Aki mostanában vágott bele építkezésbe vagy felújításba, az brutális drágulásokkal szembesülhetett. A megugró építőanyagárak között is kiemelkedik a faanyagok drágulása. Ez pedig rengeteg családot érint, hiszen a lakásfelújítások piacát alaposan megtolta a kormány 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatása, sokan vágtak bele tetőcserébe – amihez fa is kell. Hiába drágult eddig duplájára a faanyag idén, szakértők, fatelep-tulajdonosok szerint ez még nem a vége.
A koronavírus-járványnak volt egy olyan – egyébként utólag nézve teljesen logikus – mellékhatása, hogy sokan lakásfelújítással ütötték el az időt. Tavaly tavasszal megállt az élet, különböző korlátozásokat vezettek be, senki nem mehetett jószerivel sehova. Mit lehet tenni, ha már úgyis otthon ülünk? Felújítunk! Ez egy év távlatából gyönyörűen látszódik a statisztikákban is, na meg az is, hogy egyre nehezebb lett megfelelő munkaerőt találni.
Aztán a kormány január 1-től újabb, az építőipart támogató programot indított: az amúgy is egyre inkább felpörgő felújításokat még megtolta egy otthonfelújítási támogatással is. Pedig már tavaly is neccesen lehetett például burkolót találni – hallottunk olyan sztorit is, hogy januárban már csak őszre (!) vállalták volna két szoba burkolását a mesterek. Az óriási kereslethez tehát nem társult megfelelő kínálat, ami meg is látszódik a munkadíjakban: egy építőiparban dolgozó cégvezető az Indexnek azt mondta, hogy egy kőműves idén 600 ezer forint alatt már nem megy el dolgozni.
A munkadíjak megugrását, úgy fest, idén az anyagárak drasztikus emelkedése követi. De mit mutatnak a számok?
„Az építőipar építési tevékenységének árai a KSH szerint is 7 százalékkal emelkedtek az első negyedévben” – mondta az Indexnek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Ennek ellenére az ÉVOSZ-nál mégis azt tapasztalják, hogy
a lakásépítés, lakásfelújítás területén ez magasabb volt, és május végén valahol 8-9 százalék körül lehetett, miközben az építőanyagok áránál május végéig körülbelül 15-20 százalékos áremelkedés volt átlagosan.
Tavaly a kivitelezésekhez beszerzett anyagoknak, szerelvényeknek majdnem az 50 százalékát import termékből tudta az építőipar beszerezni. Koji László kiemelte, hogy sem volumenben, sem választékban elegendő hazai gyártású építőanyaghoz nem jut hozzá a kivitelező, amin szerinte mindenképp kellene változtatni. „Több javaslatuk is van erre az ÉVOSZ-nál: például kormányzati segítség is lehetne abban, hogy a hazai építőanyaggyártás-volumen és -választék növekedjen” – tette hozzá.
Ugyanakkor néhány építőanyag árának a megugrása több mint szembetűnő: Koji László is a faárukat, az acélipari termékeket és a szigetelőanyagokat emelte ki, amelyek árai sokkal jobban drágultak, mint amennyit a fenti statisztikák mutatnak – igaz, más építőanyagok árai nem ugrottak ekkorát.
Látva azt, hogy a világban milyen kereskedelmi háború alakult ki, milyen mértékben ugrott meg a faáruk iránti kereslet, az ÉVOSZ elnöke úgy látja, hogy „a faáruknál az áremelkedésnek idén még nem vagyunk a végén”. Hogy hol állhat meg a drágulás, Koji László nem kívánt belemenni találgatásba, azt viszont leszögezte, hogy
összességében országos méretekben az építkezésekhez szükséges faáruban nincs hiány.
„Az ország különböző pontjain, egyes tüzéptelepeken az előfordulhat, hogy pont azt a fafűrészárut nem tudom beszerezni, amire szükségem lenne, de egy másik értékesítési láncban vagy az ország más területén még beszerezhető. Ez különösen igaz a lakosság számára végzett munkáknál, mert ott egy-egy projektnél hirtelen olyan nagyon nagy mennyiségű faárura nincs szükség” – mondta a szakember.
A koronavírus-járványnak volt egy érdekes mellékhatása is: a lezárások miatt sokan vágtak bele lakásfelújításba, amit ráadásul a kormány is megtolt egy otthonfelújítási támogatással.
Már tavaly március–áprilisban éreztük a megnövekedett forgalmunkon, hogy a nyaralásra szánt pénzét mindenki inkább tetőfelújításra és otthonszépítésre fordítja. Ez tavaly március óta érezhető
– fogalmazott az Indexnek Káplár András fatelep-tulajdonos. Elmondta azt is, hogy az év elejéhez képest megduplázódtak a faanyagárak: januárban még bruttó 100-110 ezer forint környékén volt a köbméterár, ami jelenleg már 210 ezer forint körül mozog.
A cégtulajdonos szerint a drasztikus áremelkedésnek több oka is van, többek között:
Elmondta azt is, hogy nemcsak a tetőcseréknél jelentkezik a faanyagárak drasztikus emelkedésének hatása, de az OSB-lapoktól kezdve ez nagyjából minden fából készült alapanyagra elmondható.
Megállhat a drágulás? Visszamennek majd az árak? Szerinte erre nem sok esély van jelenleg. „Hosszú távon nem látszik, hogy csökkennének majd az árak” – fogalmazott a fatelep-tulajdonos.
A gerendaházak piacán is jelentős áremelkedésre lehet számítani: egy kivitelező szerint még pár hónap, és elfogy a raktárakból a futó projektekre félretett faanyag, augusztustól pedig ők is kénytelenek lesznek drasztikus áremeléseket végrehajtani. A futó projektjeiket tehát ez nem érinti, mert arra elegendő a raktárkészletük. Viszont azt kiemelte, hogy a faanyag drágulása feljebb tolja például a nyílászárók árait vagy a bútorokét is.
Ugyanis a bútorlapoknál is jelentős az áremelkedés az év elejéhez képest: átlagosan majdnem negyedével mentek feljebb az árak január óta. Persze itt is változatos a drágulás mértéke, ugyanis van olyan típus, ami alig drágult, de olyan lap is akad, aminek az ára duplázódott az elmúlt hónapokban.
Az első negyedévben körülbelül 2 százalékkal volt kisebb az építőipar összteljesítménye, mint a járvány előtti időszakban.
Jelenleg nagyjából akkora a teljesítménye az ágazatnak, mint a járvány előtt volt
– hangsúlyozta Koji László. Szerinte a mostani formáját egész évben tudja majd hozni az ágazat, ami azt jelentené, hogy a múlt évhez képest körülbelül 10 százalékkal magasabb lehet az építőipar teljesítménye.
Ez azt jelenti, hogy elérheti a 4500 milliárd forintot is az építőipar teljesítménye, ami a GDP durván 6 százaléka, amihez ha hozzávesszük mindazt, ami az épülethez kell – anyag, szerelvények, tervező és így tovább – akkor az ÉVOSZ elnöke szerint az építésgazdasági értéklánc egészében körülbelül 15 százalékkal járulhat hozzá a GDP-hez.
(Borítókép: Gombkötő Emma / Index)