Van ország, ahol a Sinopharm koronavírus elleni vakcinájából már a harmadik adaggal oltják az embereket. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem professzorát kérdeztük, itthon is szükség lehet-e erre.
Az Indexen is írtunk arról a Wall Street Journal cikke alapján, hogy az Egyesült Arab Emírségekben már márciusban elkezdték beadni a kínai Sinopharm-vakcina harmadik adagját. Az nem derült ki a nyilatkozatokból, hogy ez egy tervezett lépés volt, vagy annak következménye, hogy egyes beoltottak szervezete nem termelt elegendő antitestet, s emiatt kellett beadni a harmadik dózist. A Sinopharm nem szólalt meg az ügyben.
Az Emírségekben – a kínai oltóanyag nagymintás klinikai vizsgálatai itt is zajlottak – a G42 Healthcare cég végzi a Sinopharm-vakcina elosztását. A vállalat egyik kutatója, Walid Zaher március végén megerősítette, hogy
néhány beoltottnak a második dózis után nem alakult ki a kívánt mértékű immunitása,
ezért kellett a harmadik adag, ám mielőtt bárki beadatná a harmadik adagot, le kell ellenőriznie az antitestszintjét, és csak az orvosa javaslatára kérhet újabb dózist. Elmondása szerint egy vizsgálatban letesztelték, hogy megfelelően hatásos és biztonságos-e a harmadik dózis beadása, s pozitív eredményt kaptak. Kiemelte, hogy a harmadik oltás egyelőre néhány száz embert érint a több millió beoltottból.
A koronavírushírekkel foglalkozó magyar kormányzati oldalon a Sinopharm-vakcina lakossági tájékoztatójában most is az szerepel, hogy a „védettség kialakulásához 2 adag, 21–28 nap időközzel történő beadása szükséges”. Ugyanez áll az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet oldalán található alkalmazási előiratban is. Magyarországon 28 napos időközzel oltanak.
Ám Rusvai Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott professzora már januárban említette egy ATV-nek adott interjúban, hogy a kínai vakcinának a hátránya, hogy három adagban kell beadni azt. Kétszer kell oltani 28 napos időközzel, és szükséges egy harmadik oltás is az elsőt követő 56. napon.
Megkértük Rusvai Miklóst, magyarázza el, szerinte miért kell három dózist beadni az oltóanyagból, miközben a kormányzati kommunikáció kettőről szól.
„Arra utaltam januárban, hogy vannak olyan oltottak, akiknél nem alakul ki megfelelő szintű ellenanyagválasz, ezért adják néhány Öböl menti országban a harmadik adagot bizonyos embereknek” – mondta az Indexnek Rusvai Miklós.
Kínában a párhuzamos klinikai vizsgálatok során egyes csoportoknak kettő, másoknak három dózist adtak. Jobb hatékonyságot mértek három dózis után, ám a két adag után elért szintet is megfelelőnek tartották, ezért az eredeti előiratban is meghagyták a két adagot
– fejtette ki a szakember, aki elképzelhetőnek tartja, hogy itthon is be kell majd adni bizonyos embereknek a harmadik oltást. Szerinte
nagyon jó lenne, ha készülne egy reprezentatív szerológiai vizsgálat, amely alapján látni lehetne, hogy, mondjuk, 1000 emberből hánynál jelentkezett gyengébb immunválasz két oltás után, s szükséges-e egy harmadik.
Rusvai Miklós elmondta, csak az inaktivált vakcinákat érinti a harmadik dózis kérdése. Kiemelte, hogy az itthon is használt, inaktivált technológiával készült, kullancs-encephalitis elleni oltóanyagból is három dózist kell beadni a teljes hatékonyság eléréséhez, ilyen módon ez nem újdonság.
Egy immunológust, Duda Ernőt is megkerestünk a témában. Jelezte, eltérő az emberek immunrendszere, nem szabad azt várni, hogy bármelyik vakcina ugyanolyan immunválaszt fog kiváltani mindenkinél.
