A magyar kormány lépett a külföldi építőanyag-gyártókkal szemben, hogy megállítsa a vészes ütemben emelkedő építőanyagárakat. Orbán Viktor és gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton többször is nyilatkozott róla, hogy felháborító a jelenség, főleg úgy, hogy a kormány 3 millió forintot ad lakásfelújításra, s a pénz nagy részét elviszik az egekbe emelkedő anyagárak. Csütörtök este megjelentek a részletszabályok is: kiviteli tiltás egyelőre nincsen, a kiegészítő bányajáradékkal pedig összesen hat cégre lő a kormány.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón már elkezdte kapargatni a felszínt, és bepillantást engedett a tervezett intézkedésekbe, amelyekkel megállítanák – de legalábbis tompítanák – az árak emelkedését. Az építőanyagok és építőipari termékek kivitele például engedélyköteles lesz, de ez az áruk szabad mozgását akadályozná, vagyis uniós jogba ütközik, így a kivitel Gulyás közlése szerint kizárólag előzetes műszaki notifikációt követően lehetséges, ezért október 1-jéig várni kell a bevezetésével. Az acél- és vasipari termékek, a homok, kő, kavics és sóder értékesítését és kivitelét viszont azonnali hatállyal regisztrációhoz köti a kormány.
A csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben öt kormányrendelet is található – mind az ötöt maga a kormányfő jegyzi –, amely a Gulyás Gergely – és korábban Orbán Viktor miniszterelnök – által bejelentett intézkedések részletszabályait tartalmazza:
A regisztrációs (bejelentési) kötelezettség (ezzel együtt az állami elővásárlási jog) többek között kavicsra, sóderre, cementre, gipszből készült termékekre, egy sor acélipari termékre, valamint néhány szigetelőanyagra is vonatkozik.
A rendelet szövege szerint Magyarország területéről külföldre a meghatározott, „az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék” a belgazdaságért felelős miniszterhez történő bejelentést és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, vihető ki – a Magyarországon átszállított tranzitforgalomra ez a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik.
Egy picit azért kacifántos ez a regisztráció, ugyanis a bejelentést a belgazdaságért felelős miniszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter „haladéktalanul” ellenőrzi majd, és ha az megfelel a formai követelményeknek – leegyszerűsítve vasanyagot adnék el mondjuk Romániába, van ajánlatom, és így tovább –, akkor azt Palkovics továbbítja az állami vagyonért felelős miniszternek, azaz Mager Andreának. Ezt követően még nem biztos, hogy felgyorsulnak az események, ugyanis Mager Andrea „a feladatkörében érintett miniszterek közreműködésével megvizsgálja, hogy az építőanyag külföldre történő értékesítése, illetve kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra”.
Miután az érintett miniszterek dűlőre jutottak a kavics, cement, szigetelő- vagy épp vasanyag sorsáról, Mager Andrea „a bejelentés továbbítását követő 7 munkanapon belül tájékoztatja” a minisztert – azaz Palkovics Lászlót – arról, hogy mehet-e a deal, vagy az állam él az elővásárlási, illetve vételi jogával. Értelmezésünk szerint Palkovics László hivatala legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül visszajelez a bejelentőnek (azaz az eladónak), hogy
Tehát egyelőre nincsen exportkorlátozás, ehelyett adminisztrációs úton lassítja a jogalkotó a szerinte kulcsfontosságú alapanyagok kivitelét.
Utóbbi esetben az MNV Zrt. lenne a vevő, és ha a vételárban nincs megállapodás a két fél között (azaz az állam és a bejelentő közt), akkor „az építőanyag aktuális piaci értékének” megfelelő összeget fizet az állam nyolc napon belül. Ha ezt az eladó kevesli, a „piaci ár” feletti követelését polgári peres eljárásban érvényesítheti.
Mi lesz az így megvásárolt építőanyaggal? Licitálni lehet rá, méghozzá elektronikus aukció keretében. Ugyanakkor aki ezen az aukción részt vesz, az vállalja, hogy „a megvásárolt építőanyagot Magyarország területén kritikus infrastruktúrák létesítésére, működtetésére, fenntartására, fejlesztésére vagy a kormányzati népesedéspolitikai és szociális célokra használja fel”. Szóval ezekből az alapanyagokból mondjuk garázs a ház mellé már nem építhető.
Rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is, hogy mi a helyzet az áruk szabad áramlásával, ami uniós alapelv, az októberben bevezetni tervezett exporttilalom pedig ezzel eléggé szembemegy. Választ nem kaptunk. Amit eddig az építőanyagok exportját illetően tudunk, az alapvetően két dolog:
Tehát pénteken úgy áll a helyzet, hogy a jogszabályban felsorolt termékekre (úgymint cement, sóder, homok, kavics, gipszkarton, szigetelőanyagok, acél- és vastermékek) regisztrációs kötelezettséget ír elő az ITM-nél a jogalkotó. Azaz ha valaki ilyen terméket vinne ki az országból, regisztrálnia kell az ITM-nél, egy sor adatot fel kell töltenie (például, hogy honnan, hová, ki, kinek, mit és mennyiért), majd ha ezt sikerült hiánytalanul megugrania, akkor utána elővásárlási joga lesz az államnak – hogy ezeket a termékeket, ha akarja, a kritikus infrastruktúrák építése és az ellátásbiztonság érdekében megveheti ugyanazon az áron, mint amennyiért kivitték volna az országból. Azaz a gyakorlatban a jogszabályok nem tiltják az építőanyagok kivitelét, de mindenképpen lassítják azt.
A fenti szabályozás egyébként ma már hatályos, és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályvesztéséig él – azaz jelen állás szerint az őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig. Bár ez még nyilván változhat.
Azt tudni kell, hogy a vas- és acélipari termékek zöme importból érkezik. A mi tagságunkat viszont leginkább a szigetelőanyagok exportkorlátozása érintheti, ezekkel az anyagokkal foglalkozó gyártók sokan vannak a szervezetünkben
– kezdte az Indexnek a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke, Szarka László még a részletszabályok megjelenése előtt. Elmondta, hogy hozzájuk az jutott el, hogy a szigetelőanyagokon belül azokra a típusokra vonatkozik majd a regisztráció, amelyekből biztosan hiány van, és ez így is lenne logikus, hisz ezek hiánya lassíthatja az építőipari, egyáltalán a gazdasági kilábalást. Részletekbe is ment: a polisztirol- (EPS-) alapú hőszigetelőknél nem lesz szükség korlátozásra, és hasonló a helyzet a poliuretán (PUR-hab) hőszigeteléssel is. A hazai igények lefedhetőnek látszanak szerinte.
A kőzetgyapot szigetelés szerinte más tészta, soha nem fogyott belőle annyi, mint idén, és a kereslet növekedésére lehet számítani, miközben az ellátás a Covid miatt lelassult, így itt várható kormányzati beavatkozás – ez be is jött, hiszen a kőzetgyapotot is említi a rendelet. A MÉASZ szerint nagyjából 20-25 százalékot szokott kitenni a teljes mennyiség exportra szánt része.
A szövetség elnöke bízik benne, hogy a frissen bevezetett regisztrációt gyorsan el lehet majd végezni.
Szarka László úgy látja, a vas- és acélipari termékekre vonatkozó exportkorlátozás – amelyet októbertől vezetne be az állam – kedvező hatást fog gyakorolni majd az építőipari projektekre, hisz durván kétszeresére nőtt az acél világpiaci ára a közelmúltban, így az éri meg, ha minél drágábban túladnak rajta a világpiacon, ez viszont azt jelenti, hogy kikerül az országból. Ha a határon belül marad az áru, feszesebben lehet tartani a határidőket.
Mivel az acéltermékek jelentős arányban szerkezetépítésben hasznosulnak, járulékos hatásként a többi építőanyag ütemezett beépítése is könnyebben megvalósulhat a projektek során, az acélpiaci hiányjelenségek megszűnésével.
A MÉASZ vezetője leszögezte, nagyon fontos, hogy előre lehessen majd tudni, meddig tartanak a korlátozások, vagyis a plusz állami kontroll – a hatályos jogszabályok szerint őszig. Szerinte fontos lenne egy ilyen előrejelzés a gyártóknak, emellett az erősebb forintnak is érdemes szurkolni, hogy az importnyersanyagok árai ne szálljanak el még jobban. Arról, hogy az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) vizsgálni fogja-e az építőipari termékek helyettesíthetőségét, és ennek fényében módosulhatnak-e a tűzvédelmi előírások, azt mondta, ez is gyorsíthatja az építkezéseket, de ezt egyedi engedélyezés alapján is lenne érdemes csinálni. Ilyenre korábban is volt példa.
