Széles sávban, öt–hét százalék közt szóródó éves növekedési várakozást generált a vártnál jobb első negyedéves GDP-adat. Már a Pénzügyminisztérium a legkonzervatívabb. Az Indexnek nyilatkozó elemző szerint rövid távon akár 340-ig is erősödhet a forint az euróval szemben.
Az első negyedév GDP-adatai szerint jóval a várakozásokon felül kezdte 2021-et a magyar gazdaság – értékelte Varga Mihály pénzügyminiszter a frissen megjelent KSH-jelentést az MTI tudósítása szerint. Amint azt az Index is megírta, a gazdaság az első becslés szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt. Éves összehasonlításban a teljesítmény 2,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatástól megtisztítva, kiegyensúlyozva 1,8 százalékkal csökkent.
Az elemzői várakozások egyébként az előző negyedévhez képest 0,3 százalékos csökkenést, éves szinten pedig a KSH becslésénél jóval nagyobb, 4 százalék körüli visszaesést valószínűsítettek.
A pénzügyminiszter szerint az előző negyedévvel összevetett növekedést tekintve a magyar gazdaság érte el a legnagyobb növekedést az EU-ban.
Az Eurostat adatai azért árnyalják ezt a képet, mivel Romániában 2,8, Bulgáriában 2,5, Cipruson pedig 2 százalékos növekedést mértek a 2020 utolsó negyedévi adatokhoz képest. Az eurozóna gazdasága viszont zsugorodott az első három hónapban. Éves összevetésben sem annyira kedvező a kép, mivel az eddig adatot közlő huszonhárom tagállam összesítése után az uniós visszaesés átlagos 1,7 százalékos szintje körüli mértékben, 1,8 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest 2021 első negyedévében.
A miniszter mindenesetre az adatok alapján úgy vélte, hogy a magyar gazdaság jól hasznosította a kormányzati támogatásokat, és alkalmazkodott a kihívásokhoz,
így a korlátozások kevésbé fogták vissza a gazdaság teljesítményét.
Varga Mihály értékelése szerint az ország a sikeres oltási programnak és a hatékony gazdaságpolitikának köszönhetően megkezdte a visszazárkózást, ezzel lépéselőnyhöz jutott az uniós tagállamok között, és a második negyedévben az előzőnél is jelentősebb, két számjegyű növekedésre számíthat.
Utóbbira persze a történelmi mélységekbe zuhant tavalyi bázis – akkor a második negyedévben 13 százalékkal zsugorodott a gazdaság – miatt lesz elsősorban lehetőség, ettől függetlenül azonban valóban kilábalási pályára lépett a magyar gazdaság.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője például arról beszélt a távirati irodának, hogy
az első negyedéves GDP-növekedés és a vártnál mérsékeltebb éves visszaesés azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság a vártnál korábban, vagyis már a nyár előtt elérheti a válság előtti teljesítményét.
Úgy vélte, hogy az ipar és az állami programokkal, így a már februártól elérhető felújítási támogatással és egyéb otthonteremtési kedvezményekkel megtámogatott építőipar teljesítménye akár a havi termelési mutatók alapján várhatóhoz képest jelentősebben hozzájárulhatott a meglepően kedvező adathoz. Ahogy a kormányzati hozzájárulás mértéke is okozhatott meglepetést, a kormány ugyanis 2020-ban, de 2021-ben is bevallottan az élénkítés érdekében engedte el a költségvetési hiányt. A 2021-es pótköltségvetésben épp ezt igyekszik tisztába tenni a kabinet.
A KSH részletes adatokat még nem közölt, mindössze annyit tett közzé, hogy
az ipar, a pénzügy, a biztosítás és az információ, kommunikáció ágazatok húzták leginkább a GDP növekedését.
Az elemző szerint a szolgáltatások és azon belül is a turizmus és a vendéglátás aligha tartoztak ebbe a körbe, tekintettel arra, hogy már eleve korlátozták ezek lakossági hozzáférését, működését a járvány megfékezése érdekében, az érdemi enyhítésre pedig csak a második negyedévben került sor. (Igaz, ezek az ágazatok egyébként is kisebb súlyúak, ezért az itteni visszaesés sem befolyásolja annyira az index alakulását, mint akár csak a feldolgozóipar teljesítményének alakulása.) De szerinte a közszféra teljesítménye is okozhat még meglepetéseket. Úgy vélte, hogy
az adatokból arra lehet következtetni, hogy sokkal nagyobb kilábalási potenciál van a gazdaságban, mint várták.
Utalt arra is, hogy mindezek fényében már jobban érthető Virág Barnabás MNB-alelnök tegnapi verbális intervenciója is, amelynek köszönhetően idei csúcsára erősödött a forint árfolyama, amelyet tovább fűtött a vártnál jobb GDP-adat. Igaz, az euróval szembeni 350 forintos határt már nem tudta áttörni kedd délután.
Ennek azért pszichológiai okai is vannak, mivel az nagyon erős határ a piacon, és meglehetősen gyors is volt a 355 forintról a 350-es euróárfolyam elérése – mondta ezzel kapcsolatban az Indexnek Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. szenior makroelemzője. Szerinte a pénzügyi szektor eredményét javíthatta a biztosítók teljesítménye mellett az is, hogy a hitelmoratórium miatt képzett banki céltartalékok egy részét a kockázatok mérséklődése miatt a bankok visszaírhatták.
