Rég nem látott mértékben, majdnem 13 százalékkal csökkent a söripar teljesítménye tavaly, miközben a teljes élelmiszeriparé mindössze egy százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A csökkenést főképp a tömegrendezvények elmaradásával és a vendéglátóipar leállásával magyarázták.

A behozatal az elmúlt tíz év átlagában a fogyasztás 18 százalékát adta, ám 2019-re elérte a 26 százalékot. 2010 óta átlagosan 2,4-szeresen múlja felül a kivitelt, Magyarország tehát a sör külkereskedelmi forgalma alapján nettó importőr.

Az export a belföldi termelés 8 százalékát tette ki. A 2019-es adatok szerint az 577,4 millió literes termelést 182,6 millió liternyi import egészítette ki. Az export mindössze 45,5 millió liter volt, a fogyasztás pedig 711,2 millió liter, vagyis a 15 évesnél idősebbek hetente átlagosan 2,6 liter sört ittak.

Tavaly a kibocsátás 97 százalékát a legalább ötven fős vállalkozások állították elő. Hozzátették, hogy a sör ára 2017 óta nő, de a drágulás mértéke tavaly lassult, ami szintén a járvánnyal magyarázható.

Sörért átlagosan 25 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2010-ben, ami az általános árszínvonaléhoz hasonló változás. A sör a borhoz képest nagyobb mértékben, az égetett szeszes italokhoz képest viszont jóval kevésbé drágult – tájékoztat az MTI.