Az Országgyűlés 120 igen, 60 nem és tartózkodás nélkül elfogadta a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból kilábalás szándékával megalkotott adótörvény-módosításokat. Újdonság az eredetileg beterjesztett szöveghez képest, hogy a végszavazásra bocsátott egységes javaslatban többek között Novák Katalin módosítója eredményeképp lehetővé tették, hogy a négygyermekes anyák az örökös szja-mentességet akkor is igénybe vehessék, ha az egyik érintett gyermek, aki miatt jogosultak lehetnének rá, olyan fogyatékossággal él, amely miatt az őt gondozó bentlakásos szociális intézmény vezetője jogosult felvenni az utána járó családi pótlékot.

Szintén a magánszemélyeket érintő változás, hogy a nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében megszerzett villamosenergia-értékesítésből származó jövedelmet évi 12 ezer kilowattóra mennyiségig adómentessé teszi a kormány, ha azt a magánszemély aktív felhasználóként vagy energiaközösség tagjaként szerezte meg. A módosítás rendelkezik arról is, hogy kinek és milyen igazolást kell kiállítania ahhoz, hogy ezzel a kedvezménnyel élhessenek az érintettek, továbbá arról is, hogy az e mennyiségen felül értékesített villamos energia ellenértékeként kapott összeget hogyan kell bevallani és azután hogyan kell adózni.

Amint azt korábban itt és itt részletesebben kifejtettük, ezek kevésbé a magánszemélyek, annál inkább a munkáltatók, vállalkozások és az újonnan létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványok életét könnyítik meg. Többek között a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás összeolvasztása utáni mintegy 1,5 százalékos csökkenéssel. Annak azonban az egységes javaslatban nincs nyoma, hogy a kormány teljesíteni szerette volna egy utolsó pillanatos módosítással a lejáró többéves bérmegállapodásban foglalt, reálkereset-növekedés teljesüléséhez kötött szociális hozzájárulásiadó-mérséklési vállalását. 

A javaslat parlamenti tárgyalása alatt benyújtott és a törvényalkotási bizottság által megszavazott kiegészítés eredményeképp egyébként még az eredetileg is igen kedvezőnél – azaz az 50 százaléknál – jobb feltételeket biztosít majd a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett vagy egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények támogatóinak. Amennyiben ugyanis rendelkeznek az érintett alapítvány, illetve intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiadott igazolással, akkor az átadott támogatás, juttatás, szolgáltatás ellentételezéseként akár annak bekerülési értékének 300 százalékával is csökkentheti az érintett vállalkozás a társasági adó megállapítása előtt az adózás előtti eredményét. A módosítás indoklásában az előterjesztő leszögezte, hogy a többi idetartozó kedvezménnyel együttesen továbbra is az adózás előtti nyereség összegéig lehet e csökkentő tételt alkalmazni. 

Szintén utólag bekerült módosítás – amely az eredeti javaslatban még nem szerepelt – az a könnyítés, amely révén mentesülnek a társasági adóalanyok a civil szervezeteket, felsőoktatási intézményeket, közérdekű vagyonkezelő alapítványokat tartós adományozási szerződés, felsőoktatási támogatási szerződés nem teljesítése vagy az érintett kedvezményezettek közhasznúsági adatbázisból törlése, jogutód nélküli megszűnése miatti esetleges negatív következményektől. Amennyiben a kedvezményezett oldalán van változás, akkor a még jelenleg hatályos szabály szerint az adott évben az adományozott többletkedvezmény értéke növelné az adományozó vállalkozás adózás előtti eredményét – és így, mivel nő a társasági adó alapja – a fizetendő adó összegét is. Amennyiben pedig az adózó bármilyen más ok miatt nem teljesíti a szerződésben vállalt adományozást, az adóalapot csökkentő kedvezmény duplájával emelkedne a társaság adózás előtti eredménye. Ezt a szabályt azonban a most beterjesztett egységes javaslat elhagyná, vagyis

az adott civil szervezet, felsőoktatási intézmény, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Kármentő Alap vagy közérdekű vagyonkezelő alapítvány támogatását. 

A végszavazásra benyújtott egységes adótörvény-módosító javaslat arról is gondoskodik, hogy a csoportos társasági adóalanyiságban tagsággal rendelkező nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet vagy iskolaszövetkezet a tagságát a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrejötte miatt az adott adóévben ne veszítsék el a tagságukat, hanem a létesítés időpontjától függetlenül az adott adóév végéig változatlan formában működhessenek tovább.

Ugyancsak újdonság, hogy a jogalkotó megállapítja az új szakképzési törvény hatálybalépése előtt már megkötött és a hatálybalépése után is élő tanulószerződésekre vonatkozó átmeneti szabályokat a munkáltatók által igénybe vehető adókedvezmények számítására vonatkozóan, tekintve hogy jövőre kivezetik a szakképzési hozzájárulást, amely terhére a kedvezményt elszámolhatták. 

Az új adószabályok számos más törvényhez hasonlón meglehetősen tág időhorizonton lépnek életbe. A változások igen jelentős része már a kihirdetését követő napon hatályos lesz, de például az uniós vámjogi szabályoknak megfelelő új jogszabályokat a kihirdetést követő 8. naptól kell alkalmazni. Lesznek 2021. július elsejétől, illetve augusztus elsejétől, továbbá október elsejétől hatályos pontjai is. Továbbá lesznek olyan pontok, amelyeket majd csak 2022. januárjától, illetve 2022. júliusától kell alkalmazni, de olyanok is, amelyeket 2023. február 13-tól, illetve 2024. január elsejétől. 

