Egy nappal az után, hogy az Indexen publicisztikája jelent meg a Fudanról és a diákvárosról, Fürjes Balázst leváltották az egyetem és a diákváros környezetének kialakításáért felelős kormánybiztosi posztjáról, melyet ön örökölt. Valami rosszat mondott Fürjes?

Nem mondott semmi rosszat. A Fudanért felelős kormánybiztosi poszt eddig is az enyém volt, ő a Déli Városkapu projektért felelt. Viszont történt egy félreértés, próbálom kideríteni, Karácsony Gergely főpolgármester úr milyen anyagot kaphatott meg arról, hogy mi a diákváros kollégiumi helyének terhére akarjuk megépíteni a Fudan Egyetemet. Erről szó sincs.

Tehát ön most azt mondja, a Budapest Diákvárosból egyetlen centit sem vesz el a Fudan tervezett campusa?

Nem vesz el semennyit, elmondom, miért. Mivel 2017-ben eldőlt, hogy nem rendezünk olimpiát, így olimpiai falura sem lesz szükség, megszületett a döntés, hogy annak a tervezett dél-pesti területén, a Corvinus, az ELTE TTK és a BME közelében épüljön fel az egyetemi diákváros. A tervek szerint a földcsík déli része a kollégiumoké, ez a terv nem változott, középen áll a vásárcsarnok, ennek a tervpályázata jövő héten zárul, a terület harmadik, északi része egyetemi, intézményi övezet, itt épülne a Fudan, a negyedik földdarab pedig a Soroksári út Pest felé eső oldala, ide terveink szerint cégek érkezhetnek, kutatóintézetek épülhetnek. Nem értjük, ki és miért állítja, hogy kiszorul a diákváros a területről.

És mekkora rész marad a korábban 100 hektárosra tervezett közeli közparkból, melyet a magyar diákoknak szántak?

Az a másik oldalon van, Csepelen, ahol a park és sportpályák is fognak épülni.

Akkor innen sem hasít ki részt a Fudan.

A közparkba sem fog belógni a Fudan campusa.

Orbán Viktor korábban azt mondta, a budapesti polgármesterek akarata ellenében nem kezdődnek nagyberuházások. A Budapesti Közfejlesztések Tanácsa előtt járt-e a Fudan felépítésének az ügye, hogy a kormányzat és Budapest közös nevezőre juthasson a kérdésben?

Igen, járt, emellett a kormány a főpolgármester urat is meghívta arra az ülésre, ahol szó volt a Fudanról. Évek óta tudott, hogy a Fudan szeretne Magyarországra jönni, sőt a corvinusos együttműködés révén már itt is van egy ideje. Az is tudott volt, hogy a kormány hol szeretne egyetemi beruházást, így nekem furcsa, hogy most lett ekkora a zaj a dolog körül.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester jelezte, az építési terület egy része a kerületé, ő pedig helyi népszavazásra készül az egyetem ügyében. Ez legfeljebb véleménynyilvánító lehet, ügydöntő nem. Ha a IX. kerületiek elvetik az építkezést, eláll tőle a kormány?

A beruházás területének egy része magántulajdonban van, de van tulajdona a fővárosnak, az államnak, illetve a kerületnek is. Ha a kerület úgy dönt, hogy nem adja el a telkét, akkor újra kell terveznünk. A népszavazásról azt gondolom, ha az lesz a kérdés, épüljön-e egy új egyetem kollégiumokkal Budapest egyik leglepusztultabb rozsdaövezetébe, akkor nem hiszem, hogy van Magyarországon olyan ember, aki nemmel szavazna. A kerületnek ez jelenleg olyan része, mely nem válik a dicsőségére, a beruházások viszont a következő 50–100 évben jó célt szolgálnak. Mi értelme lenne tiltakozni ellene?

Ha lesz népszavazás, és a helyiek többsége nem akarja, hogy a rozsdaövezetben épüljön fel a Fudan, akkor máshol épül fel Budapesten?

Nézze, megállapodás van a két kormány, a két oktatási minisztérium között és az egyetemmel is. Vállaltuk, hogy megépül az egyetem, úgyhogy meglátjuk,

Tehát nincs B terv.

Nincs, egyelőre nem szeretnénk B tervvel foglalkozni. Adja magát, hogy ez egy egyetemi terület legyen.

