Monetáris fordulatot jelentett be Matolcsy György jegybankelnök a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatón. Az MNB felfelé módosította az idei évre vonatkozó várakozásait: hat százalék körüli gazdasági növekedéssel és négy százalék feletti éves inflációval számol.
A keddi kamatdöntést követően sajtótájékoztatót tartott a jegybank, amelyen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes vezérkara jelen volt. A jegybank tíz év után először emelt ismét kamatot: az elemzői várakozásoknak és a jegybanki vezetők korábbi nyilatkozatainak megfelelően az MNB 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte az alapkamatot.
A magyar gazdaság kitűnően vizsgázott az újraindítás és a helyreállítás terén
– hangsúlyozta Matolcsy György jegybankelnök. Szerinte az adatokból már látszik, hogy a második negyedévben a magyar gazdaság újraindult, valamennyi növekedési szám jó irányba mutat, az egész gazdaság a helyreállást mutatja, azaz elértük/elérjük a 2019 végén látott gazdasági teljesítményt.
Az MNB első embere kijelentette, hogy felfelé módosították az idei évre vonatkozó növekedési várakozásukat:
2021-ben hat százalék körüli, akár hat százalék feletti gazdasági növekedést várnak,
ami Matolcsy szerint az EU egyik legjobb újraindítása lesz.
Ezt követően a jegybankelnök arról beszélt, amit már egy hétfői cikkében is leírt, amely szerint 2010 óta hogyan változott a monetáris politika, milyen „hadjáratai” voltak a jegybanknak.
„Az MNB kivette a részét a gazdaság helyreállításából – jelentett ki Matolcsy György, hozzátéve, hogy tavaly hatezer milliárd, míg idén 3300 milliárd forintot biztosított a magyar gazdaság számára. – Ez szerintem az egész EU-ban a legnagyobb hozzájárulás a válság utáni helyreállításhoz” – fogalmazott a jegybankelnök.
Matolcsy György szerint az idei hat százalék körüli GDP-növekedést követően jövőre is öt-hat százalék körüli növekedés jöhet. Ennek viszont van árnyoldala is:
a sikeres és rendkívül gyors helyreállítás felfutó inflációt hoz magával.
Hogy miért? A jegybank elnöke szerint 2008 után 6,5 évig tartott, amíg Magyarország helyreállította a 2007–2008-as GDP-szintjét – ezt most ez másfél év alatt elérjük.
„Ez azt is jelenti, hogy nem 6,5 évig tart az áremelkedés, hanem berobban, és gyorsabb az infláció felfutása” – hangsúlyozta Matolcsy, hozzátéve, hogy egész évre négy százalék feletti inflációt várnak. Úgy véli, hogy „annál nagyobb az infláció, amennyivel előrébb tartunk a helyreállításban”.
Az infláció a szegények adója mellett mindenkinek a terhe
– jelentette ki.
Szerinte ezekre az inflációs kiugrásokra az MNB-nek válaszolnia kell, ezt a választ pedig ma megtette a jegybank, amely proaktívan lépett fel. A beavatkozással szerinte elérhető, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon az általuk várt inflációs sávba – három százalék (plusz/mínusz egy százalék) közelébe.
Nem egyszeri alapkamat-emelésről döntött a monetáris tanács, hanem egy ciklus megkezdéséről. Ez a ciklus Matolcsy közlése szerint addig tart, amíg az infláció a jegybanki célsáv közelébe mérséklődik. „Ennek érdekében kezdtük meg a kamatemelési ciklust” – tette hozzá.
A kamatfolyosót változatlanul hagyták, és úgy döntöttek, hogy újra az alapkamat lesz az irányadó eszköz – szemben az egyhetes betéttel, amelynek szintje beáll az alapkamat szintjére. Elmondta azt is, hogy egyhangú döntés született a monetáris tanács ülésén.
A kamatemelési ciklus szakaszai havi ütemezésben követik egymást – ahogy a kamatcsökkentési ciklus esetében is így volt – mindaddig, amíg nem lesz fenntartható sávban az infláció.
Matolcsy beszélt arról is, hogy minden esetben adatvezérelt döntés születik majd – inflációs és makrogazdasági adatok alapján.
Azok után, hogy Matolcsy erős kritikát fogalmazott meg hétfőn megjelent írásában – szerinte a jövő évi költségvetés magas hiánnyal való elfogadása hiba volt –, az MNB elnöke kedden már azt mondta, hogy a kormányzat és a jegybank között szövetség van, ami „óriási érték”.
Lehetnek és vannak különbségek a magyarországi gazdasági folyamatok kérdésében – költségvetés vagy moratórium –, de abban nincs különbség, hogy stratégiai szövetség van
– hangsúlyozta Matolcsy György. Szerinte minden olyan ország sikeresen működik, ahol hasonló szövetség van. A stratégiai szövetség mentén pedig arra törekednek, hogy Magyarország mozgástere táguljon – szerinte ezt célozták az elmúlt tíz évben hozott lépések is. „A mai döntés is tágítja Magyarország mozgásterét” – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy az áremelkedések senkinek nem jók: a beruházóknak sem – ha például a faanyagárak nyolcvan százalékkal megugranak –, ahogy a nyugdíjasoknak sem, hiszen kevesebbet ér a pénzük.
Az elmúlt években „szépségdíjas gólokat lőttünk”, majd bezártak minket az öltözőbe, ez volt a lockdown – mondta a sajtótájékoztató végén a jegybankelnök. Szerinte van, amiben nagyon jók voltunk (oltás), és van, amiben kevésbé. „Tanulni kell a hibákból, amiket az öltözőben megbeszéltünk” – mondta, hozzátéve, hogy helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, amellyel csökkenthető az államadósság mértéke is.
„Mindenkit lezavartak a pályáról a Covid idején” – fogalmazott Matolcsy. Elmondta, hogy
Ez még nem az első tíz vagy öt vagy épp három hely valamelyike, amire törekszünk – tette hozzá. Szerinte három területre kell összpontosítani:
„Ez a három terület megérdemli, hogy a következő, most már öltözőből kirajzó időben megfordítsuk az ottani minőséget, szintet és teljesítményt” – jelentetti ki Matolcsy György.
Azt javaslom, hogy fussunk ki úgy az öltözőből, mozogjunk úgy a pályán, hogy ez már egy új világ. Van egy nyertes félidőnk, van egy jó sok gondolkodásra alkalmat adó bezártsági, öltözői múltunk, de most teljesen új játék kezdődik, és ehhez kívánok mindenkinek jó szurkolást és jó játékot
– zárta a sajtótájékoztatót az MNB elnöke.
(Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólal a jegybank 2019. évi üzleti jelentéséről és beszámolójáról tartott vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)