Mit gondolnak az óvodás és általános iskolás gyermekek szülei az intézmények hétfői nyitásáról? Engedjük-e nyugodt szívvel óvodába, iskolába a gyermekeinket? És milyen lehetőségei vannak a szülőnek, aki egyfelől fél, másfelől megteheti, hogy még otthon tartja a gyermekét?
Az Orbán Viktor miniszterelnök által óvatos nyitásnak nevezett koncepció jegyében április 19-én megnyitják kapuikat a hazai óvodák és az általános iskolák, utóbbiak az eredeti tervekkel ellentétben kizárólag az alsó tagozatos diákok számára. Így az említett intézményekben jövő hét hétfőn megkezdődik a jelenléti oktatás.
Ugyanakkor a kormány többször is kihangsúlyozta a napokban, hogy a szülőknek lehetőségük van arra, hogy a koronavírusra hivatkozva egyelőre otthon tartsák óvodás és kisiskolás korú gyermekeiket.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön az operatív törzs sajtótájékoztatóján elmondta, a gyerekeket továbbra sem kötelező óvodába, iskolába vinni, a szülők az intézményvezetőnek jelezhetik, ha továbbra is otthon tartanák gyermekeiket. Ekkor kérni kell a felmentést, az óvoda- és iskolaigazgatók pedig igazolhatják a távolmaradást.
Ugyanakkor az otthon maradó alsós diákoknak a továbbiakban nem szervezik meg a távoktatást, ám az érintettek az órai tananyagot és a házi feladatot megkapják.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma előzetes felmérése alapján úgy számol, hogy az óvodások és az alsó tagozatos diákok körülbelül kétharmada tér vissza hétfőtől az oktatási intézményekbe
– ismertette szintén Maruzsa Zoltán.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oktatásra vonatkozó adatait alapul véve ez azt jelenti, hogy az eredeti 330 ezer fős létszámhoz képest hétfőtől megközelítőleg 220 ezer gyermekkel számolnak az óvodákban. Míg az alsó tagozatosok 360 ezer fős létszámából kiindulva 240-250 ezer körül lesz azoknak a száma, akik az oktatásirányítás szerint hétfőn bemennek az általános iskolákba.
Az Index házi felmérése is hasonló arányokat, és ezen belül is leginkább kínzó szülői őrlődést és rengeteg bizonytalanságot mutat, miután abban minden általunk megkérdezett szülő egyetért, hogy jelenleg nem létezik a nagybetűs jó megoldás.
Kristófék családjában például a két alsós gyermek közül egyelőre egyikük sem megy iskolába, miután mindkét osztály 100 százaléka kérvényezte az igazgatónál az otthon maradást. Ahol pedig valaki nem tudja a felügyeletet megoldani, ott
a szülők egymásnak ajánlják fel és szervezik meg a segítséget a gyermekmegőrzésben.
Réka egyedülálló anyukaként, bár szorongva, hétfőn már viszi iskolába elsős kisfiát, mert bevallása szerint érdemi segítség híján pokolian kifáradt a március 8. óta tartó digitális karantén időszakban. „Ahogy tavaly ilyenkor, idén is én voltam egy személyben, mint egy sokkarú hindu istennő egyszerre a házitanító, a szakácsnő, a takarítónő, a gyerekpszichológus, a bohóc, ja, és a business lady, mert ugye otthonról továbbra is ugyanúgy dolgoznom kellett, napjában 28 megszakítással.”
Az édesanya hozzáteszi, minden bizonytalansága ellenére az némileg megnyugtatja, hogy fia iskolája már szeptembertől márciusig is igen komolyan vette a higiénés és egyéb koronavírus elleni szabályokat, köztük a rendszeres fertőtlenítést és a belépésnél a lázmérést. Nem is terjedt el a közösségben a Covid. Réka azt is szerencsésnek tartja, hogy hétfőtől kis létszámú tanulócsoportokra bontják a gyerekeket, és egyelőre naponta csak 8-tól délig tart majd az oktatás.
László és felesége is úgy döntöttek, hogy 4 éves kiscsoportos lányuk hétfőtől megy óvodába. Náluk a szülők többsége hasonlóan vélekedik, a 17 fős csoportból egyelőre csak 4 gyermeket nem visznek óvodába. „Mérlegelni kellett, hogy melyik a veszélyesebb. Egyfelől mi már be vagyunk oltva, másfelől dolgoznunk kell, nincs több szabadságunk. Ahogy alsó hangon havi 100 ezer forintunk sincs bébiszitterre, ahogy még a nagyszülőkre sem számíthatunk, akik nem teljesen védettek.”