A Direkt36 portál az ITM-ből kiszivárgott dokumentumra hivatkozva azt írta, 540 milliárd forintból épül a Fudan-campus...

...van ilyen, hogy „kiszivárog” egy ilyen dokumentum?

Ezek szerint igen. Viszont máshol azt olvastam, hogy 100 milliárdos a magyar önerő állami forrásból, és 450 milliárdos hitelt kap a magyar állam a Kínai Export-Import Banktól. Ez több mint a 2021-es felsőoktatási büdzsé, és a 25-szöröse például a Moholy-Nagy Egyetem felújításának. Helyesbíti, megerősíti az összeget?

Amit én tudok mondani, az, hogy a Fudan ügye döntés-előkészítési szakaszban van, így egy sor ügyben vannak még nyitott kérdések. Amikor két éve közöltük, hogy van egy tervünk, akkor kaptunk ajánlatokat kínai és más bankoktól, cégektől.

De azt legalább megerősíti, hogy nagyjából 500 milliárdos volumenű beruházásról beszélünk?

Meglátjuk, itt két feltételnek kell megfelelni, háromnak a hitelkonstrukcióval együtt. Az egyik, hogy magas minőségű legyen a kivitelezés, a másik pedig, hogy olcsó. Hogy milyen konstrukcióban állapodunk meg végül, az később derül ki, nem született róla döntés.

Hogy látja, 500 milliárdnál több lesz, vagy kevesebb?

Bízom benne, hogy alacsonyabb lesz a költség. Amikor megnéztük, milyen képzéseket szeretnénk indítani, megvizsgáltuk, ezeknek milyen típusú infrastruktúra-igényük van, lesznek itt laborok, oktatási terek, kollégium, sportpálya, konferenciaterem. Ebből jön ki az 520 ezer négyzetméter, ha ezt megszorozzuk nagyjából egymillió forinttal – ma Magyarországon egy ilyen minőségű, struktúrájú ingatlan ennyibe kerül négyzetméterenként –, akkor megközelítőleg kijön az 540 milliárdos összeg. Még egyszer, szeretnénk, ha olcsóbb lenne.

Az összeg egy részét biztosan kínai hitel fedezné?

Ahogy mondtam, eldől, ha beérkeznek az ajánlatok.

Több kelet-európai állammal kötött milliárdos hitelszerződést Kína, a konstrukciónak nemzetközi megjelölése is van, adósságcsapda-diplomácia.

Igen, tudok róla. Azt szokták emlegetni, hogy Kína úgy kolonizál, hogy hitelmegállapodást köt szegény országokkal, ők nem tudnak törleszteni, s kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Ilyen szerződést felelős kormány nem köt, Magyarországnak pedig felelős kormánya van.

Egy nemzetközi kutatócsapat oknyomozása kiderítette, hogy ezekben a szerződésekben szerepel egy záradék, mely alapján ha az adott ország változtat a munkaügyi, környezetvédelmi politikáján, azonnali törlesztést kell indítani. Fenyeget ilyen bennünket, ha szerződünk velük?

Hogy lesz-e ilyen egy olyan szerződésben, amelyet még meg sem kötöttünk, azt nehéz megmondani. Csak olyan szerződést szabad kötni, mely nem terheli a magyar közösséget. Az ön által felvetett konstrukció rizikós, nem gondolom, hogy ilyet kötnénk.

Önmagában az is furcsa, hogy ekkora hitel felvételén gondolkodik a kabinet egy egyetemépítésnél. A második Fidesz-kormány 2010 óta nyíltan pénzügyi szuverenitási harcot folytat az eladósítással, külföldi pénzügyi befolyással szemben, hisz, ahogy mondja, „Gyurcsányék a csőd szélére sodorták az országot” az IMF-hitellel. A kormány magyar kézben akarja tudni a stratégiai vállalatok, bankok többségét. Hogy illene ebbe a képbe, hogy kínai hitelből építkezünk, miért adósítanánk el magunkat?

Ki is kerültünk a hitelcsapdából, a magyar államadósság nagy része már nem külföldi kézben van. Itt mindig az a fő kérdés, hogy az adott hitel mennyire kedvező, megéri-e felvenni. Illetve az is szerepet játszik, hogy a magyar építőipar kapacitása 4-5 ezer milliárd forint évente, komoly bővítésre van szükség, hogy a szektor ki tudja elégíteni az igényeket. Ez hatékonyságnöveléssel lehetséges, dolgozunk rajta.