A kutató sajnálatosnak tartja, hogy még mindig nem olvashattuk el egyetlen orvosi szaklapban sem, hogy a Sinopharm koronavírus elleni vakcinája milyen eredményeket produkált a klinikai 3-as fázisban, így azt sem tudjuk, kettő vagy három oltás után hogyan reagált a páciensek immunrendszere. A klinikai vizsgálatok helyszínein, Törökországban, Brazíliában, az Emírségekben nyilatkozgattak ugyan emberek a vizsgálatról, de
maga a gyártó még semmilyen hivatalos értékeléssel nem állt elő.
Továbbá a magyar hatóságok sem hozták nyilvánosságra az adatokat, ami alapján jóváhagyták a vakcina alkalmazását.
A szezonális influenzaoltást is inaktivált vírusból fejlesztik ki minden évben, és örülünk, ha eléri a 60-70 százalékos hatékonyságot. Előfordul, hogy csak 50-55 százalékban véd. Inaktivált vakcina csak a legszerencsésebb esetben közelíti meg a 100 százalékot, de ez ritkaság. A szezonális influenza elleni védőoltásból például a 65 év felettiek számára készül négyszeres dózisú készítmény is, mert az ő immunválaszuk jó eséllyel gyengébb, mint a fiataloké
– magyarázta a szegedi egyetem oktatója, hozzátéve, ahogy a többi inaktivált oltóanyagnál,
a Sinopharm-vakcina esetében ugyanúgy előfordulhat, hogy a szervezet 2 dózis után sem termel magas ellenanyagszintet, sőt akad olyan is, akinek egyáltalán nem termelt.
De ez ritka esetben fordul elő, mindenesetre nem szabad meglepődni ezen sem. Azon már meglepődhetünk, hogy az mRNS-alapú vakcinák milyen kitűnő immunizáló hatást váltanak ki az idősebbekben is.
Hogy kellene-e sűrűbben antitestszintet mérni az embereknél, akiket Sinopharm-vakcinával oltanak? Duda Ernő szerint nem, de a második adag után talán érdemes.
Az alkalmazási előírás alapján a második oltás után két héttel várjuk a maximális védettség kialakulását. Ezután meg lehet csinálni a tesztet, de nem mindegy, milyet. Csak annak van értelme, amelyik a neutralizáló ellenanyagok mennyiségét mutatja meg. Ha a második oltás után 14 nappal egy ilyen teszt semmilyen vagy alacsony neutralizáló ellenanyagszintet mutat, akkor érdemes lehet beadatni egy harmadik oltást. De nem feltétlenül a kínaiból, hisz ha két ilyen oltás nem váltott ki erős immunválaszt, akkor logikusabb volna egy más típusú vakcinával beoltatni magát az illetőnek.
A professzor meglátása szerint az ellenanyagszint tesztelésének azoknál lenne nagy jelentősége, akik valamilyen okból gyengült immunrendszerrel rendelkeznek (például leukémia vagy szteroidkezelés miatt), függetlenül attól, hogy milyen oltást kaptak. Akadhatnak olyanok, akik ugyan beoltatták magukat két dózissal, de a keringő ellenanyagszintjük alacsony maradt, ezért hamis biztonságban érezhetik magukat. Addig viszont nem tudnak erről, míg le nem teszteltetik magukat.
A Nemzeti Népegészségügyi Központnak kérdéseket küldtünk arról, szükség esetén tervezik-e az oltási protokoll megváltoztatását a Sinopharm-vakcinával, illetve tervben van-e a második dózist követő, reprezentatív, antitestszintet mérő teszt elvégzése azok körében, akik kínai vakcinát kaptak. Ha kapunk választ a szervezettől, megírjuk.
Frissítés: az NNK szerda délután reagált, válaszukat szöveghűen közöljük:
Ahogy az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján is elhangzott, Magyarország a hatóságok és a vakcinafejlesztők általi oltási protokoll szerint alkalmazza a vakcinákat, a Sinopharmot is. Minden Magyarországon használt vakcina biztonságos és hatékony.
(Borítókép: Háziorvos előkészíti a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinát 2021. március 30-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)