Noha a kormány már tavaly nekifutott, végül mégis az uniós irányelvben megadott határidő előtt egy hónappal jelent meg a szabályozás az egyszer használatos műanyag eszközök forgalomba hozatalának betiltásáról.
Vagyis arról, hogy jövő hónaptól tilos forgalomba hozni például az oxidatív úton lebomló műanyagból készült, egyszer használatos evőeszközöket, tányérokat, expandált polisztirolból készült ételesdobozokat, illetve az 50 mikron falvastagságnál vékonyabb műanyag hordtasakokat, azaz műanyag zacskókat.
A tilalomra számított az ágazat, váratlanul senkit sem ér, de azt még nem látni, mennyi idő, amíg végleg kikopnak a meglévő készletek ezekből az eszközökből
– mondta az Index érdeklődésére Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A többek között a pandémia miatt is halasztott szabályozás ugyanis épp azokat a vendéglátásban is előszeretettel használt csomagolóanyagokat érinti, amelyekbe sok helyütt a korlátozások miatt felpörgő kiszállításoknál csomagolták az ételeket. Márpedig az éttermi kiszállítások, illetve az elvitelre kért ételek azért még mindig jelentős részét adják a forgalomnak, noha a teraszokon már lehet fogyasztani, sőt védettségi igazolvánnyal a belső terekben is.
Az éttermi forgalomnak újabb lökést adhat, hogy a Szép-kártyákon lehetőség híján elköltetlenül halmozódó összegek – csak az OTP-s kártyákon mintegy 160 milliárd forint áll rendelkezésre az idei első negyedév végén – 2021 végéig eredeti alszámlától függetlenül felhasználhatóak valamennyi, eredetileg meghatározott célra.
Az új szabályozás kapcsán Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a tilalom az újabb készletek beszerzésére vonatkozik, vagyis
a július 1-jei határidő nem azt jelenti, hogy attól fogva nem lesznek majd kaphatóak a betiltott termékek, hiszen ami az üzleteknek készleten van, azt még árulhatják.
Szerinte ezek a készletek körülbelül fél éven belül fognak kifogyni.
Ami a hazai viszonyokra lefordítva azt jelenti, hogy vélhetően a felhasználók is betáraznak a kivezetésre kerülő termékekből, mielőtt a többnyire drágább helyettesítő termékekre váltanak. Kovács László arra számít, hogy a nyarat még mindenképp kiszolgálják a meglévő készletekkel az éttermek és vendéglátó egységek, és mintegy 1, 2, 3 év múlva kophatnak ki végleg ezek az egyszer használatos eszközök a hazai vendéglátók raktáraiból.
Az elnök szerint a legfontosabb az lenne, hogy addig, míg a meglévő készletek el nem fogynak az egyszer használatos műanyag eszközökből, csomagolásokból, ne büntessék az ezeket felhasználó vendéglátóhelyeket. A helyzetet ugyanis bonyolítja, hogy alkalmanként a járvány alatt hiánycikk volt az elviteles eszköz, és érkezhetnek még nagyobb készletek a tilalomig is. Ugyanakkor a pandémia alatt is voltak olyan éttermek, vendéglátóhelyek, amelyek a nehézségek ellenére is ragaszkodtak a környezetbarát csomagolásokhoz, mivel az elviteles rendelésre átállt vevőkör is megkívánta ezt.
Kovács László szerint az új szabályozás eredményeképp bővülhet a visszaváltható termékekre áttérő, illetve akár a Rakun dobozközösséghez vagy hasonló kezdeményezésekhez csatlakozó vendéglátók köre is. Emellett számos innovatív helyettesítő termék is rendelkezésre áll már most is, szóval hosszabb távon nem okoz majd gondot a hazai vendéglátóknak az átállás.
Az árát viszont mindenképp a vendégek fizetik meg,
mivel például a – környezetvédők által egyébként álmegoldásnak tartott – biológiailag lebomló műanyagokból készült helyettesítő termékek másfél-kétszer annyiba kerülnek egyelőre, mint az eldobható műanyagok. Mivel azonban uniószerte kötelező lesz az átállás, ezért hosszabb távon a nagyobb rendelésállományokkal csökkenhet ezen termékkörök bekerülési költsége is.
