Mintegy 2,4 milliárd forintot szórtunk el itthon a súlykontrollt célzó termékekre. Vajon a testmozgásra is áldoztunk ennyit?
Saját testünkön is tapasztalhatjuk a karanténlét áldatlan következményeit: a magyarok jelentős részének ugyanúgy gyarapodott a súlya, ahogy ez más országokra is jellemző volt. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. számú gyermekklinikájának orvosa március végén arról beszélt, hogy a gyerekek körében 7–10 kilós súlynövekedést is mértek egy év alatt, ami súlyos gond. A felnőtt magyar lakosságnak mintegy harmada túlsúlyos.
Azt később fogják megmérni, hogy a magyarok mennyit mozogtak a koronavírus miatti bezártság közepette, azt viszont a Nielsen IQ piackutatásából megtudjuk, mennyit költöttünk fogyókúrás termékekre. Áprilisról májusra minden évben megnő az érdeklődés az ilyen termékek iránt, tavaly másfélszeres növekedést lehetett mérni a kiskereskedelmi forgalomban.
2020 áprilisa és 2021 márciusa között 2,4 milliárd forintot költöttek súlykontrollt célzó készítményekre a magyarok, ami 22 százalékos növekedés a korábbi év hasonló időszakához képest.
A fogyókúrás költéseink 60 százalékából kapszulákat vásárolunk – a magyarok több mint fele a nagy, 50+ darabos kiszereléseket veszi –, a shake-ekre, azaz poralapú készítményekre valamelyest kevesebbet költünk, ezek az értékbeli forgalom egyharmadát viszik. A tabletták, folyadékok, pezsgő- és rágótabletták viszont nagyobb szeletet hasítanak ki, hatról 8 százalékra nőtt az arányuk a „büdzsén” belül.
A termékek 90 százalékát a drogériákban szerzik be a magyarok.