A távgyógyítás baromság – fogalmazta meg véleményét röviden és tömören az Indexnek egyik olvasónk, Boglárka, aki szülőként eddig különösebben nem szerzett pozitív tapasztalatokat az úgynevezett telemedicina műfajáról.
Értem én, látom, értékelem a segítő szándékot, hogy a biztonságunk érdekében csökkentsük a találkozások, a kontaktusok számát. Az viszont nem működik, hogy az öt éves bronchitiszes, rendszeres köhögő rohamokkal küzdő fiam befullad, hívom délután 1-kor a gyerekorvost, aki közli, hogy ha van itthon gyógyszer, akkor kétóránként inhaláltassam. Délután 4-kor visszahívom, hogy még mindig nem történik semmi, hiába adom a gyógyszert, a gyerek alig kap levegőt. Erre elintézte annyival, hogy ajánlott két másik gyógyszert a fiúnknak, amelyek szintén nem hatottak, így végül bevittük a gyereket a kórházba. Ezek után egyből rendelő, soha többé távgyógyászat
– magyarázta Boglárka.
Ezzel szemben egy másik olvasónk, Kati, mint mondta, az utóbbi időben teljesen rákattant a telemedicinára. A három gyermekes édesanya a közelmúltban előfizetett több ilyen típusú szolgáltatásra is, és ezek abszolút beváltak a család számára, így nagy eséllyel a jövőben is élnek majd az online távgyógyászat lehetőségével.
Regisztráltam az egyik oldalra, ahol például számos területről, mint belgyógyászat, bőrgyógyászat, nefrológia lehet konzultálni orvosokkal. A felületen keresztül elküldtem a panaszainkat, csatolva mellékeltem képeket, videókat, majd néhány óra múlva meg is kaptam a szakorvosi választ. Nyilván, ha rosszabbra fordult volna a helyzet, és súlyosbodnak a panaszaink, irány a kórház vagy az ambulancia, de kisebb problémánál szerintem nagyon jó és megnyugtató, hogy van lehetőség a telemedicinára
– árulta el kérdésünkre Kati.
Az Index által gyűjtött vegyes szülői tapasztalatokat többségében egy friss telemedicináról készült reprezentatív kutatás is visszaigazolja. A Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) napokban publikált felméréséből többek között kiderült, hogy összességében jól vizsgázott a távkonzultáció a hazai gyermekellátásban.
Például tavaly augusztustól az év végéig, azaz nagyrészt a koronavírus-járvány második hullámának idején a válaszadó, 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő magyar szülők 56 százaléka vett igénybe orvosi távkonzultációt.
Mindeközben a szülők háromnegyede részben vagy teljes egészében látja a telemedicinát a jövőben is, mint a hazai gyermekgyógyászat eszközét.
Aki kipróbálta, 85 százalékban megfelelőnek találta a távgyógyítást a gyermekegészségügyi problémák megoldásában. A megkérdezett szülők 63 százaléka az e-receptet is nagyon gyors, egyben igencsak előnyös megoldásnak tartja, ám 66 százalékuk szerint adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben a hagyományos gyermekegészségügyi ellátás nem helyettesíthető távkonzultációval.
Az orvosi távkonzultáció nem más, mint az összes olyan orvos-beteg találkozó, tanácsadás, betegellátás és konzílium, amely fizikai kontaktus nélkül zajlik valamilyen telekommunikációs eszköz – telefon, internet, e-mail alkalmazásával.
Míg a világ számos más országában régóta bevett gyakorlat, Magyarországon a pandémia miatt gyakorlatilag a kényszer szülte a telemedicinát. Ráadásul kicsivel több mint egy évvel ezelőtt egyik-pillanatról a másikra. Ahogy a távgyógyászatban az orvosoknak, úgy a betegeknek sem volt semmiféle gyakorlati tapasztalata ezen a téren. Ehhez képest vált be sok helyen a telemedicinás rendszer, és derült ki, hogy milyen sokféle előnyt biztosít, és a maga korlátaival igen széles körben használható
– mondta el Gárdos László, az MGYT elnöke az Indexnek.
A telemedicina egyfelől remekül kiválthatja a kontrollvizsgálatokat, különösen, ha viszonylag régóta harmonikus az orvos beteg kapcsolat. A távgyógyítás másfelől a novembertől áprilisig tartó járványidőszakban lehet mindannyiunk hasznára, amikor az online, illetve telefonos rendelések bevetésével elérhetjük, hogy jóval kevesebb légúti és emésztőszervi vírussal küzdő gyermek várakozzon a rendelőben. Pláne, hogy az ilyenkor szokásos, nem súlyos rhino- és adenovírusokat elkapó gyerekek orvosi távkonzultáció során is ugyanúgy megkaphatják a szükséges ellátást
– sorolta a gyermekgyógyász az érveket.
Gárdos László hozzáteszi, mindez előnyt jelent azoknak is, akik végül személyesen jelennek meg az orvosi rendelőben, hiszen ők mind hamarabb sorra fognak kerülni, és vélhetően az orvos is több időt, figyelmet tud rájuk szánni. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen eljárásrend mennyivel lelassítja a vírusok terjedését, ami azt is eredményezi, hogy kevesebb lesz a beteg gyermek, akivel a szülőnek sem kell szabadságra, vagy épp táppénzre mennie.