Ami viszont problémás lehet, az az elviteles, egyszer használatos műanyag poharak kiváltása – igaz, itt januárig ad időt a rendelet, ekkortól tiltja a forgalomba hozatalt. Tisztán környezetvédelmi szempontból nézve az is fontos lenne, hogy legyen megszervezve a biológiailag lebomló műanyaghulladék szelektív gyűjtése is, akár úgy is, hogy meghatározott gyűjtőpontokon leadható legyen az éttermek, büfék által szelektíven begyűjtött csomagolóanyag – hívta fel a figyelmet Kovács László. Egyrészt mert az komposztálható és újrafelhasználható lenne, de még ha hulladékégetőbe kerül, akkor is elmondható, hogy biomasszát égetnek, másrészt mert műanyaghulladékok közé keveredve nehezítheti azok újrahasznosítását is. Az elmúlt hónapokban egyébként, úgy tudjuk, jelentősen nőtt az érdeklődés a biológiailag lebomló műanyagok újrahasznosításával foglalkozó szolgáltatások iránt is.
Emellett azt is előremutatónak tartaná az elnök, ha az éttermi élelmiszer-hulladék, azaz a moslék sem csak az állami fehérjefeldolgozóban lenne legálisan és megítélése szerint drágán ártalmatlanítható, mivel így elkerülhető lenne, hogy a moslék kommunális hulladékba keveredjen.
Azt, hogy a rendelkezés mégis milyen hatással járhat, és milyen nagyságrendet jelent akár a felhasznált műanyagok, akár a költségek szintjén, talán könnyebben elképzelhetővé teszi a laikus számára is a hazai McDonald’s hálózat bejelentése. A 94 étteremmel rendelkező hálózatban ugyanis mintegy 800 millió forintot fordítanak arra, hogy teljesüljön az a célkitűzés, miszerint 2021 év végéig harmadik fél által tanúsított, fenntartható erdőgazdálkodásból származó, FSC-minősítéssel ellátott fa, papír, illetve rost alapanyagból készült alternatívákkal váltsák ki az egyszer használatos műanyag csomagolókat mindenhol, ahol az élelmiszer-biztonsági szabályok és a technológia erre jelenleg lehetőséget ad. Ezzel közel évi 200 tonna műanyag felhasználását spórolják meg.
Az étteremlánc közleménye szerint már júniusban elkezdik fokozatosan papír- és faeszközökre cserélni a műanyag szívószálakat és evőeszközöket. Ez évi közel 46 millió darab műanyag szívószál, több mint 11 millió darab műanyag kanál, valamint 2 millió darab műanyag villa és kés kiváltását jelenti. Emellett már a törvényi előírást jóval megelőzve júniustól megkezdik a hideg és forró italos poharak műanyag tetejének kivonását, illetve a műanyag személyzetis poharak környezetbarátra cserélését, szeptembertől pedig a SuperMcFreeze és McFreeze termékek műanyag poharaitól szabadul meg a hálózat. Közleményük szerint így az éttermekben elkészített termékekhez felhasznált csomagolások 99 százaléka megújuló, újrahasznosított vagy harmadik fél által tanúsított, fenntartható forrásból származik majd. Egyébként
csak azzal, hogy a salátatermékekre nem tesznek műanyag tetőt, éves szinten 11 tonna műanyag felhasználását kerülték el.
Az éttermekben a konyhán és a vendégtérben keletkezett hulladékok szelektív gyűjtésének köszönhetően mintegy 80 százalékban hasznosíthatóak újra a begyűjtött anyagok. A cég szerint a visszagyűjtött papír, a karton és a PE- (polietilén) fólia anyagában hasznosul, a konyhán keletkező évi közel 600 tonna használt sütőolajból – amely hazai napraforgóból és repcéből készül – biodízelt állítanak elő, az élelmiszer-hulladékot, illetve -selejtet pedig biogázüzemben elektromos áram és hőenergia termelésére használják fel. 2020-ban ily módon összesen közel 3,4 ezer tonna hulladék hasznosult újra.
(Borítókép: Gombkötő Emma / Index)