Kínai vagy magyar munkások építik az egyetemet? Illetve miért a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatról hallani építőként, és nem hazai cégekről?

Abban az anyagban, amit én a kormány elé vittem, az szerepel, hogy ők jelentkeztek, és felajánlották, hogy megépítik az egyetemet saját vállalatukkal, kínai munkásokkal. A részletekről még nem beszélgettünk, és nem döntöttünk. Ha lesznek részletes tervek, s látjuk, hogy ki mennyiért dolgozna, lehet dönteni.

A kínai felsőoktatás üzleti alapú, nincs benne komoly állami támogatás, nekik megérné nálunk felépíteni a Fudant. Viszont ha felvesszük a hitelt, nekünk hogy hozza vissza ennek irdatlan költségét az egyetem? Pusztán a tandíjból nem lehet az egészet törleszteni.

Válasszuk szét a kettőt: az infrastrukturális beruházást a magyar államnak kell biztosítania, vagy az alapítványnak.

Tehát ezt az egyetemet is alapítvány működteti majd?

Az alapítvány hozza létre az egyetemet, és közösen működtetjük a Fudan anyaintézményével. Kidolgoztunk egy üzleti tervet a működtetésről, de a részletkérdések még itt sem dőltek el, ezeken múlik majd, hogy miképp törlesztjük a hitelt. A Fudan ugyanolyan feltételekkel tervezi a működést, mint bármelyik angol vagy amerikai egyetem. Ez nem zárja ki, hogy a magyar vagy a kínai állam, esetleg cégek létrehozzanak ösztöndíjakat a hallgatóknak.

Akad olyan feltevés, hogy azért a Fudan jön Budapestre, mert Horváth Levente, az MNB elnöki főtanácsadója oda járt, és remek kapcsolatokat ápol a vezetéssel. Mit szól ehhez?

2014-ben a keleti nyitás politikája részeként merült fel, hogy hozzunk ide egy olyan, magas minősítésű kínai egyetemet, amelynek Európában még nincs campusa. Szóval nem Horváth Levente tanulmányai indokolták a dolgot, nem szoktunk kormánydöntést ilyesmire alapozni.

Mi kerestük meg a Fudant, vagy ők minket?

Mi kerestük meg őket, de kerestünk más egyetemekkel is kapcsolatot, nem csak kínaiakkal. A 2014-es felsőoktatási stratégiánk hangsúlyos eleme volt, hogy magyar egyetemi hallgatók vegyenek részt a külföldi képzésben, és hozzák haza az ott összeszedett tudást. A stratégia másik fontos iránya volt, hogy minél több külföldi hallgató járjon hozzánk. 2014-ben a hallgatók mintegy 5 százaléka, 20-22 ezer diák volt külföldi, ma ez a szám 37 ezer körül van. A harmadik célkitűzés a külföldi intézetek Magyarországra csábítása volt, így jött hozzánk például a világ vezető műszaki egyetemének számító Massachusetts Institute of Technology, s hozott létre egy központot Debrecenben. A német Fraunhofer Kutatóintézet vezetőjével fél órán belül arról fogok tárgyalni, hogy fejlesszük tovább az MTA Sztakival közös együttműködésüket (az interjú péntek reggel készült – a szerk.).

Tárgyaltak, tárgyalnak hasonló „nagy hallal”, mint a Fudan?

A top 50-be tartozó egyetemek közül nem hiszem, hogy lenne értelme még egy ilyen méretű intézményt Magyarországra hozni.

Kínában egy sor olyan egyetem működik együtt amerikai, brit egyetemekkel, mely nem jelzett nemzetbiztonsági kockázatot; meglátjuk, a Fudan jelent-e. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a kínai Fudan oktatóinak, diákjainak egy része be fog lépni a Kínai Kommunista Pártba...

...ez kérdés vagy kijelentés?

A Kínával foglalkozó hazai kutatók biztosak benne. Ha ma egy kínai diák vagy oktató ambiciózus, előre akar lépni, előnyöket élvez, ha párttagságot szerez. Ez viszont azt jelentené, hogy a Fudanon kommunista pártszervezetek jönnének létre, ahol üléseket tartanának a tagok. Az antikommunista retorikájú Fidesz–KDNP-kormányban nem veri ez ki a biztosítékot?

