Fogy a közszolgáltató cégeknél a türelem: a héten a sztrájk előszobájáról döntenek. Vannak hírek szeptemberi emelési tervről is.
Hetek óta a sztrájk előszobájában toporognak a közszolgáltató állami vállalatok szakszervezetei, ugyanis egész évben hiába vártak nem csak érdemi bérfejlesztési ajánlatra a munkáltatók, illetve a tulajdonos állam részéről, azonban még a tárgyalások megkezdéséről is csak hitegetik őket. Legutóbb a múlt hétre ígérték a háromoldalú – szakszervezet, munkáltatói érdekképviselet és a kormány részvételével zajló – érdekegyeztető fórum, a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF) plenáris ülésének összehívását, amin az ígéretek szerint maga Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter is részt vett volna, azonban erre végül nem került sor.
Így múlt pénteken végül oldalegyeztetést tartottak az állami tulajdonú közszolgáltató vállalkozásoknál – a vízi közművektől a közúti és vasúti közlekedésen át az energetikai társaságokig és a postáig bezárólag – dolgozó mintegy 150 ezer embert képviselő szakszervezetek, és ultimátumot adtak a munkáltatónak és a tulajdonos államnak is.
Ha a hét első felében nem érkezik az érdemi tárgyalásoknak a KVKF keretében való megkezdésére vonatkozó konkrét szándék és az érdemi bérfejlesztési ajánlat a kormányzati oldal részéről, akkor a szakszervezetek bejelentik – a sztrájk előszobájának számító – kollektív munkaügyi konfliktushelyzetet az egyes munkáltatóknál
– mondta ezzel kapcsolatban az Indexnek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Közölte azt is, hogy hétfő délutánig semmiféle reakció nem érkezett kormányzati vagy munkáltatói oldalról a pénteki szakszervezeti döntésre.
Hangsúlyozta, hogy a munkavállalói oldal ragaszkodik az egységes fellépéshez és a KVKF keretein belül eddig megszokott bértárgyalási rendszerhez. Vagyis ahhoz, hogy az általános elvekről, béremelési szintről e fórum keretében állapodnak meg, és ezt követően az egyes vállalatoknál helyi szinteken már csak a részletszabályokról, illetve arról egyezkednek a munkáltatókkal, hogy milyen arányban alkalmazzák az általános emelés mellett a differenciált emelés lehetőségét.
Egy korábbi, a munkáltatókkal folytatott kétoldalú egyeztetés keretében azt már leszögezték a szakszervezetek, hogy
legkevesebb 6 százalékos bruttó éves – vagyis januárig visszamenőleges – emelést tartanának elfogadhatónak.
Ez az éves várható inflációt is figyelembe véve már nem csak a reálkeresetek szinten tartását tenné lehetővé. A reálkereset csökkenésével járó egyezség egyáltalán nem opció a szakszervezetek számára.
Nagyjából 28 milliárd forintról beszélünk, ez fedezné a dolgozók bérfejlesztési követeléseit; a gond csak az, hogy a cégek 2021-re elfogadott üzleti terveiben egyáltalán nem szerepelt béremelésre elkülönített összeg
– mondta az Indexnek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke. Szerinte ezért állami támogatásból vagy költségvetési tartalékból lehetne erre forrást találni.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke bízik abban, hogy lesz béremelés, a Volánnál mindenképp, mivel itt a fúzió miatt eleve tolódott egy korábbi megállapodásból származó 3 százalékos bérfejlesztés teljesítése is az átlagosan 6 százalékos idei alapbéremelésen felül. A kérdés már a mikor szerinte. Mint mondta, 2020-ra is megkapták a közlekedési cégek a béremelés fedezetét amellett, hogy év végén az állam kiegyenlítette a MÁV-csoportba olvasztott Volán-társaságoknál a koronavírus-járvány miatti utashiány nyomán jelentkező mintegy 20 milliárd forintos, illetve a vasútnál a 40 milliárd forintos veszteséget. Értesülései szerint 2021-re mintegy 100 milliárd forintos adósság létszik körvonalazódni a MÁV-csoportnál, mivel a személyszállítási üzletág továbbra is masszívan veszteséges.