Koji László az ágazat általános helyzetét szemléltetve egy közleményben jelezte, hogy az építőipari vállalkozások többsége maximum egy számjegyű nyereséget fog realizálni az idei évben, így a jelentős aránytalanságokat kiküszöbölendő mindenképpen van létjogosultsága a döntésnek – azaz a kiegészítő bányajáradék bevezetésének. Az ÉVOSZ júniusban publikált felmérése szerint a 2021. év január–májusi időszakban előre nem látott áremelkedések voltak tapasztalhatók az építési piacon: 400 építési vállalkozót megkérdezve arra jutottak, hogy országos viszonylatban például a gipszkarton 23 százalékkal, a hőszigetelő anyagok 47 százalékkal, de például a faanyagok 72 százalékkal drágultak 2020 év végéhez képest. Ugyanakkor a faanyagok esetében az Index ennél azért nagyobb arányú árnövekedésről írt korábban. „Bár a bányajáradék nem új keletű dolog, és ezt már régóta szabályozza a bányászatról szóló 1993. évi XLVII. törvény, de a kiegészítő bányajáradék mindenképpen újdonság, persze az még nem látható, hogy ez mennyire fog gátat szabni az árak további emelkedésének, különösen annak fényében, hogy csak kisszámú vállalkozást érintene a kiegészítő adó” – idézi a közlemény Bagdi Lajost, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnerét.
Az ügyben kerestük a Magyar Bányászati Szövetséget is, de nem kívántak reagálni a feltett kérdéseinkre. Válaszuk szerint „a kormányrendeletek értelmezése” után közvetlenül a jogszabályalkotói, a bányászat szakmai felügyeletét ellátó államigazgatási szinten kezdeményeznének majd egyeztetéseket.
Gulyás Gergely kiegészítő bányajáradékról is beszélt csütörtökön: a kőfejtést, a gipszet, a krétát, az agyagot, a meszet, a homokot, a kavicsot, a sódert és a cementet említette. Ezeknél az anyagoknál a kormány által meghatározott ár feletti részre 90 százalékos kiegészítő bányajáradékot kell majd fizetniük a cégeknek. A csütörtök esti részletszabályok szerint azokat a cégeket sújtja a pluszteher, amelyek
„Bányajáradékot utoljára 2008-ban állapítottak meg itthon” – válaszolta az Indexnek korábban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének az elnöke. Meglátása szerint a jelenlegi probléma alapja az, hogy a bányászati termékek ára a hazai kereslettől-kínálattól függetlenül az elmúlt 5 évben átlagosan 20 százalékkal emelkedett.
Ahogy ő fogalmaz,
„itt egy világkereskedelmi háború van most”, nem a hazai piaci folyamatok vagy a szereplők hajtják fel az árakat.
„Itt nem egy árplafonról beszélünk, a kormány nem akarja meghatározni, hogy maximum mennyit lehet elkérni egy alapanyagért. Annyit csinál, hogy az általa megállapított átlagár feletti részre vetett ki egy akkora járadékot, hogy ne legyen kifizetődő az alapanyaggyártóknak árat emelni” – ecsetelte Koji László.
És hogy milyen árakat lőtt be a kormány? Áfa nélkül
Az ezen árak feletti értékesítés esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az fenti árak alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként kell a cégeknek megfizetniük. Gyors online kereséssel a fenti árak közel dupláját lehet látni több cégnél is például a homok, a kavics és a cement esetében is.
Mely cégeket vette célba az állam? A fenti kritériumoknak (árbevétel, TEÁOR-számok) 11 cég – melyek közül csak 2 van magyar tulajdonban – felel meg a céginformációs adatbázisok szerint:
Igen ám, de hiába stimmelnek a főtevékenységek, ha épp nem gyártanak ilyen termékeket, nem folytatnak épp ilyen jellegű bányászati tevékenységet, azaz aki bauxitot, dolomitot vagy mondjuk követ bányászik, az nem került be a szórásba. Értesüléseink szerint így a fenti rendelkezések érdemben nem vonatkoznak például a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek a cégére, a gánti Dolomitra.
A cementnél a Duna-Dráva, valamint a LAFARGE érintett, míg a kavicsnál a LASSELSBERGER, a Colas, a MÉHES és a KÖKA. Ezen cégek közül csak a MÉHES van magyar tulajdonban.
Az építőipari alapanyagok piacán tapasztalható drasztikus áremelkedések miatt indított kormányzati ellenőrzés-sorozatban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal – erről egyezett meg Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke és Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára július 7-én. A két szerv információcserével is javítja a vásárlók, építkezők érdekeinek védelmét szolgáló közös fellépés hatékonyságát. Egy pénteki versenyhivatali közleményben pedig már annak örül a GVH, hogy kibővített jogkört kapott a kormánytól az építőipari ágazati problémák megfékezéséhez. Mint írják, a változások gyorsabb és hatékonyabb fellépést tesznek lehetővé a piaci problémákkal szemben, valamint a most megjelent speciális szabályok alapján a versenyhatóság az ágazati vizsgálatot szorosabb határidőkkel, célzottabban, az érintett vállalkozásoktól gyorsabb reagálást elváró eljárási rend szerint folytathatja le.
(Borítókép: Építkezés a Városligetben 2018. július 4-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)