A jeruzsálemi főrabbinátus végzést adott ki, amelyben javasolja, hogy a magyar kormány fagyassza be a kifizetéseket az örökjáradék felosztásáról szóló vitában érintett zsidó közösségek számára – jelentette a Times of Israel című angol nyelvű hírportál. A jeruzsálemi legfelsőbb rabbinátus bíráinak szerdán elrendelt végzése azonban nem kötelezi a magyar hatóságokat, mert a bíróságnak nincs joghatósága Magyarországon. A magyar kormány a lap szerint nem kíván részt venni a valaha elkobzott ingatlanok miatt megszületett pénzjáradék elosztásának perében, amelyet az ortodox közösségek indítottak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ellen egy jeruzsálemi rabbinikus bíróságon – adta hírül az MTI.

A rendkívül szokatlan, határon túli beavatkozási kísérletben az izraeli ultraortodox vallási bíróság elrendelte a jóvátételi pénzek befagyasztását a magyar kormány kifizetéseinél a magyar zsidó csoportok számára, mivel a három magyar zsidó vallási felekezet nem ért egyet a pénzek elosztásában. Magyarország két hivatalosan elismert ortodox zsidó csoportja azt kérte az izraeli rabbinikus bíróságtól, hogy ők döntsék el a náluk jóval nagyobb Mazsihisszel, a progresszív beállítottságú magyar zsidó ernyőszervezettel kialakult pénzügyi viszályukat.

A magyar államtól járó azon pénzeszközök elosztásáról indítanak pert, melyet a második világháború alatt és után lefoglalt közösségi ingatlanokért az 1991. évi restitúciós törvény alapján kapnak a zsidó szervezetek.

Jeruzsálemben a május 9-én kezdődő per ítélethirdetéséig rendelték el a pénzek kifizetésének befagyasztását.

Amikor a zsidók rabbinikus bíróságon keresnek megoldást egy vitára, ez azt jelzi, hogy a Tóra útja a békesség útja, s azt reméljük, hogy a zsidó közösségben zajló vita ezen a bíróságon keresztül békés megoldásra jut

– idézte az izraeli lap Köves Slomót, a Chabad nevű ultraortodox csoport alakította Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetőjét.

A Times of Israel szerint Gulyás Gergely  kancelláriaminiszter már közölte, hogy a magyar kormány nem vesz részt a vallási szervezetek közötti belső vitákban, és az ítéleteket elismerő nemzetközi jognak megfelelően járnak el.

A magyar kormány által felügyelt, 2012-ben határozatlan időre megkötött megállapodás szabályozta a nagyjából évi hatmillió dolláros (átszámítva mintegy 1,8 milliárd forint) restitúciós pénz elosztását három zsidó szervezet, a Mazsihisz, a Magyar Autonóm Ortodox Zsidó Közösség (MAOIH) és az EMIH között.

Ennek alapján a Mazsihisz 80 százalékot kap, az ortodox csoportok mindegyike pedig 10-10 százalékot. A MAOIH azt állítja, hogy a valaha birtokolt javak fele eredetileg az övék volt, és a felosztás újratárgyalását követeli közösen az EMIH-hel.

Egyetlen vallási bíróság sem rendelkezik olyan hatalommal, hogy utasíthassa a magyar kormányt

– nyilatkozta az izraeli lapnak e-mailben a Mazsihisz egyik szóvivője. Mint írta, szervezetét sokkolta a különös jogi közlemény. Majd Gulyás Gergely szavaira utalva hozzátette:

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a magyar kormány nem fog részt venni a vallási közösségek közötti ügyletekben.

A jeruzsálemi vallási bírósághoz benyújtott keresetben sérelmezett, az örökjáradék felosztásáról szóló 2012-es megállapodásban többek között az is szerepel, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az alkalmazandó hatályos jogszabályok az irányadók.