Bár alapvetően a kormányon múlik, de a szociális partnerek inkább a többlépcsős, több év alatti bevezetést tartják valószínűnek.
Ez egy olyan kampányígéret, amelynek a teljesítése körül még nagyon sok a kérdőjel: például, hogy mekkora legyen akkor a szakképzetteknek járó garantált bérminimum, illetve hogy milyen adócsökkentés mellett tudja ezt a gazdaság kitermelni – kommentálta az Index kérdésére a 200 ezer forintos minimálbérrel kapcsolatos kormányfői mondatokat Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett arra is, hogy
a januárra áthúzódó, 2021-es minimálbéremelési tárgyalásokon ezerforintos nagyságrendű növelésről vitatkoztak a munkáltatókkal,
mire sikerült megegyezni abban, hogy bruttó 167 400 forint legyen a kötelező legkisebb kereset, és 219 ezer a szakképzettek garantált bérminimuma. Ami ráadásul a magas infláció, a tárgyalások eltolódása és februári hatálybalépése miatt reálértékben csökken is. Ehhez képest igen jelentős és meglepő ugrás az Orbán Viktor által először szerdán kívánatosnak nevezett 200 ezer forintos szint.
Az elnök szerint egyébként nem is célzott túl magasra a miniszterelnök, mivel ha lenne elfogadott szabályozás az európai minimálbérre, amiről eredeti felvetés szerint az átlagkereset 50 százalékáról kiindulva kellene megállapodni tagállamonként, akkor legkevesebb bruttó 217 ezer forintról indulva kellene tárgyalniuk a szociális partnereknek, azaz a szakszervezeteknek, az önkéntes tagsággal bíró munkáltatói érdekképviseleteknek és a kormány képviselőinek. Amint arról jogszabály is rendelkezik, erre a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma van kijelölve – tette hozzá az elnök, utalva a miniszterelnöki beszéd azon részére, hogy az MKIK elnökével kellene egyeztetni ebben a kérdésben.
Ugyanakkor úgy véli, hogy
a gazdaság teljesítményében régóta benne lenne a magasabb minimálbérszint, mivel a versenyszféra ennél még a tavalyi pandémiás válság alatt is magasabbra árazta be az átlagkeresetek növelését, átlagosan 10 százalék körül emelve a béreket.
A szakszervezetek már a 4+2 éves, most lejáró bérmegállapodáskor szorgalmazták a magyar minimálbér közelítését a csehek szintjére – emlékeztetett ezzel kapcsolatban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. A legutóbbi Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén is felvetették ezt.
Egy lépcsőben azonban csak nagyon jelentős munkaadói adóteher-mérséklés mellett látja kivitelezhetőnek a javaslatot Mészáros Melinda. Szerinte nagyobb az esélye a kétlépcsős megvalósításnak – különösen akkor, ha a gazdasági növekedés marad ezen a szinten. Főleg azért, mert bár mindössze 250-300 ezer, minimálbért kereső dolgozó van, viszont további nagyjából egymillió embert érint a minimálbérhez kötött szociális transzferek, támogatások révén bármilyen változás, aminek szintén lenne költségvonzata és költségvetési hatása.
Az már kiderült, hogy 7,7 százalékos átlagkereset-emelkedési várakozással számoltak a jövő évi költségvetés tervezésekor – mondta Mészáros Melinda. Azt azonban egyelőre nem árulta el a kormány a szakszervezeteknek, hogy mégis nagyjából mekkora minimálbérrel tervezte a 2022-es költségvetést, noha ezt az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács csütörtöki ülésén is felvetették. Ahogyan azt is, hogy a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége milyen bérfeszültségeket okoz majd az önkormányzatoknál, amit nekik munkáltatóként korlátos költségvetés mellett kezelniük kellene: például, amikor a pályakezdő nettó fizetése magasabb lesz, mint az őt betanító, több éve ott dolgozó alkalmazotté.
Ami ennél nagyobb fejtörést okozhat a munkáltatóknak, az az, hogy ekkora emelés milyen hatással lenne a garantált bérminimumra, mivel mintegy 600-700 ezer munkavállaló keres ennyit. Orbán Viktor pénteki közösségimédia-bejegyzése azt azonban egyértelművé tette, hogy ennek emelése is szükséges, márpedig az a teljes hazai bérstruktúrát felfelé nyomja.
Az Eurofund friss adatsora szerint – melyet a G7.hu szemlézett – azokban az európai országokban, amelyekben van minimálbér, 2021-ben meglehetősen óvatosan emelték a legkisebb kereseteket. Amíg a válság előtt átlagosan 8,4 százalékos emelésekről döntöttek 2020-ra, addig idén nemzeti valutában számolva 3 százalék körüli középértéket számoltak a jelentés készítői. Négy tagállam (Belgium, Észtország, Görögország és Spanyolország) egyszerűen befagyasztotta a kötelező legkisebb kereseteket a tavalyi szinten, ugyanakkor Bulgária, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia 5 százalék feletti emelést adott.
A 3,6 százalékos magyar minimálbér-emelés ehhez képest az uniós középmezőnybe került, mivel a legtöbb tagállam 1–5 százalék közti növelést adott. Euróra átszámolva még érdekesebb a kép, mivel a forintárfolyam változása miatt a 2020-as 487 eurós szinthez képest a 2021-es megemelt minimálbér mindössze 483 eurót ér a június 10-i átváltási árfolyamon, aminél már tényleg csak a bolgároknál van alacsonyabban a legkisebb bérelem. Viszont a portál számítása szerint ha már most egy lépcsőben 200 ezerre nőne a kötelező legkisebb kereset, akkor az 578 eurós összeg már közelítené a csehek 575 eurós minimálbérét.