Sokunk számára jól ismert jelenség, amikor a gyerek már meggyógyult, és akkor esik bele a következő betegségbe, amikor visszajön kontrollra, mert a rendelőben szedi össze a következő vírust.
– tette hozzá az MGYT elnöke.
Tény, hogy egy telefonos vagy egy online rendelés, tanácsadás alkalmával az orvos a hagyományos ellátásnál nagyobb kockázatot vállal, hiszen személyesen nem tudja megvizsgálni a beteget. Ezért a távgyógyításnak elemi feltétele az orvos részéről a felkészültség, a kellő szaktudás a hozzá társuló szakmai magabiztosság, és persze nem kevés rutin. Illetve az orvos részéről az a tudatosság is, hogy itt most a saját felelősségéből bizony nem keveset átruház a szülőre
– fejtette ki az Indexnek Aschenbrenner Zsuzsanna. A csecsemő- és gyermekorvos szerint ettől függetlenül egy jó szakember a kellő előszűrő kérdésekkel viszonylag nagy biztonsággal meg tudja ítélni, hogy a gyermek problémáját még lehet otthon kezelni. Vagy már olyan súlyos az eset, hogy érdemes a szakembert felkeresni. Főleg azok után, hogy Aschenbrenner Zsuzsanna úgy látja, hogy a leggyakoribb gyerekkori betegségek az esetek többségében hasonló tünetekkel, nagyjából azonos forgatókönyv szerint zajlanak.
A házi gyermekorvosi rendelések többsége banális, szinte maguktól gyógyuló betegségekből áll. Ezért is érdemes a telemedicinát választani, amikor telefonon vagy online elmondom a diagnózist, hogy a gyermek állapotában milyen változások lesznek, melyek a fontosabb támpontok, amelyekre a szülő figyeljen. Fontos, hogy a szülő tudjon arról is, hogy mikor van rosszabbul a gyermek, mikor jelentkezzen újra. A lényeg, hogy orvosként ilyenkor úgy kommunikáljak, hogy a szülő ne érezze ellátatlannak a gyermek problémáját, és tudjak elég magabiztosságot adni neki
– vallja Aschenbrenner Zsuzsanna, aki az utóbb időben a koronavírus-járvány hatására szintén azt tapasztalja, hogy a szülők egyre nagyobb arányban jönnek rá, hogy számtalan esetben mekkora áldás a telemedicina. Leginkább azért, mert egyszerűen ahhoz szoktunk hozzá, hogy legyen szó vizsgálatról, receptírásról, vagy beutalókérésről, személyesen ellátogatunk az orvosi rendelőbe. Míg számtalan olyan jól kezelhető probléma létezik még a gyógyászat terén is, amelyet online ugyanolyan jól, sőt még hatékonyabban is meg lehet oldani.
Míg például a gyermekeken keletkező bőrtünetek jelentős részét, köztük a csalánkiütést vagy a bárányhimlőt a gyermekorvosok már egy mobilfotó alapján is viszonylag könnyen és gyorsan be tudják azonosítani, ahogy az épp hogy belázasodott gyermekkel is felesleges azonnal orvoshoz szaladni, Gárdos László és Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekgyógyászok szerint:
Aki nem ismeri, általában azt gondolja, hogy a telemedicina egy technológia használata, míg valójában nem más, mint egy hétköznapi orvos-beteg vizit, amely nem élőben, hanem valamilyen digitális csatornán zajlik – fejtette ki az Indexnek Meskó Bertalan. Az orvosi jövőkutató hozzáteszi, hogy például Németországban, Dániában és Spanyolországban is jó ideje virágzik a digitális egészségügy, miután a helyi egészségügyi kormányzat mindet teljes mellszélességgel támogatja. Elsősorban azzal a céllal, hogy a mindenkori beteget helyezzék az egészségügyi ellátás origójába.
A szakember szerint szintén erős érv a telemedicina alkalmazása mellet a WHO kimutatása, miszerint jelenleg is közel öt milliónyi dolgozó, orvos és szakdolgozó hiányzik a világszerte az egészségügyi rendszerből. Amennyiben ez nem változik, így hosszú távon előbb-utóbb kénytelenek leszünk hozzászokni, hogy az egészségügyi ellátás első vonala mindig valamiféle távorvosláson fog alapulni, ezen keresztül fog létrejönni. Legalábbis Meskó Bertalan elmondása alapján ő és számos más kollégája már legalább 15 éve mondogatja, hogy a telemedicinának kellene lennie a normának.
Az orvosi jövőkutató úgy látja, ideje lenne, hogy a hazai orvosi kamarák, társaságok, szakmai szervezetek kialakítsák az egyértelmű távgyógyászati protokollokat, amelyek többek között meghatároznák, hogy mely platformokon kommunikálhatnak nagy biztonsággal, a szigorú adatvédelmi szabályoknak eleget téve orvosok és páciensek. Illetve arról is el kellene gondolkodni hazai viszonylatban, hogy egyáltalán mire alkalmas és mire nem való a telemedicina.
(Borítókép: Orvos telefonál egy rendelőben. Fotó: Bsip / Getty Images)