Rockenbauer Antal fizikaprofesszor a statisztikákkal támasztja alá, hogy bár az óvatosság továbbra is indokolt, koronavírus-járvány a 65 év feletti korosztályt nem sújtja valójában olyan mértékben, mint ahogy azt általában a közvélekedés számontartja.
Bár az utóbbi időben a fiatalokat is egyre többen és aktívabban figyelmeztetik, lassan egy éve jól ismert mantra a koronavírussal kapcsolatban, hogy az idősek nagyon vigyázzanak magukra, mert a Covid-fertőzés elsősorban az ő életüket, egyben a krónikus betegek életét követeli.
Az óvatosság és a fokozott védekezés létjogosultságát nem megtagadva ugyanakkor a statisztikák némileg mást mutatnak, más tanulságokat tartogatnak – hívja fel a figyelmet Rockenbauer Antal.
A fizikaprofesszor, a BME és az ELTE címzetes egyetemi tanára, egyben a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) nyugalmazott tudományos tanácsadója ugyanis a koronavírus elhalálozási adatainak tekintetében azt mondja, a koronavírus-járvány az idősebb, 65 év feletti korosztályt nem sújtja valójában olyan mértékben, mint ahogy azt általában a közvélekedés számon tartja.
Mindez azért is nagyon fontos a szakember szerint, mert a jelenlegi, egyébként is feszült helyzetben rengeteget számít, hogy mennyire reális az idősebb, illetve a fiatalabb korosztály veszélyérzete.
Nem vagyok járványszakértő, fizikusként azonban nagy gyakorlatom van az adatok statisztikai feldolgozásában, így felmerült bennem, mi lehet az egyre aggasztóbb hírek mögött; ma több mint háromszázan hunytak el koronavírus következtében. Ilyenkor mindig következetesen kiemelik, hogy többségében idős és krónikus betegek. Vajon mennyiben indokolt ezt kihangsúlyozni, hiszen az élet velejárója, hogy minél idősebb valaki, a halálozási kockázat eleve sokkal nagyobb
– mondta el Rockenbauer Antal az Indexnek, hogy egész pontosan mi motiválta a halálozási statisztikák rendszerezésére, majd arra, hogy a számsorok mögé nézzen, és ezek alapján hiteles képet alkosson arról, hogy a koronavírus-fertőzés mekkora valós kockázatot jelent a különböző korosztályokra, különös tekintettel a 65 év felettiekre. Azaz a halálozási kockázat, amely az élet természetes velejárója, hogyan változik meg a vírus hatására.
Azért az Egyesült Államok halálozási adatait vettem alapul, mert igazán pontos és megbízható összefüggéseket csak az igazán nagy mintás adatsorokból lehet levonni. Ráadásul az ő halálozási statisztikáik hosszú időre visszamenőleg azt is megmutatják, hogy az adott korosztályban mennyi volt a halálesetek száma. Ezzel hasonlítottam össze, hogy a Covidnak tulajdonított esetek mekkora többlethalálozást okoztak, és ezt hasonlítottam össze az előző évek halálozási adataival
– magyarázza a fizikus, akinek a számításaiból végül az derült ki, hogy nincs akkora különbség: a 65 év feletti korosztályban kétszer akkora a Covid miatti elhalálozás kockázata, mint a 35–44 évesek körében. (Az USA-ban 2020-ban 300 ezer emberrel több halt meg, mint a korábbi években, ami összevethető, bár kisebb, mint a hivatalosan Covidnak tulajdonított 457 ezer halálozási adat.) Főleg, ha azt nézzük, hogy az elhalálozás valószínűsége egyenesen arányosan nő a kor előrehaladtával. Például a 85 évnél idősebbek 16 százaléka már egy éven belül meghal.
Ebből az is következik Rockenbauer Antal friss kutatásai szerint, hogy
minden harmadik, koronavírusnak tulajdonított halálozás akkor is bekövetkezett volna, ha az illető nem kapja el a fertőzést.
A végső konklúzió, amit a statisztikák mutatnak, hogy a fertőzésveszélyre igenis oda kell figyelni a fiatalabb korosztályoknál, különösen a mostani adatok fényében; nekik se legyen hamis biztonságérzetük. Arról nem is beszélve, hogy ők hordozóként ugyanúgy meg tudják fertőzni az időseket.
„Viszont az idősek se pánikoljanak feleslegesen, cserébe maradjunk az arányosságnál és a realitások talaján, amikor túl és alul sem becsüljük a vírus generációkra gyakorolt hatását” – hívja fel a figyelmet a fizikaprofesszor.
(Borítókép: védőmaszkot visel egy nő egy fővárosi üzlet előtt 2020. április 27-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)