Az idei évközi minimálbér-emelésre egyébként egyre kisebb az esély: jogszabály szerint a hatálybalépés előtt 30 nappal ki kell hirdetni az adóváltozásokat annak érdekében, hogy fel tudjanak készülni a változásra az érintettek. Persze egy adócsökkentést nyilván nem kísérne akkora morgás, mint egy -emelést, és kisebb adminisztratív problémákkal, de megoldanák a könyvelők. A nagyobb gond, hogy egyelőre még kitűzött időpontja sincs a következő, júniusban esedékes VKF-ülésnek, amelyen az elmúlt másfél év gazdasági folyamatait értékelnék a szociális partnerek.
Ugyan egyelőre nem hallottunk ilyen konkrét kormányzati szándékot, azonban ha mégis mérsékelné a kormány a szociális hozzájárulási adót az idei második félévben, a munkáltatók partnerek abban, hogy ezt a bérekre fordítsák, és emelkedjen a minimálbér – mondta az Indexnek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.
Az adócsökkentés nélküli minimálbér-emeléssel azonban óvatosan bánna, mivel az veszélyeztethetné a gazdaság újraindulását, főleg abban a kisvállalkozói körben, amit egyébként is megviselt a válság.
A főtitkár szerint a munkáltatók is üdvözlik és örömmel támogatják a kormányfő kezdeményezését, hogy legyen a horizonton – ami értelmezésükben 2-3 évet jelent – a 200 ezer forintos szint elérése. Úgy látja, ha a gazdaság ilyen ütemben növekszik a következő években is, akkor a hatéves bérmegállapodásban foglaltak eddigi ütemével számolva akár 2-3 éven belül el is érhető ez a szint, ami persze a garantált bérminimumot is közelíti a 300 ezer forinthoz. A főtitkár szerint nincs olyan törekvés, hogy a két legkisebb bérelem közti távolságon, sem pedig olyan, hogy azon változtassanak, hogy a két elem azonos arányban emelkedjen.
Amennyiben pedig érdemi adó- és akár adminisztrációsteher-csökkentéssel is meggyorsítja ezt a kormány, akkor – főleg az évközi adómérséklést is megtartva – akár hamarabb is, de több lépcsőben látjuk megvalósíthatónak – mondta Perlusz László. Az egylépcsős emelést azonban elég bátor dolognak tartaná, ezért is támogatják erősen a kormányfő vállalkozói adócsökkentéssel kapcsolatos megközelítését.
Ha évi 5 százalékos gazdasági növekedéssel és a prognózisokban jelzetten alakul az infláció, akkor akár 2 év alatt reálisan elérhető a 200 ezres minimálbér, de az még kérdéses, hogyan lehet ezt adó- és járulékcsökkentési oldalról jól előkészíteni – mondta az Index megkeresésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke. A jövő évi adótörvénybe betervezett 2 százalékos munkáltatói bérköltségcsökkenés – a szociális hozzájárulási adó félszázalékos csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás kivezetése – semmiképp se fedezne egy egylépcsős emelést.
A munkáltatók sokszínűsége folytán – vagyis amiatt, hogy a költségeik közt mekkora hányadot tesz ki a bérköltség – ráadásul a járulékokon kívül nehéz más adócsökkentést elképzelni, amivel ez kompenzálható lenne – tette hozzá Rolek Ferenc. Úgy fogalmazott, hogy
társadalmi szempontból persze kívánatos ez a szint, és az is üdvözlendő, hogy a kormányzatnak van egy stratégiai célja, de ezt érdemes összhangba hozni a gazdasági realitásokkal.
Márpedig egy újabb hosszabb távú elköteleződés előtt, mint amit egy többéves bérmegállapodás jelent, nemcsak a hazai, de a nemzetközi gazdasági folyamatokat sem árt megismerni, ezeket pedig erősen befolyásolja, hogy lesz-e negyedik járványhullám. Ebben az esetben az elmúlt év tapasztalatai alapján már egy egyéves megállapodás összehozása is nehéz lehet – hívta fel a figyelmet Rolek Ferenc. Szerinte a járvány alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt ősszel lehetne ezekben a kérdésekben tisztábban látni. A miniszterelnök egyébként a bruttó minimálbér emeléséről beszélt, a nettó azonban a munkavállalói járulékok mérséklésével is növelhető – említett egy újabb szempontot Rolek Ferenc.
Ez szintén a szakszervezetek régi követelése, amely – egyébként leszavazott – ellenzéki képviselői módosító javaslatokban most is felbukkant a 2022-es adótörvények és költségvetés tárgyalása során. Kordás László szerint a kötelező legkisebb bérelemek környékén keresőkre szabott munkavállalói járulékcsökkentés érdemi segítség lenne ennek a dolgozói rétegnek, a lépés pedig áttételesen a hazai, jellemzően kisvállalkozások által nyújtott szolgáltatások igénybevételét és az áfabevételeket is megpörgetné. A magasabb jövedelműekre célzott támogatások ugyanis sokszor külföldi fogyasztásban realizálódnak, vagy pedig megtakarításként jelentkeznek. Mészáros Melinda szerint a minimálbér személyijövedelemadó-terhe nullaszázalékos kulcsának bevezetése mellett érdemes lenne megfontolnia a kormánynak a másfél százalékos munkavállalói járulék kivezetését is.