A pénzügyminisztérium a pandémia nyomán kisebb GDP-növekedéssel és nagyobb költségvetési hiánnyal számol.
115 igen és 54 nem szavazattal a parlament szerdán elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosítását. A fideszes és KDNP-s képviselők közül mindenki igent nyomott, rajtuk kívül Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel.
A parlament tavaly július 3-án fogadta el az idei költségvetést: akkor még úgy tervezték, hogy a 2021-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 23 465 402 millió forint, bevételi főösszege 21 974 178,3 millió forint, hiánya pedig 1 491 223,7 millió forint lesz. Ezt most jelentősen átírta a kormány: a büdzsé módosításával az idei
emelte.
A módosítás indoklása szerint a koronavírus-járvány a világgazdaság egészére jelentős hatást gyakorol, ezalól Magyarország sem kivétel. „A humánjárvány következményeinek enyhítésére, a gazdaság újraindítására, a munkahelyek védelmére a veszélyhelyzet alatt jelentős, kormányrendeleti szintű döntések születtek a 2021. évi költségvetési törvényt érintően” – írja általános indoklásában Varga Mihály pénzügyminiszter. Mint írja, a veszélyhelyzet megszűnésével azonban e kormányrendeletek hatályukat vesztik, így azokat a rendelkezéseket, amelyek megerősítése és fenntartása továbbra is indokolt, az idei költségvetési törvény módosításával lehet biztosítani.
A 2021. évi költségvetés elfogadásakor 2020-ra 3 százalékos GDP-csökkenéssel, 2021-re 4,8 százalékos GDP-növekedéssel számolt a kormány – ehhez képest a járvány következtében 2020-ban éves szinten 5 százalékkal (a naptárhatás kiszűrésével 5,1 százalékkal) csökkent a magyar gazdaság teljesítménye.
A kormány most már úgy kalkulál 2021-re pedig, hogy 4,3 százalékos lehet a növekedés,
„így a két év összességében is reálértelemben kismértékű GDP-csökkenéssel kell számolni”.
A járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását segítő döntések következtében
a 2021. évre 7,5 százalékos GDP-arányos uniós módszertan szerinti hiánycél prognosztizálható.
Az indoklás szerint a módosítás által érintett előirányzatokból számolható uniós módszertan szerinti hiány nem adja ki a hiánycélként kitűzött 7,5 százalékot. Ennek oka, hogy a törvénymódosítás nem érinti a kormány hatáskörében végrehajtott, valamint a demográfiai és egyéb folyamatok alakulása miatt külön módosítás nélkül is a tervezettől eltérő kiadási és bevételi előirányzatokat, csupán azokat, amelyet az Országgyűlés hivatott módosítani. A hiány várható alakulásának meghatározása, az új hiánycél kitűzése viszont csak abban az esetben megfelelő, ha az figyelembe veszi az Országgyűlés által nem módosítandó előirányzatok eltérő alakulását is. Az új hiánycél ennek megfelelően került meghatározásra – írja indoklásában a pénzügyminiszter.
A módosított hiánycél mellett, a magyar gazdaság várható növekedésének köszönhetően, a GDP-arányos adósságráta 2021-ben újra mérséklődhet, 80 százalék alatti szintet érve el – tavaly júliusban még úgy fogadták el a költségvetést, hogy az adósságráta 69,3 százalék lehet az év végén, ezt a most elfogadott módosítás 79,9 százalékra emelte.
(Borítókép: Orbán Viktor és Semjén Zsolt a parlament plenáris ülésén 2019. december 17-én. Fotó: Bődey János / Index)