Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Telexnek adott interjújában rögzítette, lehet szűkíteni a kórházi ellátást Magyarországon, de csak a járóbeteg-ellátás megerősítése után. A hálapénz ellen harcolni kell, de kell helyett legális motiváló eszköz, a kórházakban pedig mérni kell a minőségi mutatókat, hogy abból tapasztalatot lehessen építeni.
Hiába a komoly alapbér-emelés, az egészségügyi dolgozóknak olyan terhelés alatt kellett dolgozni a Covid miatti katasztrófahelyzetben, ami miatt az indokoltnál is rosszabb állapotban vannak, vélte a Telexnek adott interjújában Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Sok dolgozót zavart az új jogállási törvény – emiatt mintegy 5500 ember távozott az egészségügyből –, a járvány elleni védekezés militáns hangulata, és nehezen tudtak mit kezdeni az operatív törzstől érkező utasításokkal, hisz ahogy Kincses mondja, „ez egy ízig vérig civil szakma.” És természetesen a rengeteg haláleset is alaposan megviselte őket.
A járvány legfőbb tanulsága szerinte az, hogy
átláthatóvá kell tenni a kórházakban végzett munkát és mérni, majd értékelni kell a minőségi mutatókat, hogy utóbb lehessen miből tapasztalatot meríteni – például egy esetleges negyedik hullámban.
Kincses Gyula kifejtette, jó lenne, ha most tudnának fújni egyet az orvosok, szakdolgozók, de erre nem igazán van mód, mert pótolni kell a járvány miatt elmaradt műtéteket, szűréseket. Szerinte viszont a várólisták ledolgozásához többletpénz kellene és egy más finanszírozási rendszer. Akadályozza ezt a teljesítményvolumen-korlát (TVK), amely csak bizonyos mennyiségű esetet finanszíroz a kórházakban, emellett gond, hogy a bázisfinanszírozásos működés, amelyben hiába akar több műtétet elvégezni a kórház, ehhez nem kap több forrást, amellyel motiválni tudná a dolgozókat.
A zalaegerszegi kórház részéről bérzsarolással megvádolt hét traumatológus ügyéről azt mondta, a különalkuk nem igazán jók, és a megemelt alapbéren túli követelések most abból származnak, hogy az orvosoknak ugyan továbbra kis kell majd túlmunkát végezniük, de ennek óradíját keveslik, elfogadhatatlannak tartják, hogy a délutáni, éjszakai túlmunkáért kevesebb óradíj (a rendes óradíj 70 százaléka) járjon, mint a nappali munka után. Egyszerűbb, átláthatóbb ügyeleti díjazásra lenne szerinte szükség. Ezért írt levelet a MOK Kásler Miklósnak, mert a szervezet úgy érzi, újra éleződik a helyzet, és ha nem lesz megoldás, a rossz mentális állapotban lévő egészségügyisek közül megint sokan elhagyják a pályát.
A hálapénz ellen a MOK továbbra is küzdeni fog, ám Kincses meglátása szerint az illegális ösztönző helyett valamilyen legális módszert kellene beépíteni, különben az orvosok nem fognak plusz terhet vállalni, bemenni az éjszaka közepén levezetni egy szülést, mert nincs motivációjuk ehhez.
Azzal nincs problémája, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat ellenőrzi az orvosokat, elfogadnak-e hálapénzt, és kizártnak tartja, hogy bármilyen megfigyelési módszerrel fog majd élni a szervezet, legfeljebb testkamerát használhatnak az ellenőrzéskor.
Eddig egy sportorvos bukott le, aki pénzért, vizsgálat nélkül akart kiadni sportorvosi engedélyt, egy másik esetben viszont egy főorvos „átment” a korrupciós teszten.
Az átfogó kórházi reformról Kincses Gyula úgy vélekedett, hogy előbb meg kell erősíteni a járóbeteg-ellátást, és csak ezután lehet hozzákezdeni a kórházak egyes felesleges kapacitásának megszüntetéséhez, vagyis az ellátás szűkítéséhez.
(Borítókép: T érdműtétet végeznek a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Kórház Telephelyén újonnan kialakított egynapos sebészeti osztályon 2017. október 17-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)