A vártnál jobb GDP-adatban szerinte az is közrejátszhatott, hogy
a korábbinál lényegesen nagyobb deficittel dolgozik a költségvetés, aminek ha nem is egy az egyben, de érezhetően jelentkezik a gazdaságélénkítő hatása.
Arra számít, hogy idén hat-hét százalék körüli lesz a büdzsé GDP-arányos hiánya, vagyis folytatódik az eddigi gazdaságpolitika. Emellett a gazdasági nyitás is folytatódik még, a lakossági fogyasztás élénkülése pedig ugyancsak hozzájárulhat, hogy nagyon erős lesz a második negyedéves GDP-növekedés, ami ugyan még nem korrigálja a tavalyi zuhanást, de erős támaszt ad a forintnak – mondta Jobbágy Sándor, aki két-három hónapos távlatban akár 340–350 közötti forint-euró árfolyamot is elképzelhetőnek tart.
Virovácz Péter szerint az első negyedéves adat alapján több mint reális elképzelés lehet, hogy a magyar gazdaság idén hatszázalékos vagy akár azt meghaladó gazdasági növekedést mutasson éves szinten. Mindez pedig az aggregált kereslet jelentős felfutását jelenti, ami a belső inflációs nyomás erősödésével jár. Ez utóbbit egyébként átmenetileg enyhítheti az MNB-alelnök hétfői alapkamat-csökkentés fontolgatásáról szóló nyilatkozata.
Jobbágy Sándor arra ezért felhívta a figyelmet, hogy
ha a magasabb inflációs szint mellett elmarad a kamatemelés, az gyengítheti a forintot.
Márpedig az azzal a kockázattal járna, hogy tartósan magas szinten ragadhat az MNB számára fontos inflációs mutató. A Covid-helyzet miatt ugyanis egyre nagyobb a nyomás a cégek részéről, hogy az elmúlt hónapok költségemelkedéseit, illetve a veszteségek minimalizálása érdekében az árfolyamhatást, különösen a forintgyengülést áthárítsák a fogyasztókra, és ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon, tartósabban is erősebb forintra lenne szükség – mondta Jobbágy Sándor. Összegezve
rövid távon a forinterősödés fékezi az inflációs hatásokat, amit az MNB nyilatkozata is támogat.
Kérdés, hogy a jövő heti kamatdöntő ülésen elégségesnek tartják-e a változásokat, vagy a gazdaság túlfűtöttsége miatt aggódó jegybank megvárja-e a júniusi inflációs adatokat a belengetett alapkamat-emeléssel. A Portfólió kedd délutáni körképe szerint a piac mindenesetre három hónapos távon közel 50 bázispontos, míg hat hónapos távon már bő 50 bázispontos alapkamat-emelést árazott be.
Ráadásul a jelenleg 0,6 százalékos jegybanki alapkamat és a piacon valóban lényeges 0,75 százalékos egyhetes betéti ráta összeolvadásával számított a 0,75 százalékos szinthez képest.
Idén öt százalékot meghaladó GDP-növekedésre van kilátás – közölte az adatokat értékelő kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Úgy vélte, hogy az már a később közölt részletes adatok hiányában is biztosra vehető, hogy a járványra legkevésbé érzékeny szolgáltatások, köztük a pénzügyi és biztosítási tevékenység, valamint az információs és kommunikációs szolgáltatások járultak hozzá a vártnál lényegesen jobb eredményhez. Emellett az ipar lendületes dinamikája is támogatja a gazdaságot. A K&H Bank szakértője az év elején még 4,5 százalék körüli növekedést várt 2021-re.
Ugyancsak optimistán látja a gazdaság kilátásait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki szerint a kiskereskedelem és vendéglátás sokkal jobban alkalmazkodott a korlátozásokhoz, így nem mutattak a tavaly tavaszihoz hasonló visszaesést. A második negyedévtől pedig kifejezetten éles felpattanásra számít, bőven 15 százalék feletti, de akár 16 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartva.
Szerinte a második félévtől további lendületet adhat a növekedésnek az európai és esetleg nemzetközi turizmus vakcinaútlevélhez kötött újraéledése. Az elemző a járvány előtti szint elérését legkésőbb a harmadik negyedévre várja, de azt sem tartja lehetetlennek, hogy erre már a második negyedévben sor kerül, mivel már csak 2,1 százalékos a lemaradás a pandémia előtti teljesítményszinttől.
Az igen kedvező első negyedéves adatok és kilátások következtében az idei GDP növekedési előrejelzését a Takarékbank 6,6 százalékról 7 százalék fölé emelheti
– hangsúlyozta Suppan Gergely.
Varga Mihály egyelőre nem módosított tárcája prognózisán, szerinte éves szinten legalább 4,3 százalékos – az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramban jelzett –, jövőre pedig még erőteljesebb növekedés várható, így a fellendülés gyorsabb lehet a várakozásoknál.
(Borítókép: A debreceni FÓRUM bevásárlóközpont 2020. december 9-én. Fotó: Oláh Tibor / MTVA / Bizományi)