Az Indexnek nyilatkozó ingatlanpiaci szakértő szerint rövid távon minimális hatása lesz a piacra a jegybank zöld otthon programjának, ugyanis nem sok ilyen lakás vagy ház épül ma Magyarországon. Ugyanakkor jövő év közepétől gyengébb energiabesorolású lakóingatlan már nem is épülhet majd, mert nem lehet majd használatba vételi engedélyt kiadni rá.
„Ezeknek a zöld hiteleknek a megjelenése nem fog földindulásszerű változásokat okozni egyik napról a másikra, de az biztos, hogy stabil alapokat fektet le az újlakás-piacokon” – fogalmazott az Indexnek Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden jelentette be, hogy új zöld monetáris politikai eszköztár-stratégiát hirdetett.
A jegybank folyamatosan vizsgálja, hogy a monetáris politikai eszköztár egyes elemei hogyan segíthetik az árstabilitás elérése mellett a környezeti fenntarthatósági célok elérését
– mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
Amit eddig a zöld otthon programról tudni lehet, az az, hogy
Szemben több állami lakáscélú támogatással, az MNB eddigi közlései alapján a zöldhitel nem demográfiai célú, azaz nem kell gyereket vállalni a felvételéhez – nem úgy, mint a csoknál, vagy épp a babavárónál, melyet sokan szintén lakáscélra vesznek fel.
Balogh László szerint az MNB-s bejelentés lényege maga a finanszírozási oldal, hiszen ma már olyan árszintet értek el az újépítésű lakások, házak, hogy arra már kevés az esély, hogy azt zsebből kifizetik. „A kamatszint ezért sok esetben döntő lehet, hogy valaki meg tud venni egy ilyen ingatlant, vagy sem” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a havi törlesztők esetében akár néhány tízezer forintot is jelenthet a kedvezményes hitelkonstrukció. Néhány bankmonitoros kalkuláció szerint a konstrukció akár több millió forintot is az ügyfelek zsebében hagyhat.
Az újlakáspiacot – ahogy az építőipart úgy általában – jelenleg több tényező is sújtja, ami a forgalomra is hatással lehet: az építőanyagár-robbanás és a munkaerőköltségek megugrása mind-mind beépül az árakba. Balogh László szerint ha ez az új eszköz nem is tornázza lejjebb az árakat, arra mindenképpen jó lehet, hogy tompítsa az áremelkedések mértékét.
Ugyanakkor, mivel a zöldhitelt csak az ingatlanok szűk körére lehet majd igénybevenni – közel nulla energiaigényű ingatlanokra –, a szakértő szerint
a keddi bejelentés nem hoz olyan látványos reakciókat majd a piacon, mint például a csok 2016-os bevezetésekor,
amikor a 10+10 millió forintos támogatás sok esetben akár plusz 10 millió forintot is rátett az újépítésű ingatlanok árára. Ugyanis havi szinten nem sok ilyen lakás épül ma Magyarországon: Balogh László adatai szerint
a 2020-ban a kiadott 148 ezer energiatanúsítvány alapján mindössze a lakóingatlanok 4,9 százaléka volt BB-s, vagy annál jobb besorolású, azaz közel nulla energiaigényű ingatlan.
Ugyanez az arány 2019-ben még csak 3 százalék volt, viszont idén már javult a helyzet: 2021-ben idáig 76 ezer lakóingatlanra kiadott tanúsítvány 5,1 százaléka volt ilyen, „tehát javul a tendencia, de még mindig marginális a közel nulla energiaigényű ingatlanok aránya a forgalomban”.
Viszont jövő év közepétől változhat a helyzet: eredetileg már 2021 elejétől csak közel nulla energiaigényű épületre lehetett volna használatbavételi engedélyt kiadni, azonban a kormány haladékot adott az építtetőknek, és a határidőt kitolta 2022 június végéig. Jelenleg tehát még kaphatnak használatbavételi engedélyt a gyengébb besorolású ingatlanok is, egy év múlva viszont már nem. Tehát 2022 júliusától elvileg minden újépítésű ingatlanra vonatkozna az MNB zöldhitele is. Balogh László szerint talán az MNB is azért látta jobbnak ezt a programot most bevezetni – egészen pontosan októbertől –, mert most még ezt kvázi le lehet tesztelni egy kisebb volumenen.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)