Szandra egy 15 éves autista értelmi sérült fiú édesanyjaként még nehezebb helyzetben van, a gyermek az egyik állami gyógypedagógiai intézmény tanulója. Ákost azonban a koronavírus miatt már több mint egy éve, tavaly március óta nem járatják iskolába, a szülők döntése alapján leginkább azért, mert egy gyógypedagógiai iskolában fizikai képtelenség a járványügyi szabályok betartatása. Így azóta Szandra otthon van Ákossal, akivel legfeljebb csak egy rövid séta erejéig mozdulnak ki.
„A gyermekorvosunk írt egy igazolást, hogy Ákos az átlagnál fogékonyabb a fertőzésekre, így míg tart a Covid, nem fog iskolába járni. Így ő a sorstársaival együtt továbbra is láthatatlan a társadalom számára, mert a fiam ugyan adminisztratív értelemben digitális oktatásban részesül, ez a mi esetünkben értelmezhetetlen, mivel Ákost a képességei miatt csak személyesen lehet tanítani. Az elmúlt egy év alatt ha kétszer telefonált az osztályfőnöke, hogy mi van velünk. Ettől függetlenül a férjem és én igyekszünk őt bármiféle segítség nélkül magunk tanítani továbbra is”
– magyarázza az autista kisfiú édesanyja.
Legyen szó speciális nevelési igényű vagy átlagos tanulóról, a hatályos jogszabályok szerint az óvodai, iskolai mulasztást minden esetben igazolni kell. Ennek egyik típusa, amikor alapos indokra hivatkozva kérik a szülők a távollétet az intézményvezetőtől, aki ezt nem tagadhatja meg – mondta el az Indexnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
A szakember hozzáteszi, amennyiben a hiányzás a 250 órát meghaladja, a diáknak osztályozó vizsgát kell tennie.
Totyik Tamás azonban felhívja a figyelmet az említett Emmi rendelet egy ritkábban emlegetett pontjára, miszerint, ha a tanuló hiányzott is az adott tárgy óráinak több mint harmadáról, de van elég érdemjegye, ami alapján év végén le tudják osztályozni, akkor a tantestület dönthet úgy, hogy mégsem kell osztályozó vizsgát tennie. Éppen ezért a PSZ azt kéri a kollégáktól, aki csak teheti, valamilyen úton-módon próbáljon minél több jegyet adni a tanulóknak.
A PSZ annyival is próbált a gyerekeknek és a szülőknek segíteni, hogy kértük az oktatásirányítástól: az otthon maradó gyerekek a KRÉTA rendszeren keresztül hétfőtől online bekapcsolódhassanak a tantermi órákba, ám az Emmi és a Klebelsberg Központ (KK) sem fogadta el a javaslatunkat. Annak ellenére sem, hogy nem sért személyiségi jogokat, ha az élő közvetítés közben a tanár és a tábla felé van fordítva a laptop. Reméljük, meggondolják magukat
– mondta Totyik Tamás.
A PSZ alelnöke tart attól is, hogy a hétfőtől induló rendszer csak tovább mélyíti a különbségeket a magyar társadalomban, mert az eddigi visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy az elit, a jobb módú családok fogják zömmel kimenekíteni az óvodai, iskolai közösségekből a gyermekeiket.
Ezzel szemben minél hátrányosabb helyzetű egy régió, annál több gyerek fog bemenni az óvodába, az iskolába, mert a szülők már nem tudják megoldani az otthoni felügyeletet.
Miklós György a Szülői Hang nevű csoport képviseletében amiatt is aggódik, hogy mennyire lesz biztonságos a hétfői óvoda és iskolanyitás a pedagógusok, a szülők és a gyerekek számára, hiszen ennél a korosztálynál, ilyen kicsi gyerekeknél szinte lehetetlen betartatni a maszkviselés vagy épp a távolságtartás szigorú szabályait.
Ezek után szerinte a szülők igenis legyenek tudatában annak, hogy a család egészségének védelme kellően alapos ok arra, amelyre a hiányzás kérvényezésénél hivatkozhatunk.
A mostani járványügyi vészhelyzetben az intézményvezetőknek ezt automatikusan el kellene fogadniuk. Ez lenne a normális. Ha az igazgató mégis nemet mond, a szülők, akik még otthon tartanák a gyermekeiket, semmiképp ne adják fel. Forduljanak a magasabb szervekhez, a fenntartóhoz, óvodánál az önkormányzathoz, iskolánál a KK-hoz. Ahogy lehet írni az oktatási ombudsmannak vagy magának Maruzsa Zoltánnak is. Ebben a kérdésben a szülők, és ne az iskolaigazgatók vagy a politikusok döntsenek
– biztatja a szülőket a bátor kiállásra Miklós György.
(Borítókép: Egy tanítónő matematikaórát tart a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium Kodály Zoltán tagiskolájában 2019. március 12-én. Fotó: Komka Péter / MTI)