A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a novekedes.hu portálnak adott interjúban.
Az elnök kiemelte: a beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben Magyarország visszatérhet ahhoz a makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatók és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladja a növekedés.
A költségvetési törvény most folyamatban lévő módosításáról beszélve azt mondta, hogy ezt egyrészt a 2020-ban megváltozott körülmények, másrészt az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, harmadrészt pedig az EU 2021-2027 közötti költségvetési kereteinek változásai tették szükségessé.
A módosítás a hiánycélt elsősorban azért emeli 2,9 százalékáról 7,5 százalékára, hogy a kormánynak (a belső átcsoportosításokon túl) mozgásteret adjon az egészségvédelmi és a gazdaság újraindítási intézkedések számára – húzta alá Kovács Árpád.
A KT elnöke arra is emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat 2021-re a korábban alapul vett
4,8 százalékos helyett kisebb, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Elmondta továbbá, hogy a növekedésre a legnagyobb kockázatot a járvány lefutásának bizonytalansága jelenti. Kérdés szerinte, hogy mikor lehet itthon és az ország gazdasági partnereinél feloldani a korlátozásokat, vagyis a gazdaság, benne a nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalkozások, főként a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatások mikor tudnak „talpukra állni” és ehhez mekkora „költségvetési injekcióra” lesz még szükség.
Ha a második negyedévben a növekedés valóban tíz százalék felett lesz, és a második félévben az újraindítás határozott, trendszerű eredményei mutatkoznak, akkor a kockázatok minden bizonnyal kezelhetők lesznek
– vélekedett.
Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy
ha a gazdasági feltételek kedvezően alakulnak, a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentésre lesz szükség.
A tanács elnöke az interjúban arról is beszélt, hogy idén az uniós programok bevételei 2159 milliárd forintot, míg ezek kiadásai 2933 milliárd forintot tesznek ki, vagyis még mindig folytatódik a magyar költségvetésből történő megelőlegezés, ami a későbbi években – minden bizonnyal – visszatérül.
A magyar hozzájárulás az EU költségvetéséhez idén 164,9 milliárd forinttal emelkedik, egyrészt a korábbi évek vártnál magasabb gazdasági növekedéséből, másrészt a Brexit miatt keletkező többlet befizetési kötelezettségből eredően – fejtette ki.