A Fudan nem azzal érte el a világranglista 34. helyét, mert ott ideológiai képzés folyik. Az Andrássy Egyetemen tanuló német hallgatók is kedvük szerint beléphetnek a német CDU vagy CSU pártokba.

Azért ez nem ugyanaz, mint belépni az autoriter rezsimet működtető kommunista pártba.

Ezek jelenleg feltevések, hogy kínai diákok itt pártszervezeteket fognak alapítani.

Kínában tanult magyarok igazolják, hogy valóságalapon nyugszanak.

Lehet, hogy így fog történni, lehet, hogy nem. A magyar hallgatóknak van lehetőségük, hogy belépjenek magyar pártokba, a német hallgatóknak a német pártokba, nem látok ebben különbséget. Viszont biztos vagyok benne, hogy az itt tanuló amerikai vagy magyar diákok kevéssé akarnak majd belépni a Kínai Kommunista Pártba.

Ebben egyetértünk. Más: Horváth Levente arról beszélt egy tavalyi interjúban, hogy a Fudan nem versenytársnak jön, hanem hogy idevonzza a világ neves tudósait, nagy vállalatok kutatás-fejlesztését. Az egyetem azonban a sokrétű képzéssel önmagában biztosan konkurenciája lesz például a Corvinusnak is, mellyel együttműködik. Mi értelme annak, hogy a valóban „világklasszis” Fudan elszippantsa a magyar egyetemek elől a legjobb magyar oktatókat és diákokat? Hisz az alapítványi modellváltásnak épp az volna a lényege, hogy a pénzügyileg felpumpált hazai egyetemek is arrafelé tartsanak, ahol most a Fudan van, nem?

Nézze, a felsőoktatás egy verseny, a mi egyetemeink is versenyt futnak egymással a hallgatókért. Érdemes figyelembe venni, az érettségi után hány magyar diák megy el német vagy angol egyetemekre, ők is versengenek értük. Ha egy magyar diák a Fudan érkezésével ide jár ahelyett, hogy mondjuk Cambridge-ben tanuljon, az már egy pozitív fejlemény.

Tehát akkor fordítsuk vissza a más neves külföldi egyetemekre tartó magyar diákokat – a Fudannal?

Bízzunk abban, hogy megnyeri őket magának a Fudan. Emellett az oktatók, akik idejönnek majd tanítani, más magyar egyetemen is oktathatnak. Szintén járulékos hatása lehet a Fudannak, hogy mondjuk a Huawei az egyetem mellé telepít egy fejlesztőközpontot, és ösztöndíjat kínál a hallgatóknak, majd akár állást.

A hazai egyetemi oktatók egy része joggal érezheti most úgy, hogy ha az ő egyetemeik megkapnák most ugyanazt az oktatói bért és infrastruktúrát, amit várhatóan a Fudan megkap...

Fontos kiemelni, cserébe világszínvonalú eszközpark lesz az Fudanon.

...akkor számon lehetne kérni rajtuk, miért nincsenek a top 400 oktatási intézmény között. Miért nem ebbe az irányba indul el a kormány?

Egy oktató nem fog jobban tanítani kizárólag azért, mert magasabb a bére. Az 540 milliárdos beruházás az oktatási infrastruktúrára megy el a tervek szerint, a Fudan oktatóinak a bére a működésből származik majd, amit az határoz meg, mennyien fognak oda járni, és mekkora tandíjat fizetnek.

A második hidegháború kifejezést már használják az amerikai–kínai–orosz viszonyrendszerben: kínai diákokat utasítanak ki amerikai egyetemekről, a nálunk működő Konfuciusz Intézeteket már kitették az amerikai felsőoktatásból. Nem botor lépés ilyen kiélezett helyzetben most hitelből kínai egyetemet nyitnunk? Ez nyílt geopolitikai üzenet is egyben, vagy ön nem így látja?

Fiatalon éltem a szocializmusban, amikor valódi hidegháború dúlt. Ha valóban újrakezdődne a hidegháború, az amerikai iparnak be kéne fejeznie minden kínai tevékenységét, a Tesla fejlesztését vissza kéne vinni az USA-ba, és le kéne állítaniuk minden kínai termék importját.

