Több tízezer forinttal nőhetne a gyed felső összeghatára, ha kétszázezer forintra emelkedne a minimálbér. Bár a kötelező legalacsonyabb kereset a munkavállalók kis részét érinti, számítási alapja számos juttatásnak, így egyes gyermekvállaláshoz köthető ellátásoknak is. Jelentős emelése pedig havonta több tízezer forinttal toldaná meg a családi költségvetést – írja a Magyar Nemzet.

Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője kiemelte: a magasabb gyedplafon újabb érdemi segítséget jelentene a családoknak. Szerteágazó hatással járna, ha a kormányzati szándéknak megfelelően, a minimálbér bruttó kétszázezer forintra emeléséről születne döntés az őszi bértárgyalásokon. Közvetlenül csak a munkavállalók kis része, hivatalosan öt-hét százaléka, 250-300 ezer munkavállaló tapasztalna jelentős, több mint húszezer forintos nettó fizetésemelkedést.

A kötelező legkisebb kereset mindenkori összege ugyanakkor több mint egymillió ember jövedelmi helyzetét befolyásolhatja. Ennek oka, hogy számos szociális és keresetalapú juttatás összegének számítási alapja, például a gyermekvállalással összefüggő jövedelmeké vagy a táppénzé. Szintén a minimálbér összege határozza meg az őstermelői kedvezményeket vagy a feltételekhez kötött munkáltatói járulékkedvezményeket.

Ha a minimálbér 200 ezer forintra nőne, a gyed plafonja bruttó 280 ezer forintra, vagyis nettó 210 ezer forintra emelkedne. Egy gyermek nevelésekor minden forintnak megvan a helye, a gyeden lévők száma pedig jelenleg havonta átlagosan 110 ezer fő körüli – mutatott rá Szalai Piroska. Kiemelte: ha 32 600 forinttal megemelkedik a minimálbér, akkor több tízezer családban nettó 34 ezer forinttal is nőhet a gyermekgondozási díj.