Ugyanakkor az évenkénti folyamatos bérfejlesztést a működőképesség megtartása szempontjából elengedhetetlennek tartja, mivel enélkül lehetetlen megtartani a fiatalabb munkavállalókat. Márpedig az állomány egyre idősebb, az 58–65 évesek folyamatosan vonulnak nyugdíjba, a fiatalabbak pedig kevésbé kötődnek a cégekhez.
Az persze kérdéses, hogy a kormányzat akarja-e ezt. A 2021-es költségvetést módosító törvényjavaslathoz ellenzéki képviselők szerettek volna benyújtani egy, csak a fővárosi közszolgáltató cégek idei bérfejlesztését fedező, 8 milliárd forintos módosító javaslatot, azonban a költségvetési bizottságban még azt is leszavazta a kormánytöbbség, hogy tárgysorozatba vegyék – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ez mintegy 30 ezer dolgozót érint.
Kérdéses az is, hogy a kétoldalú, munkaadói és munkavállalói szervezeteket tömörítő Vasúti Érdekegyeztető Tanács következő esedékes ülésén egyáltalán elhangzik-e majd bármilyen konkrét javaslat – hívta fel a figyelmet Mészáros Melinda. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor az a többi szervezet számára is jelzésértékű lesz, és megkezdik a kollektív munkaügyi vita előkészítése.
Hangsúlyozzuk, álláspontunk szerint az érintett vállalatok saját forrás hiányát kipótló költségvetési támogatásra a 2020. év végén tapasztalt, a járványügyi kiadások felett több száz milliárddal növelt többletköltekezés tanúsága szerint megfelelő mozgástere van a kormánynak. Mi azonban továbbra sem egyoldalú bejelentést (tájékoztatást), hanem felvetéseinkre érdemi válaszokat adó és tartalmi bérajánlatot jelentő – tulajdonosi döntések birtokában megvalósuló – tárgyalásokat várunk
– szögezi le a közös szakszervezeti közlemény.
Kollektív munkaügyi vitáknak többnyire a felek közötti érdekviták minősülnek, mint amilyen például a béralku vagy a munkáltató és az üzemi tanács között az üzemi tanács véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekben felmerült vita érdemi rendezése. Ezen ügyekben ugyanis az üzemi tanács munkaügyi jogvitát nem kezdeményezhet, és nem élhet a sztrájk jogeszközével sem, holott a kollektív munkaügyi vita feloldásának végső eszköze a sztrájkjog gyakorlásának lehetősége általánosságban. Mivel a közszolgáltató cégek speciális helyzetben vannak, és kötelező elégséges szolgáltatást biztosítaniuk, és miután a legutóbbi sztrájkjoggal kapcsolatos nagyobb törvénymódosítás 80 százalékos szintben szabta meg ennek mértékét – lényegében véve észrevehetetlenné téve a tiltakozás ezen formáját –, ezért döntöttek a szakszervezetek a kollektív munkaügyi vita mint a nyomásgyakorlás eszköze mellett. Ez ugyanis lehetőséget ad egy alkalommal egy kétórás figyelmeztető sztrájk megtartására is.
Időközben arról is hallani, hogy az egyes cégeknél egyszeri béren kívüli juttatásokkal próbálják a dolgozói elégedetlenséget kezelni, enyhíteni.
Szakszervezeti körökben persze többféle meg nem erősített információ is kering arról, hogy mégis mivel rukkolhat elő ajánlatként a tulajdonos állam. Szivárognak hírek arról, hogy kétéves megállapodásra készülne a kabinet, amiben ugyan az idei emelés mértékéről még nincs szó, de 2022-re a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés mértékére egy százalékot ajánlana rá az állam.
De terjed az a verzió is, hogy csak szeptembertől adnának béremelést az állami közszolgáltató cégek, sőt olyan is, hogy nem is visszamenőlegeset, hanem csak az év hátra lévő hónapjaira vonatkozó bérfejlesztést terveznek. Nagyon remélem, hogy nem ez lesz a végleges verzió – mondta Kordás László, egyúttal arra is felhívva a figyelmet, a versenyszférában az elmúlt egy évben 9,8 százalékos bérfejlesztés volt a járvány ellenére is. Érdemi bérfejlesztés nélkül kezdhet majd arról is gondolkodni az állam, hogyan fogja az elszivárgó emberek nélkül fenntartani a közszolgáltatásokat – tette hozzá Kordás László.
(Borítókép: Vonatok a zalaegerszegi vasútállomáson 2020. január 9-én. Fotó: Varga György /MTI)