A kiélezett viszony leginkább a kereskedelmet érinti, az egyetemeket a legkevésbé, ezt jelzi, hogy amerikai egyetemek továbbra is működnek Kínában.

Tehát ön szerint egy budapesti Fudan nem hordoz negatív üzenetet a Nyugat felé.

Nem.

Térjünk át az alapítványi modellváltásra. Miért szervezi ki a kabinet a közfeladatnak számító felsőoktatást kormányzati befolyástól függetlenített alapítványokhoz, a Mol és a Richter részvénycsomagjaiból biztosítva a finanszírozást?

Ha csak a Mol meg a Richter részvénycsomagja biztosítaná a teljes felsőoktatás működését, rendkívül boldog lennék. 2014-ben úgy határoztunk, hogy új pályára kell állítani a felsőoktatást, hogy versenyképes legyen, 2016-ban pedig már láttuk, leírtuk, hogy a miniszteri irányítás és az államháztartási törvény alá rendelt működés nem versenyképes. Többféle alapítványi rendszerben gondolkodtunk, a mostani struktúra lett a befutó. Előnye, hogy nem az államháztartási szabályozás szerint kell működnie, és az alapítványt vezető kuratórium tagjainak csak az alájuk tartozó egyetemért kell felelni, elősegíteni a fejlődést, nem pedig 1 miniszter foglalkozik 29 egyetem ügyével. Ők zömmel az adott egyetemen végeztek, vagy valamiért szoros kapcsolatot ápolnak vele. Az amerikai egyetemeknél is ez a bevett forma.

Az oktatással foglalkozó szingapúri kormánytag azt mondta nekem, náluk azért ez a rendszer működik, mert nem szabad korlátozni az egyetemek működését. Történelmi fejlesztés előtt áll a magyar felsőoktatás, és az egyetemi ingatlanvagyont nem lehet eladni, és a vagyonelemeket sem lehet onnan kilapátolni, ezt az alapítvány kuratóriuma sem teheti meg. Mindez a versenyképes alapítványi berendezkedéssel együtt szerintem a siker záloga.

Ha már említette a korlátozást: miért szükséges, hogy sarkalatos törvény rögzítse az alapítványok működését, miért nem elég a sima többség? Ez jó eséllyel korlátozhatja azt is, hogy egy kormányváltás után az új vezetés hozzányúljon a rendszerhez.

Az egyetem természeténél fogva nagyon lassan képes reagálni, és az szolgálja a jó működését, ha van stabilitása. Úgy gondoltuk, hogy a pénzügyi és jogi stabilitás érdekében kétharmados törvénnyel szabályozzuk a működést.

Ugyanezzel magyarázza azt is, hogy a kuratóriumi tagok határozatlan időre be vannak betonozva a vezetőtestületbe?

Ez ugyanúgy a stabilitást biztosítja.

Értem, csak önök fideszes politikusokat vagy Fideszhez köthető tagokat betonoztak be. Tegyük fel, hogy egyetemi oktató vagyok, és a szemináriumon bizonyos adatok, számok, tények alapján erős kritikával illetem a kormányt, mert ezt diktálja a szakmám. Miért gondoljam úgy, hogy nincs félnivalóm egy ilyen kuratóriumi összetétel árnyékában?

A rendszer nyílt kritikája eddig is megjelent a magyar egyetemeken, nem tudnék önnek most olyan oktatót mondani, akinek ilyen kritika miatt baja esett volna. Épp azokat szokták sok esetben negatív kontextusba helyezni, akik az egyetemeken a kormány mellett állnak ki. Ellenzéki politikusokat is bebetonoztunk. Ha egyenként végignézzük a kuratóriumokat, azt azért nehéz lenne mondani, hogy csak fideszesekkel lennének tele.

Sorolom: Navracsics Tibor volt fideszes külügyminiszter, jelenlegi kormánybiztos (Pannon Egyetem), Varga Judit fideszes igazságügyi miniszter, a volt fideszes városvezető Kriza Ákos (Miskolc), a korábban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János (Szent István Egyetem), az ön minisztériumában most is államtitkárként dolgozó György László (Corvinus), a volt fideszes külügyér Martonyi János (Corvinus) vagy a kormánykritikát hírből sem ismerő Vidnyányszky Attila az SZFE élén. És a többiek.

