, szakszervezeteivel.
Ezzel párhuzamosan az egészségügyi szakmai szervezetek vezetői októbertől napjainkig a házon belül zajló egyeztetések mellett nem egy aggályukat és félelmüket fogalmazták meg a nyilvánosság, a közvélemény felé is. Ezeknek szintén nem egy alkalommal adott hangot az Index, köztük annak az aggodalomnak, hogy:
A kormány mindezzel szemben végig igyekezett hűteni a kedélyeket, többek között azt kommunikálva, hogy egy orvos és egészségügyi szakdolgozó sem járhat rosszabbul az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal. Ebbe ugyanúgy beleértve a hónap elején megérkező fizetéseket, akárcsak az emberi oldalt, köztük a konkrét munkakörülményeket.
Az OKFŐ a múlt hét folyamán arra is ígéretet tett, hogy az orvosnak, az egészségügyi dolgozónak – feltéve, ha ezt engedélyezteti – nem kerül veszélybe a másodállást jelentő magánpraxisa, ahogy szeptember 30-ig felülbírálják az ügyeleti díjakat, egyértelműsítik a fizetett pihenőidőre vonatkozó szabályt, és emelik a személyes közreműködőként szolgálatot vállaló orvosok ügyeleti díját is.
Nyilván majd az idő eldönti, hogy mit hoz az új rendszer, és a tervek hogyan csapódnak le a gyakorlatban. Időközben január elején a kormány az alapellátásban dolgozó háziorvosok bértámogatásának emelését is megígérte.
Kórházban dolgozó kollégáikhoz hasonlóan a háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint az alapellátásban munkát vállaló fogorvosok bérét is több lépcsőben emeli a kormány, és új műfajként bevezetik a praxisközösségeket.
Ezek adott járáson belül legalább öt háziorvosi szolgálat közös munkáját, összefogását jelentik, és a műfajon belül ugyanúgy lehetőség van a szakemberek lazább, illetve többtípusú, szorosabb együttműködésére.
Az ő bértámogatásuk attól függően emelkedik, hogy március másodikával melyik praxisközösségbe lépnek be, amely után ők is visszamenőleges emelést kapnak.
Ezzel kapcsolatban Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke az Indexnek korábban elmondta, szerinte a praxisközösség a beteg szempontjából nemcsak minőségi javulást, de remélhetőleg magasabb színvonalú ellátást is fog jelenteni.
A becslések szerint 130-140 ezer egészségügyben dolgozó sorsa mellett természetesen arról is szót kell ejteni, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszony milyen ellátást hoz a betegeknek. Jelen pillanatban előre jósolni e téren sem egyszerű, ám ami már körvonalazódik, hogy
Arra szintén lehet számítani, hogy a hálapénz forgalmát egy erre specializálódott állami szerv fogja mától ellenőrizni, akik adott esetben feljelentést tesznek. (A végső ítéletet ezúttal is a bíróság mondja ki.)
Úgyhogy jó tudni, egy egészségügyi dolgozó a betegtől mostantól csakis olyan tárgyat fogadhat el a kezelést követően, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát, ami jóindulatúan felkerekítve 9 ezer forint.