Döntöttek a jövő évi mozgástérről

A parlament keddi ülésén eldőlt a 2022-es központi költségvetés sorsa is: a parlament a költségvetési bizottság összegző módosító javaslatát 121 igen, 60 nem szavazattal hagyta jóvá. Lényegében valamennyi ellenzéki módosító javaslat elutasításával a kormánypártok megszavazták, hogy az államháztartás központi alrendszere az eredetileg tervezett 28 505,2 milliárd forint helyett 28 546,5 milliárd forintot költhessen jövőre. Ezzel szemben az eredeti bevételi előirányzatot 25 352,6 milliárd forintról 25 393,8 milliárd forintban állapították meg. A hiányt pedig 3 152,7 milliárd forintra tervezik.

Az államadósság várható szintjén is változtattak: amíg Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetési törvénytervezet május 4-i benyújtásakor arról beszélt a Facebookra feltett videóban, hogy a GDP 79,3 százalékára tervezik jövőre mérsékelni, a végszavazás előtti egységes módosító javaslatban már a 2021 végén várható GDP 79,9 százalékát jelölték meg elérendő célként. 

A kormány elsősorban azt hangsúlyozta a jövő évi költségvetés kapcsán, hogy az a gazdaság újraindulásának jobbára a beruházások, munkahelyteremtés támogatása mellett biztosítja a családtámogatások fedezetét, a 13. havi nyugdíj visszaépítését és a 25 év alattiak szja-mentességét is. Valamint ahogyan azt korábban megírtuk, hogy a működési költségvetés kiadási oldala növekedéséből a legnagyobb szeletet az egészségügy és a nyugdíjkassza gyarapodása hasítja ki. A járványüggyel kiegészített egészségbiztosítási alap kiadásai jövőre már 3620 milliárdot érnek el, pár éve ez a tétel 2400 mil­liárd volt.

A módosító javaslat a Pénzügyminisztérium fejezetében található céltartalékot 93 milliárdról 105 milliárd forintra emeli. Ebből biztosítják a modellváltó felsőoktatási intézmények bérfejlesztéséhez szükséges kiegészítő forrást (8 milliárd forintot), valamint a diplomaták deviza-illetményalapjának, a lakhatási és vegyes költségtérítési alapnak a növelését. A 2017 óta változatlan deviza-illetményalap 425 ezerről 440 ezer forintra, míg a lakhatási és vegyes költségtérítés 300 ezerről 325 ezer forintra nő.

Az MTI azt emelte ki a jövő évi büdzsé kapcsán, hogy

Az indoklás szerint a gazdasági újraindítás fontos ágazata ez a terület, amelynek megerősítéséhez további források indokoltak. A gazdasági-újraindítási alapban található turisztikai fejlesztési célelőirányzat 40 milliárdról 81 milliárd forintra emelkedik.

Az összegző módosító indítvány jelentős összeget biztosít Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter indítványára a Magyar Tudományos Akadémia új programjainak támogatására, valamint az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére. A megszavazott mintegy 7,3 milliárd forintos többlettámogatás az akadémia alumniprogramjának, a tudományos tanácsadásnak, a társadalom felé irányuló ismeretterjesztés intézményes fejlesztésének, továbbá a nemzeti programoknak a finanszírozására fordítható a magyar nyelv, az agykutatás és a fenntartható fejlődés területén. Emellett biztosítja a tudományos közösséget szolgáló standard akadémiai feladatok megvalósítását, a sikeres, korábban elindított programok – Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Fiatal Kutatónők Ösztöndíja, Vendégkutatók Ösztöndíja, Lendület Program, Tantárgy-pedagógiai Program – folytatását és erősítését, továbbá a köztestületi intézményeknél az illetményemelést is. Az emelést az egyéb költségvetési kiadásokból fedezik.

Jelentősebb, plusz 10 milliárd forintos támogatást kapnak a kormányhivatalok az infrastrukturális hátterük megújítása, új beruházások finanszírozására.

Elvontak a bíróságok és a Kúria működési költségvetéséből 985 millió forintot, mert „az elfogadott jogszabályi háttérrel nem rendelkező feladatok fedezetének biztosítása nem szükséges”.

A család- és ifjúságügyi szervezetek kiemelt szerepükre tekintettel jövőre programjaik támogatására 850 millió forinttal többet, 2,8 milliárd forintot fordíthatnak. A világ legrangosabb egyetemeire készülő, majd az ott megszerzett tudásukat Magyarországon hasznosító fiataloknak szóló Stipendium Peregrinum-ösztöndíjprogram kibővítéséhez 800 millió forint további támogatást szavazott meg a parlament.

Az összegző módosító indítvány számos területen biztosít többletforrást a nemzetiségi önkormányzatoknak. A többi között kétszázmillió forinttal lesz több a nemzetiségi pedagógus tanulmányi ösztöndíjra, de jövőre nagyobb forrást, egymilliárd forint feletti összeget kapnak országos nemzetiségi önkormányzatok a többi között működésre, az általuk fenntartott intézmények támogatására is.

Jövőre is jut pénz, 5,5 milliárd forint a Szent János Kórházhoz tartozó Kútvölgyi klinikai tömb teljes homlokzati felújítására és a Magyar Állami Operaház 388 millió forint támogatást kaphat a beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre.

A katolikus egyházhoz kerülő egri Eszterházy Károly Egyetemnek a fenntartóváltásával összefüggő többlettámogatást, 1,9 milliárd forintot biztosítanak.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatására az eredetileg előirányzott 2,7 milliárd forintnál 370 millió forinttal többet, 3,1 milliárd forintot fordíthat.

(Borítókép: Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. február 15-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)