És vannak mások is, a Miskolci Egyetem kuratóriumában például ott ül az ellenzéki Veres Pál. De ott van Csányi Sándor OTP-elnök, aki két kuratóriumot is vezet, ugyanígy a Corvinus kuratóriumában a Mol-vezérigazgató Hernádi Zsoltról sem lehet mondani, hogy kifejezetten közel lenne a Fideszhez. 

Erről nincs is szó, a közvélemény egy része inkább talán arra vágyik, hogy egyik oldal politikus szakemberei se legyenek túlsúlyban ezekben a testületekben.

Ha végignézzük az összes alapítványi egyetem összes kuratóriumi tagját, sokan vannak, akik semmilyen szinten nem kötődnek a Fideszhez.

Tegyünk egy képzeletbeli utazást: MSZP-s kormányzás van.

Volt már ilyen.

Mondjuk visszatértek. A többségi szocialista kormányzat kétharmados törvény alá veszi az egyetemeket működtető alapítványokat, határozatlan időre megválasztják a kuratóriumi tagokat, és többek között volt vagy jelenlegi MSZP-s, DK-s, LMP-s, jobbikos politikusokkal, pártközeli figurákkal töltik fel a kuratóriumokat. Ön ekkor egy oktatási ügyekkel is foglalkozó ellenzéki politikusa a Fidesznek, mi a véleménye a történtekről?

Lehetnek ők is pártokhoz kötődő politikusok, de egyúttal szakemberek is.

Miért nem lehetett az alapítványi átalakítást megelőzően több forrást juttatni a felsőoktatásba? Van egyetemi oktató, aki arról mesélt, hogy az ELTE TTK-n azért kellett bezárni laborokat, mert már kísérleti békákra sem futotta, amikor meg a BME-n vezetett amerikai delegációt, a vegyi laborról azt hitték, hogy egy múzeum. Ez nem alapítványi, hanem pusztán pénzkérdés. Ön szerint?

Nézze, mi úgy gondoljuk, az alapítványi forma lesz sikeres. 2014-ben az egyetemeknek nagyjából 35 milliárdos adósságuk volt, és ennyi pénz volt összesen a számlájukon, míg ma 300 milliárd körüli a pénzállományuk, és a nagy egyetemeknek nincs rendszerszintű finanszírozási problémájuk.

Felsőoktatási életpályamodell lesz? Azért kérdezem, mert a 150 ezres tanársegédi és 170 ezres docensi fizetésekkel továbbra sem lehet búcsút inteni az Intercity-professzorok világának. A Corvinuson vezették be először az alapítványi modellt, de az oktatóktól még mindig arról hallani, hogy az ő fizetésük nem emelkedett, de a vezetőké például igen.

Az alapítványi rendszerben az ösztönző bérrendszert formálták át úgynevezett Hay-rendszerre. Ebben van az alapfizetésük és a teljesítményüktől függően a kiegészítő bérük. Ez egy jóval egészségesebb rendszer, mint a közalkalmazottaké.

Miért gondolja a kormány, hogy a strukturális változás hatással lesz az oktatói minőségre?

Az ötfős kuratórium fő célja a minőség fejlesztése. A Corvinuson a kuratórium egyik első lépése a minősítési rendszer felállítása volt: mindenkinek meg kell felelni egy kompetenciakövetelménynek. Ugyanezt az állami rendszerben is meg lehetne tenni, csak az állam, hogy úgy mondjam, túl messze van az intézményektől.

Minden egyes magyar egyetemet alapítványok alá fog sorolni a kormány, ez a terv?

A Corvinus mellett eredetileg még néhány, zömmel közepes méretű egyetemről gondoltuk, hogy megfelelő működési forma lenne ez számukra, itt a tavalyi év során a vonatkozó döntések meg is születtek. Rajtuk kívül a többieknek jeleztük, hogy van ilyen lehetőség, s az autonóm szenátusok szinte minden esetben nagy többségi aránnyal igent mondtak. Az a hat egyetem, amely nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel, maradt állami fenntartásban. A fejlesztési forrásokból ők ettől még ugyanúgy részesülnek. Úgy vélem, az jó, hogy az állam is megmaradt fenntartóként, így tudja, mennyi pénzbe kerül kiképezni egy szakembert, vagy mennyibe kerül elvégezni egy kutatást.

(Borítókép: Sóki Tamás / Index)